... Megyei Bíróság 15.P.20.660/2009/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A ... Megyei Bíróság a személyesen eljáró ... (... szám alatti) felperesnek - OIT Hivatal Módszertani és Jogi Főosztály ... beosztott bíró (... szám alatti) által képviselt ...Megyei Bíróság (... alatti) alperes ellen nem vagyoni kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő í t é l e t e t: A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja. A le nem rótt illetéket az állam, a felmerült egyéb perköltségeiket a peres felek maguk viselik. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblához címzett, a ... Megyei Bíróságon 3 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a ... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A megyei bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési idő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ... Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. I n d o k o l á s: A megyei bíróság az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: A felperes
- április 17-én otthonában balesetet szenvedett, bal szemébe fémszilánk fúródott. A felperes az ... Kórházban részesült ellátásban, ahol antibiotikumos infúziót, tetanusz injekciót kapott, majd az idegentest eltávolítása érdekében másnap reggel a ... Egyetem Szemészeti Klinikájára szállították.
- április 18-án délután került sor az idegentest eltávolítására. Ennek során a szemgolyó üvegtesti tér elülső részében sok fibrint, a hátsó üvegtesti részben pedig masszív vérzést találtak. A műtét után a felperes bal szemének látása megszűnt, majd a szemében tályog alakult ki, sűrű gennyes váladék ürült és a gennyes gyulladás rohamos terjedését nem lehetett meggátolni. Az életveszélyes állapot elhárítása érdekében április 20-án a felperes bal szemét el kellett távolítani. A felperes ezt követően a ... Egyetemmel szemben kártérítés iránt keresetet nyújtott be a ... Városi Bíróságnál, ahol kereseti kérelmét elutasították, megállapítva, hogy a felperes szemének elvesztése nem az alperes orvosainak magatartása, vagy mulasztása miatt következett be. A felperes szemsérülésének ellátása időben és a legnagyobb gondossággal és körültekintéssel történt. A ...Városi Bíróság, mint elsőfokú bíróság ítéletét a ...Megyei Bíróság másodfokú ítéletében helybenhagyta, majd felülvizsgálat folytán azt a Legfelsőbb Bíróság hatályában fenntartotta. Ezt követően a felperes kereseti kérelemmel fordult a ...Megyei Bírósághoz a ....Megyei Önkormányzat ....Kórház-Rendelőintézetével szemben, kártérítés iránt. A ... Megyei Bíróság eljárása során a per iratanyagává tette a ...Városi Bíróság előtt 7.P.26.020/
- szám alatt indított eljárás teljes iratanyagát, az ott beszerzett szakértői véleményeket, az orvosi ellátás iratanyagát mind az ... kórház, mind a ...-i szemklinika tekintetében, valamint újabb szakértői bizonyítást folytatott le. A megyei bíróság a szakértő feladatává tette annak meghatározását, hogy az ... kórházban a szakma szabályainak megfelelő gyógykezelésben részesült-e a felperes, hogy a gyógykezelésben volt-e késlekedés a felperes ...-be szállítása kapcsán, illetve, hogy haladéktalan szállítás esetén is bekövetkezett volna-e a felperes látásvesztése. A ... Megyei Bírósághoz P.20.826/2003/
