Bf.104/2009/5 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés a/ pont,

(6)bekezdés a/ pont] állapította meg és ezért őt 3 év börtönbüntetésre és 4 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az első fokú ítélet rendelkezett a lefoglalt hamis csekk iratok között történő kezeléséről, továbbá kötelezte a vádlottat a felmerült 42.630 Ft bűnügyi költség megfizetésére, megállapította, hogy 18.000 Ft bűnügyi költséget az állam visel. Az ítéletet az ügyész tudomásul vette, ellene a vádlott és a védő felmentésért, illetve a büntetés enyhítése végett fellebbezett. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.264/2009/1. számú átiratában - és képviselője a nyilvános ülésen is - az elsőfokú bíróság által a bizonyítékok helyes mérlegelésével megállapított tényállást és a vádlott bűnösségének megállapítását megalapozottnak jelölte meg és egyetértett a cselekmények jogi minősítésével, észrevételezte a bűncselekmény megnevezésének pontatlanságát és helyesbítését kérte, egyebekben az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. A védő a nyilvános ülésen a bejelentett fellebbezését fenntartotta. Elsődlegesen a vádlott felmentésére tett indítványt, mert álláspontja szerint a vádlott nem tudta, hogy a csekk hamis, abban a téves feltevésben volt, amikor a 2-es nevű férfi részére átadta, hogy az valódi. A védő sérelmezte az 1-es számú tanúkénti kihallgatására irányuló bizonyítási indítvány elutasítását, mert vallomásával a vádlott szavahihetőségét erősíthette volna. A védő jogi érveiben kifejtette, hogy a cselekmény alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérlet, mert a bank kötelezően ellenőrizte, hogy a címzettnek van-e a pénzintézetben folyószámlája és miután nem volt nem fogadta el a csekket. A Földhivatalok gyakorlatában az ügyvédi ellenjegyzés nélkül benyújtott adásvételi szerződést nem fogadják ez okból is a vádlott cselekvése alkalmatlan kísérlet a védő a kifejtettekre tekintettel a vádlott felmentését kérte. Másodsorban a büntetés enyhítését indítványozta, mert az enyhítő körülményeket az első fokú bíróság nem kellő súllyal értékelte a vádlott javára. A vádlott az utolsó szó jogán elmondta, hogy csak az utolsó pillanatban lett szó csekk beváltásáról, korábban mindig folyószámlára utalásról beszéltek. A csekk hamisságát nem tudta megállapítani, azok ellenére, hogy dolgozott banknál. Nem anyagi haszonszerzés motiválta, hanem az előző bűncselekményekkel okozott kárt akarta megtéríteni. A fellebbezések nem alaposak. A Fővárosi Ítélőtábla a vádlott és a védő perorvoslata alapján eljárva az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárását Be. 348.§

