← Magyarország

Bfv.569/2010/5 – Kúria

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG Bfv.III.569/2010/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a

  1. év október hó
  2. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő í t é l e t e t : A lopás bűntette és más bűncselekmény miatt folyamatban volt büntetőügyben a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyíregyházi Városi Bíróság 32.B.734/2009/
  3. számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a terhelttel szemben a kiutasítás mellékbüntetés kiszabását mellőzi. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárás során felmerült 4.150 egyszázötven) forint bűnügyi költséget az állam viseli. (négyezer- Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Nyíregyházi Városi Bíróság a - bíróság elé állítással történt eljárásban
  4. április 17-én kihirdetett és jogerős 32.B.734/2009/
  5. számú ítéletével bűnösnek mondta ki a szlovák állampolgár terheltet · 1 rb. lopás bűntettében (Btk.
  6. §

(1)bek.,
(2)bek. d) pont,
(4)bek. b) pont
  1. alpont), és · 1 rb. lopás vétségében (Btk.
  2. §
(1),
(2)bek. I. ford.). Ezért őt - halmazati büntetésül - 10 hónapi börtönbüntetésre és 5 évi a Magyar Köztársaság területéről való kiutasításra ítélte. A jogerős ítélettel megállapított tényállás lényege a következő. Tényállás
  1. pontja
  2. április 16-án délelőtt N.-en a terhelt betörve a bejárati ajtó üvegét bement a Szövetkezet mérlegházába, ahonnan eltulajdonított 2 db színes televíziót és 1 db rádiós magnót, összesen 25.000 Ft értékben. Tényállás
  3. pontja Ugyanezen a napon 19 óra körül N.-en a terhelt bement G. A. J. sértett házának nyitott műhelyébe és onnan eltulajdonított 1 db kerékpárt, 1 db sarokcsiszolót, 1 db fúrógépet, 1 db munkásnadrágot, összesen 30.000 Ft értékben. A jogerős ítélet indokolása szerint az alkalmazott jogszabályok (többek között): a Btk.
  4. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés d) pont,
(4)bekezdés b) pont
  1. alpont, és
  2. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés I. fordulat, valamint Btk. 61. §
(1)és
(4)bekezdés. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Szabolcs-SzatmárBereg Megyei Főügyészség terjesztett elő - a Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontját megjelölve - a terhelt javára felülvizsgálati indítványt a kiutasítás alkalmazása miatt, megváltoztatás és a kiutasítás mellőzése érdekében. Indokai szerint a felrótt lopás bűntette, valamint lopás vétsége esetében a büntetési tétel 3 évig terjedő szabadságvesztés. A Btk. 61. §
(6)bekezdésének
  1. július
  2. napjától hatályos rendelkezése alapján pedig a külön törvény szerint szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel szemben csak 5 évi, vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény miatt van helye kiutasításnak. A terhelt szlovák állampolgár. Szlovákia
  3. május 1-jétől az Európai Unió tagja. A
  4. évi I. törvény
  5. §
(1)bekezdésének a) pontja az Európai Unió állampolgárának biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén. Ehhez képest törvénysértő a terhelttel szemben a kiutasítás alkalmazása. A Legfőbb Ügyészség BF.1567/
  1. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt - jogi indokaival egyetértve fenntartotta, és a megtámadott határozat megváltoztatását, és törvénynek megfelelő határozat meghozatalát indítványozta. A Legfelsőbb Bíróság az ügyben a Be.
  2. §-ának
(1)bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen a legfőbb ügyész képviselője a felülvizsgálati indítványt fenntartotta és írásbeli nyilatkozatában foglaltaknak megfelelő, a védő és terhelt pedig ahhoz csatlakozó tartalommal szólalt fel. A felülvizsgálati indítvány alapos. A Be. 416. §
(1)bekezdés b) pontja alapján felülvizsgálatnak van helye akkor is, ha - a bűncselekmény minősítésétől függetlenül - a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. E rendelkezés alapján büntetés alatt értendő annak mindkét neme, így a fő- és mellékbüntetés egyaránt. A Btk. 61. §
(6)bekezdésének a
  1. évi XXVII. törvény
  2. §
(2)bekezdésével megállapított és
  1. július
  2. napjától hatályos rendelkezése szerint a külön törvény értelmében szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személlyel, valamint a Magyar Köztársaság területén letelepedettként vagy bevándoroltként tartózkodási joggal rendelkezővel szemben kiutasításnak csak olyan bűncselekmény elkövetése miatt lehet helye, amely 5 évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő. A jogerős ítélet a terhelt bűnösségét 3 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő lopás bűntette (Btk.
  3. §
(1)bek.,
(2)bek. d) pont,
(4)bek. b) pont
  1. alpont) és 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő lopás vétsége (Btk.
  2. §
(1),
(2)bek. I. ford.) miatt állapította meg. Az irányadó tényálláshoz tartozó személyi adatok szerint a terhelt szlovák állampolgár. Szlovákiának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést kihirdető
  1. évi XXX. törvény
  2. május 1-jén hatályba lépett. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló
  3. évi I. törvény -
  4. július 1-jén hatályba lépett -
  5. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a Magyar Köztársaság az e törvényben foglaltak szerint biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama állampolgárának. Az eljárt bíróság mindezt figyelmen kívül hagyta, és büntető anyagi jogszabályt sértett, amikor a terhelt kiutasításáról határozott, melynek jogalapjaként a Btk. - elkövetéskor és elbíráláskor is egyező szöveggel hatályos - 61. §
(6)bekezdésére nem is hivatkozott. Ekként a Legfelsőbb Bíróság - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának
(5)bekezdése alapján hivatalból köteles a felülvizsgálati indítványnak helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 427. §
(1)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta. Mellőzte a kiutasítás mellékbüntetés kiszabását, egyebekben pedig a megtámadott határozatot a Be. 426. §-a alapján hatályában fenntartotta. A bűnügyi költség viseléséről pedig a Be. 429. §
(1)bekezdés zárófordulata alapján rendelkezett. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 3. §-ának
(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 416. §
(4)bekezdésének b) pontja kizárja. Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 418. §-ának
(3)bekezdésén alapul azzal, hogy a bíróság - a Be. 421. §-ának
(3)bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén - az elutasító határozat hozatalát is mellőzheti. Budapest,
  1. október
  2. Dr. Demeter Ferencné s.k. a tanács elnöke, Dr. Márki Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Varga Zoltán s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő N-né TH

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.