- szám alatt érkezett szakértői véleményben a szakértő megállapította, hogy az alperesi intézmény ügyeletes orvosa a szakma szabályainak megfelelő ellátásban részesítette a felperest, azonnal megkezdte a szükséges betegvizsgálatot, röntgenfelvételt készítetett, telefonon próbált olyan intézményt találni, ahol a felperes esetében szükséges beavatkozást legmagasabb szinten el tudták végezni, figyelemmel arra, hogy az ...Kórháznak erre felkészültsége nem volt. Legszélesebb spektrumú antibiotikumot infúziót kötetett be, illetve antibiotikumos szemcseppet alkalmazott. A szakértő vélelmezhetőnek találta, hogy a felperes haladéktalan átszállítása esetén is bekövetkezhetett volna a felperes látásvesztése. A felperes kérdésére válaszolva úgy foglalt állást, hogy nem tesz azonnali műtétet szükségessé az idegentest szembe kerülése, az un. IOIT, és nem látszott sürgősnek a perbeli esetben a szállítás sem, mivel a gyulladásos jelek sem a betegvizsgálat során, sem a CT felvétel alapján nem voltak igazolhatóak. A szakértői vélemény második oldalának második pontra adott válasza tartalmazza, hogy még ...ben sem gyanakodtak a műtét előtt gyulladásos reakcióra, ennek gyanúja egyértelműen a műtét során nyert igazolást. A szakértői vélemény harmadik oldalának ötödik pontjára adott válasza tartalmazza, hogy ...-ben nem azért kellett a CT vizsgálatot megismételni, mert nem akartak hinni az első vizsgálat eredményének, hanem mert arról akartak meggyőződni, hogy ahhoz képest rosszabbodott-e a helyzet a szemen belül, vagyis endophtalmitisztre utaló jel kimutatható-e avagy sem. Megjegyezte továbbá a szakértő, hogy az IOIT azonnali, az alperesi kórházban történő eltávolítása sem jelentett volna biztosítékot az endophtalmitisz kialakulásának megelőzésére, hiszen ezzel csak az a tényező, az idegentest került volna ki a szemből, amely a fertőző ágenst esetleg a szembe vitte, ennek eltávolítása önmagában a bejutott baktériumok szaporodását a szemen belül nem akadályozhatja meg. Végső konklúziójában megállapította, hogy alperes ügyeletes orvos a szakma szabályainak messzemenő figyelembevételével járt el a felperessel szemben, szakmai hibát nem követett el. A ...Megyei Bíróság előtt zajló peres eljárásban a felperes ezen orvosszakértői véleményt vitatta P.20.826/2003/
- szám alatti beadványában különös figyelemmel atekintetben, hogy az átszállítási késedelem nem járult hozzá a fertőzés kialakulásához. Hivatkozott arra, hogy egri szemészeti osztályon 22 órától állapotrosszabbodását nem ellenőrizte senki. Hivatkozott arra, hogy ... fényérzés még volt a szemében, ugyanakkor az első ultrahangos felvétel megerősítette a fertőzés létét, ... tanúvallomása értelmében.
- szám alatti beadványában is és
- szám alatti beadványában is, valamint a következő tárgyaláson is indítványozta a szakértői vélemény kiegészítését, avagy újabb szakértői vélemény beszerzését. Hivatkozott arra, hogy a szakértői vélemény azt tartalmazza, hogy ... CT vizsgálatra került sor, holott ilyen nem volt. A ...Megyei Bíróság nem adott helyt a felperes szakértői vélemény kiegészítése iránti kérelmének, a szakértői véleményt aggálytalannak elfogadva arra alapítottan érdemi döntést, ítéletet hozott. P.20.826/2003/
- szám alatti ítéletével a felperes keresetét elutasította. A ... Ítélőtábla 7.Pf.21.189/2004/
- szám alatti ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Mind az első, mind a másodfokú ítélet kifejezetten foglalkozott a felperesnek a szakértői vélemény kiegészítése iránti kérelmének elutasításával, ennek tükrében hozták meg ítéletüket. A felperes a fellebbezésében is kifejezetten hivatkozott a szakértői vélemény nem megfelelőségére, kérte annak kiegészítését a másodfokú bíróság előtt is, mely igényét a másodfokú bíróság nem tartotta alaposnak. A felperes felülvizsgálati kérelmét a Legfelsőbb Bíróság végzésével elutasította. A felülvizsgálati kérelemben a felperes határozottan hivatkozott arra, hogy a bíróságok nem adtak helyt a szakértő kiegészítése iránti bizonyítási kérelmeinek. A felperes
- április 10-én nem vagyoni kártérítés megfizetése iránt kereseti kérelmet terjesztett elő az alperessel szemben. A kereseti kérelmének elbírálására a .... Ítélőtábla a ...Megyei Bíróságot jelölte ki
- Pkk.25.682/2009/
- szám alatti végzésével. A felperes keresetében kérte, hogy a megyei bíróság kötelezze az alperest a Ptk.