(1)bekezdésére figyelemmel teljes terjedelmében. Ennek eredményeként megállapította, hogy a Fővárosi Bíróság a kellő részletességgel, alaposan és körültekintően folytatta le a bizonyítási eljárást, melynek során a perrendi szabályokat maradéktalanul megtartva, körültekintően és lelkiismeretesen teljesítette ügyfelderítési kötelezettségét. A rendelkezésére álló bizonyítékokat értékelési körébe vonva, egyenként és a maguk összességében gondosan mérlegelte, és e tevékenységéről részletesen számot is adott, az indokolási kötelezettségének színvonalasan és hiánytalanul eleget tett. Az első fokú bíróság körültekintően vizsgálta a vádlott védekezését, amely az eljárás során folyamatosan módosult, a vádlott ugyanis mindig változtatott az általa elmondottakon, amikor a feltárt bizonyítékok alapján kétségtelenül megállapítható volt, hogy a korábbi nyilatkozatai ellentétben állnak a többi bizonyítékkal. A vádlott mindvégig elismerte azt a tényt, hogy az 50 millió $-ról szóló csekket benyújtotta a bankba, de következetesen állította, hogy nem volt tudomása arról, hogy a csekk hamis. Első vallomása szerint a 3-as számútól vette át a csekket, de miután a nyomozás során ilyen személyi adatokkal létező személyt nem tudtak felkutatni, a vádlott átadóként 3-as számúként nevezte meg. A 3-as számú kihallgatása és szembesítésük után a vádlott ismét változtatott a vallomásán és a 3-as számú csak közvetítőként jelölte, majd a tárgyaláson ismét egy 2-es nevű személyt jelölt meg a csekk átadójaként. A vádlott védekezését az állítólagos építkezéssel kapcsolatban egyértelműen megcáfolták a nyomozás során, az illetékes polgármesteri hivataloktól beszerzett okiratok, ezért a rendelkezésre álló bizonyítékok helyes, logikus mérlegelése az elsőfokú bíróság megalapozottan után állapította meg, hogy a vádlott tudott arról, hogy hamis csekket nyújtott be a Bank Nyrt. a város bankfiókjában, amelyet alátámasztott az okmányszakértői vélemény is. Az első fokú bíróság megfelelő indokát adta annak is, hogy miért utasította el az 1es számú tanúkénti kihallgatására irányuló bizonyítási indítványt, amellyel a Fővárosi Ítélőtábla egyetértett. A Fővárosi Bíróság által megállapított tényállás mentes a Be. 352.§

(1)bekezdésében felsorolt hiányosságoktól, minden vonatkozásban megalapozott, és az irányadó volt a másodfokú eljárásban. A Fővárosi Bíróság a megalapozott tényállásból okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére, a cselekmény jogi minősítése és a minősítés indokolása is törvényes. Az első fokú bíróság ítéletének jogi indokolása is mindenben helytálló. A bíróság megalapozottan állapította meg, hogy a vádlott által benyújtott csekk rendelkezett a szükséges alaki kellékekkel, ezért nem lehet a cselekményt alkalmatlan eszközzel elkövetett kísérletként értékelni. Nem helytálló az a védelmi okfejtés sem, hogy a vádlottnak nem volt a banknál folyószámlája, ezért nem volt lehetősége sem a csekk eredményes beváltására. A valós tartalmú csekk ellenértékének kifizetésekor nem feltétel a jogosult folyószámlával rendelkezése a beváltó pénzintézetnél. A kifejtettekre is tekintettel törvényes az elsőfokú bíróság jogi indokolása. Észlelte az ítélőtábla, hogy az első fokú bíróság a bűncselekményt nem a Be. 258.§

(2)bekezdése d/ pontjában foglaltaknak megfelelően nevezte meg ítélete rendelkező részében, ezt a Fővárosi Ítélőtábla helyesbítette és a cselekmény megnevezését készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntettének kísérletére pontosította, a helyesen megjelölt jogszabályi hivatkozást érintetlenül hagyva. A büntetés kiszabása során az enyhítő és súlyosító körülményeket az elsőfokú bíróság helyesen felsorolta és a súlyuknak megfelelően értékelte, ezért az általa alkalmazott büntetés arányban áll az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyával, és a vádlott személyi társadalomra veszélyességével. A Fővárosi Bíróság által kiszabott fő- és mellékbüntetés szükséges és alkalmas a büntetési célok elérésére, ezért annak enyhítésére az ítélőtábla nem látott indokot. Az ítélet járulékos rendelkezései is törvényesek. A kifejtettekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Bíróság ítéletét a Be. 371.§

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költségről rendelkezés a Be. 381.§

(1)bekezdésén alapul. Az ítélőtábla felhívja a Fővárosi Bíróságot a vádlottal szemben az összbüntetési eljárás lefolytatására. Budapest,

1. évi április hó
2. napján . Tóth Éva s.k. a tanács elnöke Dr. Rédei Géza s.k. előadó bíró . Mató Ágnes s.k. bíró A Fővárosi Bíróság 2.B.926/2008/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.104/2009/
4. számú végzése folytán jogerős és végrehajtható! Budapest,
5. év április hó
6. napján Kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Tóth Éva s.k. a tanács elnöke