A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.III.1.171/2009/5.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- év április hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A testi sértés bűntette miatt K.I.G. és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a II-III. és IV. rendű terhelt által védőjük útján benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyíregyházi Városi Bíróság 15.B.2215/2006/
- számú és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság 3.Bf.772/2008/
- számú ítéletét H.K. II. rendű, K.I. III. rendű és id. K.I. IV. rendű terheltek tekintetében hatályában fenntartja. E végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Nyíregyházi Városi Bíróság a
- szeptember
- napján kelt 15.B.2215/2006/
- számú ítéletével H.K. II. rendű, K.I. III. rendű és id. K.I. IV. rendű terhelteket bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett testi sértés bűntettében, id. K.I. IV. rendű terheltet továbbá csődbűntettben is, és ezért H.K. II. rendű terheltet 8 hónapi, K.I. III. rendű terheltet 6 hónapi, míg id. K.I. IV. rendű terheltet halmazati büntetésül 10 hónapi börtönbüntetésre ítélte, amely végrehajtását mindhárom terhelt esetében 2 évi próbaidőre felfüggesztette. Id. K.I. IV. rendű terhelttel szemben a Nyíregyházi Városi Bíróság B.593/2003/
- számú, illetve a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Bíróság Bf.744/2003/
- alkalmazott próbára bocsátást megszüntette. számú határozatával Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a következő.
- február 23-án a késő éjszakai órákban G.J. sértett együtt szórakozott D.Gy.L-lel és D.Zs.-vel, majd éjfél körül a B. téren lévő C. and B. nevű szórakozóhelyre mentek át, azonban oda D.Zs. nem ment be, hanem a sértett gépkocsijában maradt. A C. and B.-ben K.I. III. rendű terhelt születésnapját ünnepelték. Amikor G.J. és D.Gy.L. betért a szórakozóhelyre, közölték velük, hogy zártkörű rendezvényt tartanak. Ekkor jelent meg id. K.I. IV. rendű terhelt, akivel G.J. kezet akart fogni, azonban a IV. rendű terhelt szó nélkül, több alkalommal ököllel megütötte a sértettet. Ezt követően megjelent H.K. II. rendű, valamint K.I. III. rendű terhelt és a IV. rendű terhelttel közösen, immár hárman bántalmazták a sértettet, aki ennek hatására a földre került, ahol mindannyian testszerte rugdosták és ütlegelték, miközben ismeretlen személyek D.Gy.L-re támadtak, aki a bántalmazástól szintén a földre került, azonban a későbbiekben a helyszínről elmenekült, majd kihívta a D. Security biztonsági cég dolgozóit. G.J. sértett a bántalmazás következtében az arc és a fej zúzódásait, a fülkagyló repesztett sérüléseit, ágyék, gerinctájéka ütődését, a bal felső
- fog elvesztésével járó törését és két felső fog meglazulását szenvedte el. A sérülések gyógytartama külön-külön és együttesen nyolc napon belüli, tényleges gyógytartama hét nap volt. Az egy fog elvesztése a sértettnél maradandó károsodást okozott. Az ítélet ellen H.K. II. rendű, K.I. III. rendű és id. K.I. IV. rendű terheltek, valamint védőjük a tényállás téves megállapítása miatt, felmentés végett jelentettek be fellebbezést. Az ügyben eljáró Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság a
- június
- napján jogerős 3.Bf.772/2008/
- számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének tényállását az igazságügyi orvosszakértők meghallgatása után annyiban változtatta meg, hogy a sértett bal felső foga fogmeder nyúlvány töréssel nem járt, így a sértett egyetlen fogának elvesztése maradandó fogyatékosságot nem okozott. Ennek megfelelően H.K. II. rendű, K.I. III. rendű és id. K.I. IV. rendű terheltek testi épség elleni bűncselekményét a Btk. 170.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés szerint minősülő társtettesként elkövetett testi sértés bűntettének minősítette. H.K. II. rendű terheltet 500 napi tétel, míg K.I. III. rendű terheltet 400 napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy H.K. esetében az egy napi tétel összege 400 forint, míg K.I. esetében 250 forint. Egyebekben az elsőfokú ítéletet id. K.I. IV. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. A jogerős határozatok ellen a II., III. és IV. rendű terheltek védőjük útján a Be. 416.§
(1)bekezdés b) pontjára hivatkozással nyújtottak be felülvizsgálati indítványt. A felülvizsgálati indítvány álláspontja szerint az alapügyben eljárt bíróságok törvénysértően minősítették a terheltek által elkövetett bűncselekményt súlyos testi sértés bűntettének és ennek következtében törvénysértő büntetést szabtak ki. A felülvizsgálati indítvány okfejtése szerint a terheltek a könnyű testi sértés vétségét követték el és ezért a büntetés jelentős mértékű enyhítése indokolt. A felülvizsgálati indítvány rögzíti, hogy az alapügyben eljárt bíróságok által is elfogadott igazságügyi orvosszakértői vélemények szerint a sértett nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket nem szenvedett. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást viszont annyiban módosította, hogy az egy fog elvesztése nem eredményezett maradandó fogyatékosságot, vagyis a rendelkezésre álló adatok alapján a sértett nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett el, a maradandó fogyatékosságot a másodfokú bíróság kizárta, így a törvényes minősítés a Btk. 170.§
(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő könnyű testi sértés vétsége. A Legfőbb Ügyészség a BF.3408/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartva a megtámadott határozatok hatályában fenntartására tett indítványt. A felülvizsgálati indítvány nem alapos. Az indítvány helyesen hivatkozik arra, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított és a másodfokú bíróság által módosított tényállás alapján a testi épséget sértő bűncselekmény minősítése megváltozott. A másodfokú bíróság ugyanis a gyógytartamot nem érintve úgy foglalt állást, hogy az egy fog elvesztése nem alapozza meg a maradandó fogyatékosságot, viszont a tényekből nem vont le egyértelmű jogi következményeket. Az irányadó tényállás szerint a sértett a terheltek által elkövetett bűncselekmény során nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett el, amely nem okozott maradandó fogyatékosságot. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság a tényállásban rögzítette, hogy a II., III. és IV. rendű terheltek a földön fekvő sértettet közösen bántalmazták, „testszerte rugdosták és ütlegelték". Ennek során a sértett számos sérülést szenvedett el, nevezetesen az arc és a fej zúzódásait, a fülkagyló repesztett sérüléseit, ágyék, gerinctájék ütődését, a bal felső
- fog elvesztését és két felső fog meglazulását. Mindezek alapján a bántalmazó terheltek tudatában felmerült annak lehetősége, hogy a földön fekvő, védekezésre képtelen sértett a három személy együttes bántalmazása - rugdosása és ütlegelése következtében súlyos, akár nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket is elszenvedhet, ám a lehetséges következményekbe belenyugodva követték el bűncselekményüket. Erre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy a terheltek cselekményének helyes minősítése a felülvizsgálati indítvánnyal szemben nem könnyű testi sértés vétsége, hanem a Btk. 170.§
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés szerint minősülő - a Btk. 16.§-ára figyelemmel - súlyos testi sértés bűntettének kísérlete. Mindazonáltal a terheltek cselekményének törvénysértő minősítése nem eredményezett egyben törvénysértő büntetés kiszabását. H.K. II. rendű és K.I. III. rendű terheltet a bíróság pénzfőbüntetésre, míg id. K.I. IV. rendű terheltet - a terhére megállapított csődbűntett miatt is - halmazati büntetésül rövid tartamú felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélte. Az elsőfokú bíróság által értékelt bűnösségi körülményekre, különösen a II. és IV. rendű terhelt büntetett előéletére figyelemmel a bíróság által kiszabott büntetés mindhárom terhelt esetében nemében és mértékében egyaránt törvényes. A Be. 416.§
(1)bekezdés b) pontja szerint a cselekmény törvénysértő minősítése csak akkor eredményezheti a felülvizsgálati eljárásban a határozat megváltoztatását, ha annak következtében törvénysértő büntetést szabtak ki. Figyelemmel arra, hogy erre jelen esetben nem került sor, a terheltek büntetésének enyhítésére sincs törvényes lehetőség. A kifejtett indokok alapján a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és mivel a Be. 423.§
(5)bekezdésében írt jogkörében eljárva, a Be. 416.§
(1)bekezdés c) pontjában írt eljárási szabálysértést sem észlelt, a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatokat a Be. 426.§-a alapján hatályában fenntartotta. A fellebbezés és a felülvizsgálat kizártságára, valamint az ismételt indítvány tilalmára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 3.§ának
(4)bekezdésén és a 416.§
(4)bekezdésének b) pontján, továbbá a 418.§-a
(3)bekezdésén, illetve a Be. 421.§-ának
(2)és
(3)bekezdésén alapszik. Budapest,
- április
- Dr. Kónya István s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Zoltán s.k. előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró. A kiadmány hiteléül: írnok MV