- §
(3)bekezdése alapján 5 millió forint nem vagyoni kár és ennek
- április
- napjától a kifizetés napjáig járó törvényes kamatai megfizetésére. Kérte továbbá alperes kötelezését a mindenkori minimálbér 50 %-ának megfelelő járadék és ennek
- április 7-től a kifizetésig járó törvényes kamatai megfizetésére is. A kereseti kérelmét arra alapította, hogy a ...Megyei Bíróság előtt P.20.826/
- szám alatt folyamatban volt eljárásban a felperes rávilágított arra észrevételeiben, hogy a szakértői vélemény hamis, valótlan tényt állít. Beadványában és a
- számú jegyzőkönyvben is előadta a szakértői vélemény és annak kiegészítésével kapcsolatos álláspontját. Az észrevételt a bíróság nem küldte meg a szakértőnek, így észrevételei megválaszolatlanok maradtak, illetve a szakvélemény kiegészítésére nem került sor. Az alperes nem a jogszabályoknak megfelelően járt el, amikor nem vette figyelembe a fentieket. Az alperes elmulasztotta feltárni a tényállást, ebből eredően a kereseti kérelme felperesnek elutasításra került, ezzel az alperes a felperesnek kárt okozott. Sérelmezte, hogy a ... Megyei Bíróság az elsőfokú eljárásban nem oldotta fel a szakértői vélemény azon ellentmondását, mely szerint ...CT vizsgálat elvégzésére került sor, holott a per adataiból egyértelműen megállapítható, hogy ... ilyen CT vizsgálat nem volt. Nem került feloldásra az az ellentmondás sem, hogy a szakértő megállapítása szerint a debreceni szemklinikán az elő vizsgálatok nem erősítették meg a szemfertőzésének kialakulását, míg a ... Városi Bíróság előtti eljárásban a debreceni kezelőorvos, aki az elő vizsgálatot végezte, úgy nyilatkozott, hogy az ultrahang már igazolta ezt a fertőzést. Az alperes a felperesi kereset elutasítását kérte. Érdemi védekezésében előadta, hogy a ... Megyei Bíróság ítéletének indokolásában indokát adta annak is, hogy miért nem találta alaposnak a felperes szakvélemény kiegészítése iránti kérelmét. A másodfokú bíróság ítéletének indokolásában hosszan foglalkozott a szakértői bizonyítással és a szakértői megállapításokkal. A ... Bíróság végzésével a felperes felülvizsgálati kérelmét is elutasította. Semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy a ... Megyei Bíróság a szóban forgó perben jogellenesen járt volna el. Az a tény, hogy a ...Megyei Bíróság előtt folyamatban volt P.20.826/
- szám alatti perben a felperes pervesztes lett, az eljáró bíróság kárfelelősségét nem alapozta meg. Ebben a most folyó kártérítési perben pedig az eljáró bíróság nem bírálhatja felül az alperes jogerős döntését, azt nem változtathatja meg. A Ptk.
