Szegedi Ítélőtábla Bf.I.141/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden,
- július
- napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő V É G Z É S T: A hivatali visszaélés bűntette miatt vádlott (neve) ellen indított büntetőügyben a Bács-Kiskun Megyei Bíróság
- január
- napján kihirdetett 8.B.247/2010/
- számú ítéletét h e l y b e n h a g y j a . Megállapítja, hogy a fellebbezési eljárás során felmerült 7.875.- (hétezernyolcszázhetvenöt) forint bűnügyi költség az állam terhén marad. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság (vádlott neve) vádlottat az ellene hivatali visszaélés bűntette [Btk.
- §] miatt emelt vád alól felmentette. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült 56.250.- forint bűnügyi költséget az állam viseli. Az első fokú ítélet ellen az ügyész jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, megalapozatlanság miatt történő hatályon kívül helyezés, és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására történő utasítása érdekében. A nyilvános ülésen eljárt ügyész - a Szegedi Fellebbviteli Főügyészség Bf.92/2011/2-II. számú átiratában írtakkal egyezően - az ügyészi fellebbezést fenntartotta. A fellebbezés alaptalan. Az ítélőtábla az első fokú bíróság ítéletét és az azt megelőző bírósági eljárást a Be.
- §
(1)bekezdése alapján felülbírálva eljárási szabálysértést nem észlelt, azonban az első fokú ítélet tényállását a Be. 352. §
(1)bekezdés a) pontja alapján az alábbiak szerint kiegészítette, illetve helyesbítette: A vádlott az építési hatósági eljárás megindulásakor az akkor hatályban volt, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 26. §
(1)bekezdés első mondatában írt tényállás tisztázási kötelezettségének nem tett eleget. E jogszabályhely első mondata szerint a közigazgatási szerv köteles a határozatához szükséges tényállást tisztázni. A fentebb írt kiegészítés azért szükséges, mert az első fokú ítélet kifejezetten nem tartalmazta azt, hogy a tényállásbeli építési hatósági eljárás alatt
- november
- napjával jogszabályváltozás következett be az államigazgatási (közigazgatási) eljárások tekintetében. A bontás kezdeményezésekor,
- november
- napján, még az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló
- évi IV. törvény (Áe.) volt hatályban. Ahogy erre fentebb utalt az ítélőtábla, az Áe.
- §
(1)bekezdés első mondata írta elő a vádlott számára a tényállás tisztázási kötelezettséget. Mivel ez a kötelezettsége az eljárás teljes időtartama alatt fennállt, ezért a kérelem benyújtásakor hatályban volt keretjellegű normát kitöltő szabály felhívása is szükséges a hiánytalan tényálláshoz. Az ítélőtábla a tényállásból mellőzi az 1957. évi IV. törvény 42. §
(1)bekezdésére és 43. §
(1)bekezdésére utalást. A bontásról szóló döntés meghozatalakor már nem volt hatályban az Áe., helyette az első fokú ítélet által hivatkozott közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL törvény (Ket.) lépett a fentebb írt fordulónapon hatályba. Ebből következően a közigazgatási határozat tartalmát és alaki követelményeit előíró, Áe.
- §-ának, illetőleg a jogorvoslatra vonatkozó - helyesen Áe.
- §
(1)bekezdés b) pontjának a felhívása szükségtelen volt, ezért azokat az ítélőtábla mellőzte. Az ítélet
- oldal utolsó előtti bekezdésében írtakat az ítélőtábla annyiban helyesbíti, hogy a vádlott nem a hivatali kötelességét lépte túl, hanem a hatáskörét. Ezzel az értelemzavaró szóhasználat került kiküszöbölésre. Egyebekben az első fokú ítélet tényállása hiánytalan, így az a fenti helyesbítésekkel és kiegészítéssel az ítélkezés alapjául szolgált. Bf.I.141/2011/
- Az ügyészi fellebbezés azt támadja, hogy az elsőfokú bíróság a rendelkezésére álló tényekből nem látta levonhatónak azt a következtetést, hogy a vádlott magatartása tekintetében a célzat is bizonyítható lenne. Az elsőfokú bíróság helyes és lényegében hiánytalan tényállása pontosan rögzítette, hogy milyen, az építési hatósági eljárásban rá vonatkozó szabályokat sértett meg a vádlott. Az ítélet részletes indokát adta annak, hogy mely büntető törvénykönyvi tényállási elemek valósultak meg a magatartásával, és kitért arra is, hogy a bűnösség megállapításához nélkülözhetetlen célzatot viszont miért nem látta bizonyíthatónak. Az ítélőtábla minden tekintetben osztotta a megyei bíróság által részletesen kifejtetteket, ugyanis a rendelkezésre álló iratok között megítélése szerint sem található olyan adat, amelyből minden kétséget kizáróan megállapítható lenne, hogy a vádlott jogtalan előnyt kívánt volna szerezni, vagy jogtalan hátrányt kívánt volna okozni bármelyik ügyfelének. Mindenképpen megjegyzést érdemel az is, hogy erre a felek sem hivatkoztak az eljárások során. Mindezek alapján az ítélőtábla megítélése szerint helyes álláspontra helyezkedett az elsőfokú bíróság, amikor azt rögzítette, hogy nem vonható le következtetés a vádlott bűnösségének megállapításához nélkülözhetetlen célzat fennállására. Figyelemmel arra, hogy az első fokú ítélet nem volt megalapozatlan és más hatályon kívül helyezési ok sem volt észlelhető, ezért a hatályon kívül helyezést célzó ügyészi fellebbezés nem foghatott helyt. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Be.
- §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárás során felmerült bűnügyi költségről az ítélőtábla a Be. 381.§
(1)bekezdése és a Be. 339. §
(1)bekezdése alapján rendelkezett. Észlelte az ítélőtábla, hogy az első fokú indokolt ítélet végén írt keltezés nyilvánvaló elírás folytán téves évszámot - 2010 - tartalmaz. Ezért rögzíti, hogy a keltezés helyes évszáma, ahogy azt a kihirdetett ítélet is tartalmazza:
- Szeged,
- július
- Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács tagja, előadó Dr. Nikula Valéria s.k. a tanács tagja A Szegedi Ítélőtábla Bf.I.141/2011/
- számú végzése és a Bács-Kiskun Megyei Bíróság 8.B.247/2010/
- számú ítélete a jelen végzés folytán a mai napon jogerős és végrehajtható. Szeged,
- július
- Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: