Debreceni Ítélőtábla Bf.II.433/2007/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla Debrecenben, a
- november 5-én megtartott nyilvános ülés alapján meghozta és kihirdette a következő végzést: A hivatalos személy által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntette és más bűncselekmények miatt vádlott és társai ellen indult büntetőügyben a Borsod-AbaújZemplén Megyei Bíróság
- április
- napján kihirdetett
- B. 449/2005/
- számú ítéletét a fellebbezéssel érintett I.r. vádlott vonatkozásában helybenhagyja azzal, hogy a folytatólagosan, részben társtettesként üzletszerűen elkövetett jelentős kárt okozó csalás bűntettének megnevezésénél a részben kitételt mellőzi . Indokolás A megyei bíróság ítélete ellen I.r. vádlott és védője részben téves jogi minősítés miatt és enyhítés végett fellebbeztek. Az ügyész a határozatot tudomásul vette. A II-VIII.r. vádlottak vonatkozásában az ítélet első fokon jogerőre emelkedett. A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség Bf.222/2007/1-
- számú átiratában, valamint képviselője a nyilvános ülésen az ítélet helyben hagyását indítványozta, annak megjelölésével, hogy a csalási cselekmény teljes egészében társtettesként elkövetett. A védő fellebbezésének indokolásában - melyet az ítélőtábla előtt szóban is előadott vitatta a magánokirat-hamisítás és a hivatali vesztegetés rendbeliségét, kifejtette álláspontját, mely szerint az ítéleti tényállás
- pontja vonatkozásában a 6 rb. hivatali visszaélés nem állapítható meg a 6 rb. közokirat-hamisítás mellett halmazatban, továbbá azon véleményének adott hangot, hogy a
- tényállási pontban írt cselekmény elkövetésekor a vádlottnak már nem állt fen a hivatalos személy minősége. Mindezeken túl a kiszabott büntetés enyhítését, illetve azon kedvezmény megadását kérte, hogy a vádlott a szabadságvesztés büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható legyen. A bejelentett jogorvoslatok folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét és az azt megelőző eljárást a Be.349.§
(1)bekezdése alapján, a fellebbezéssel érintett vádlott vonatkozásában teljes terjedelemben felülbírálta. A felülbírálat során megállapította, hogy a megyei bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok megtartásával folytatta le. Ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett. A lényeges bizonyítékokat beszerezte és megfelelő alapossággal értékelte. A megállapított tényállás megalapozott, hiányosságoktól mentes, így a Be.351.§
(1)bekezdése szerint a másodfokú eljárásban is irányadó. A megyei bíróság a bizonyítékokat egyenként és összességében is a logika szabályainak megfelelően értékelte. Részletesen számot adott arról, hogy milyen okok folytán, mely bizonyítékokra alapította a tényeket, és melyeket vetett el a tényállás megállapítása során. Indokolási kötelezettségét a szükséges körben teljesítette. A megyei bíróság az irányadóul elfogadott tényállásból okszerűen vont következtetést a vádlott bűnösségére, és nagyrészt helyes a cselekmény minősítése is. A védő által a minősítés körében felvetettekkel kapcsolatosan az ítélőtábla a megyei bíróság határozatában kifejtettekkel maradéktalanul egyet értett. Mindössze a 3. tényállási pont vonatkozásában kíván a védői beadványban foglaltakra ezen túl reagálni a következők szerint. A vesztegetés akkor alkot egységet, ha ugyanazon személytől a jogtalan előny többszöri kérése vagy annak többszöri elfogadása ugyanabban az ügyben történik. Márpedig, függetlenül attól, hogy az 5 személy mindegyikének ügyéből a II.r. vádlottnak származott haszna, ez 5 hivatalos ügynek tekintendő. Így a cselekmények valóságos alaki halmazatot alkotnak, és a folytatólagosság sem merülhet fel, mivel az 5 személyre vonatkozó 5 ügyben az előny kérése a II.r. vádlott részéről egy alkalommal, egyszerre történt, a folytatólagosságnak pedig előfeltétele a rövid időközönkénti, többszöri elkövetés. Ebből kitűnően tehát a folytatólagos egység csak az anyagi halmazatnak lehet az alternatívája, az alaki halmazat esetén nem jöhet szóba. Egyetértett azonban a Fellebbviteli Főügyészség álláspontjával, és megállapította, hogy a társtettesi minősítés a csalási cselekmény egészére kiterjed, mivel ez felel meg a kialakult bírói gyakorlatnak. A kiszabott büntetés igazodik a cselekmény konkrét tárgyi súlyához, valamint a vádlott személyében rejlő társadalomra veszélyességhez, és szükséges, egyben elegendő a büntetési célok eléréséhez. Mivel az ítélet egyéb rendelkezései is törvényesek, a másodfokú bíróság azt a Be. 371.§
(1)bekezdése alapján, a „részben" kitétel mellőzésével - helyes indokainál is fogva helybenhagyta. Debrecen,
- november
- Dr. Kardos Sándor sk. a tanács elnöke dr. Gömöri Olivér sk. a tanács tagja-előadó dr. Elek Balázs sk. a tanács tagja Záradék: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
- B. 449/2005/
- számú ítélete a másodfokú végzés folytán a mai napon jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. Debrecen,
- november
- Dr. Kardos Sándor sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül tisztviselő