A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.1.253/2010/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év február hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : A zaklatás vétsége miatt D.J. ellen folyamatban volt büntetőügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Vásárosnaményi Városi Bíróság 9.Bk.81/2010/
- számú végzésének a pénzbüntetést kiszabó rendelkezését megváltoztatja; a terheltet a terhére megállapított bűncselekmény miatt 30 (harminc) napi tétel, napi tételenként 2500 (kettőezer-ötszáz) forint, összesen 75.000 (hetvenötezer) forint pénzbüntetésre ítéli, az így kiszabott pénzbüntetésből 24 (huszonnégy) napi tétel, összesen 60.000 (hatvanezer) forint pénzbüntetést leróvottnak nyilvánít. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 8.300 háromszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. (nyolcezer- Ezen ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A terheltet a Vásárosnaményi Városi Bíróság a
- június
- napján kelt és
- július
- napján jogerőre emelkedett 9.Bk.81/2010/
- számú, tárgyalás mellőzésével hozott végzésével zaklatás vétsége miatt 300 napi tétel - egy napi tétel összege 200 forint, összesen tehát 60.000 forint - pénzbüntetésre ítélte. A jogerős határozatban megállapított tényállás a következő. A terhelt
- december 22-ig élettársi kapcsolatban élt Ú.S. sértettel, aki a kapcsolat megromlása miatt ezen a napon elköltözött a V.-i közösen használt lakásukból. A terhelt ezt követően
- február 12-ig összesen 599 alkalommal hívta telefonon a sértettet, aki korábban már közölte vele, hogy nem kíván vele kapcsolatot teremteni. A terhelt
- december
- napján 194, december 23-án 252,
- február 12-én 20 alkalommal kísérelte meg felhívni a sértettet. A jogerős ügydöntő határozat ellen a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Főügyészség a Be. 416.§
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozással nyújtott be felülvizsgálati indítványt a terhelt terhére, a pénzbüntetés egy napi tétel összegének 2500 forintra történő felemelése érdekében. A Legfőbb Ügyészség a BF.3530/2010. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt fenntartotta és a törvénynek megfelelő pénzbüntetés kiszabását indítványozta. A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint alapos. A Be. 416.§
(1)bekezdés b) pontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a cselekmény törvénysértő minősítése, vagy a büntető anyagi jog más szabályainak megsértése miatt törvénysértő büntetés kiszabására került sor. Az ügyben eljárt városi bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a pénzbüntetés egy napi tétel összegét 200 forintban. A 2009. évi LXXX. törvény 14.§-ával módosított Btk. 51.§
(3)bekezdése szerint a pénzbüntetés legkisebb mértéke 30, legnagyobb mértéke pedig 540 napi tétel, míg az egy napi tétel összegének alsó értéke 2500 forint, legfeljebb azonban 200.000 forint. A Btk. 51.§
(3)bekezdésének a módosítása
- január
- napjával lépett hatályba. A tényállásban részletezett bűncselekmény elkövetési ideje
- december 22-től
- február 12-e közötti időre esett, míg az ügydöntő határozat meghozatalára
- június
- napján került sor, vagyis mind a cselekmény elkövetésekor, mind annak elbírálásakor már a Btk. 51.§-ának módosított
(3)bekezdése volt hatályban. Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a Be. 427.§
(1)bekezdés b) pontjában írtak szerint a végzés büntetéskiszabási rendelkezését megváltoztatta és a pénzbüntetés napi tételének összegét a törvényi minimumra, azaz 2500 forintra felemelte. Ezzel összefüggésben észlelte a Legfelsőbb Bíróság azt is, hogy a városi bíróság a pénzbüntetés napi tételeinek a számát nem a büntetés kiszabásánál irányadó körülményekre figyelemmel, nem azok súlyának megfelelő arányban határozta meg. A bűncselekmény elkövetésekor a Btk. 176/A.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés a) pontja szerint minősülő zaklatás vétsége vagylagosan 2 évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel volt büntethető, amely egyben azt is jelentette, hogy a pénzbüntetés kiszabására az elkövetéskor hatályban volt Btk. 87.§
(2)bekezdése d) pontjának alkalmazása nélkül volt lehetőség. Erre, és különösen a cselekmény csekély tárgyi súlyára figyelemmel viszont a pénzbüntetés napi tételeinek a száma eltúlzottan súlyos, és indokolatlanul haladja meg a pénzbüntetés középmértékét. A napi tételek számának meghatározásakor ugyanis nem lehet figyelmen kívül hagyni az elkövetett bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességének fokát. Ennek megfelelően a Legfelsőbb Bíróság a Btk. 83.§
(1)bekezdésében írtaknak szem előtt tartásával a kiszabott pénzbüntetés napi tételeinek a számát, a terhelt által elkövetett bűncselekmény kisebb tárgyi súlyához és csekélyebb társadalomra veszélyességéhez mérten, az egyébként nemében és összegszerűségében helyesen megállapított pénzbüntetésre is figyelemmel jelentősen csökkentette. A kifejtett indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a Vásárosnaményi Városi Bíróság végzését a büntetéskiszabási részében a Be. 427.§
(1)bekezdésének b) pontja alapján megváltoztatta, míg egyéb törvényes rendelkezéseit a Be. 426.§-a szerint hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárás során felmerült bűnügyi költséget a Be. 429.§
(1)bekezdése értelmében az állam viseli. A fellebbezés kizárására és a felülvizsgálati kérelem ismételt előterjesztésének tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 3.§-ának
(4)bekezdésén, 416.§-a
(4)bekezdésének b) pontján, továbbá a Be. 418.§-ának
(3)bekezdésén, és a Be. 421.§-ának
(2)és
(3)bekezdésén alapszik. Budapest,
- február
- Dr. Demeter Ferencné s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró. A kiadmány hiteléül: írnok MV