- §-a értelmében aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy ez az adott helyzetben elvárható. A Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében az államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A 349. §
(3)bekezdés értelmében ezeket a szabályokat kell alkalmazni a bírósági és ügyészségi jogkörben okozott kárért való felelősségre is, ha a jogszabály másként nem rendelkezik. Az ítélkezési gyakorlat értelmében a tények kirívóan okszerűtlen értékelése, a lényeges anyagi és eljárási szabálysértés értékelhető a bírósági jogkörben okozott kár esetében a kártérítési felelősséget megalapozó magatartásként. A megyei bíróság megállapította, hogy ilyen kirívóan okszerűtlen értékelés, lényeges anyagi és eljárási szabálysértés nem történt a ...Megyei Bíróság perbeli eljárása során. Alaptalanul hivatkozik arra a felperes, hogy jogszabályt sértett a ...Megyei Bíróság, amikor nem adott helyt a szakértői vélemény kiegészítése iránti bizonyítási indítványainak. A Pp. 182. §
(3)bekezdése értelmében, ha a szakvélemény homályos, hiányos, önmagával vagy más szakértői véleményével, illetve a bizonyított tényekkel ellentétben állónak látszik, vagy helyességéhez egyébként nyomatékos kétség fér, a szakértő köteles a bíróság felhívására a szükséges felvilágosítást megadni. A fél erre irányuló indítványa alapján a bíróság más szakértőt rendelhet ki. Ezen paragrafushely értelmében a bíróságnak nem kötelessége a szakértői vélemény kiegészítésének elrendelése abban az esetben, ha azt valamely fél vitatja. Ezt csak a bíróság részére rendelkezésre álló lehetőség. Az általánosan kialakított bírói gyakorlat értelmében a szakvéleménynek elsősorban az eljáró bíróságot kell meggyőznie és amennyiben az eljáró bíróság megítélése szerint a szakvélemény nem homályos, nem hiányos, aggálytalannak tekinthető, úgy a bíróság arra alapítja ítéletét, érdemi döntését. Jelen esetben a ...Megyei Bíróság ítéletének indokolásában megfelelően kifejtette, hogy miért utasította el a felperesnek a szakértői vélemény kiegészítésére tett bizonyítási indítványát. Határozottan foglalt állást a bíróság atekintetben, hogy a szakértői véleményt aggálytalannak tekinti, indokát adta annak is, hogy miért. A megyei bíróság ezen szakértői vélemény értelmezés körében olyan kirívó okszerűtlen értékelést nem látott, amely az alperes kártérítési felelősségét megalapozná. Önmagában az, hogy a szakértői vélemény utalást tartalmaz egy olyan vizsgálat elvégzésére, amely a valóságban a ...i Klinikán nem történt meg, nem alapítja meg a szakértői vélemény aggályosságát, hiányosságát, különös figyelemmel arra, hogy ezen vizsgálatra a szakértői vélemény csak akként hivatkozik, mint a ...i klinikán szükségessé váló vizsgálatra. A szakértő ezen megállapításának azonban az ügy megítélése szempontjából a megyei bíróság megítélése szerint sincs jogi kompetenciája. A szakértő a bíróság által feltett kérdésre mely szerint az ...i kórházban az átszállítási késedelem mennyiben áll okozati összefüggésben a felperes szemének elvesztésével, egyértelmű és határozott választ adott. Mindezekre figyelemmel a megyei bíróság megállapította, hogy a ...Megyei Bíróság előtt P.20.826/2003. szám alatt folyamatban volt eljárásban az eljáró bíróság részéről jogellenes magatartás tanúsítására nem került sor, így a felperes kártérítés iránti igénye alperessel szemben nem megalapozott. Megjegyzi továbbá a megyei bíróság, hogy a felperes által megjelölt felperesi kár elsősorban a felperes szemének elvesztésével áll okozati összefüggésben és nem az alperesi magatartással. Mindezekre figyelemmel a megyei bíróság a felperes megalapozatlan keresetét elutasította. A felperes személyes költségmentessége folytán a le nem rótt eljárási illetéket az állam viseli, míg az alperesnek perköltségigénye az elsőfokú eljárásban felperessel szemben nem volt, arról az alperes határozottan lemondott, így a megyei bíróság akként határozott, hogy az egyéb felmerült költségeiket peres felek maguk kötelesek viselni. A fellebbezési lehetőség a Pp. 233. §-án, a tájékoztatás a 73/A. és 256/A. §-án alapul. ..., 2010. február 2. Kunné dr.Sándor Krisztina sk. eljáró bíró