Nógrád Megyei Bíróság 10.K.20.077/2010/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Nógrád Megyei Bíróság dr. H.Á (....) felperesnek - dr. Alkonyi Zsófia jogi főelőadó által képviselt Budapesti Rendőr-főkapitány (1139 Budapest, Teve u. 3-6.) alperes ellen közlekedési közigazgatási bírság tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében - tárgyalás mellőzésével - meghozta az alábbi ítéletet: A bíróság az alperesi jogelőd 21000-162/4456/7/2009/objf. ügyszámú határozatát, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság 21000-162/4456/2009/objf. ügyszámú határozatára kiterjedően, hatályon kívül helyezi. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincsen helye. Indokolás: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság a
- április
- napján kelt 21000-162/4456/2009/objf. ügyszámú határozatával a felperest, mint a H...
- rendszámú jármű üzembentartóját 30.000.- forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte, mert az általa üzembentartott gépjárművel
- március 8-án 9 óra 39 perckor D..., B. út
- szám előtt a megengedett legnagyobb 50 km/óra sebesség helyett 69 km/óra sebességgel közlekedtek. Ezt a határozatot az Országos Rendőr-főkapitányság a
- július
- napján kelt 21000-162/4456/7/2009 objf. ügyszámú határozatával helybenhagyta. Döntése indokolásában megállapította, hogy az elsőfokú határozat meghozatalára
- április
- napján került sor, ami megfelel az
- évi I. törvény
- §
(3)bekezdésében előírt határidőnek, a határozat kézbesítésére azonban a törvényi határidőn belül nem került sor, így ezzel eljárási jogszabálysértés valósult meg, ami azonban az ügy érdemére nem hatott ki. A felperes a keresetlevelében ezeknek a határozatoknak a hatályon kívül helyezését kérelmezte. Jogszabálysértésként jelölte meg egyrészt, hogy a sebességtúllépés miatt megindított közigazgatási eljárásról a Ket. 29. §
(3)bekezdése szerint nem kapott értesítést, így emiatt a kimentési jogával sem tudott élni, mert az idő múlása miatt nem állapítható meg, hogy a gépkocsit ténylegesen ki vezette. Másrészt, hogy a Kkt. 21. §
(3)bekezdésében írt 60 napos határidő nem ügyintézési, hanem anyagi jogi határidő, és mint ilyen jogvesztő. Ezen túlmenően pedig a 60 napos határidő túllépése az ügy érdemét is érinti, hiszen a kimentési jogot lehetetleníti el. Utóbb a felperes a keresetlevelét annyiban módosította, hogy a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 1/
- számú közigazgatási jogegységi határozatában foglaltakra tekintettel a 60 napos határidő túllépése a tisztességes ügyintézéshez való jog sérelmét jelenti, ami a döntés érdemére is kihat. Az alperes a kereset elutasítását kérelmezte. (A perben felülvizsgálni kért másodfokú közigazgatási határozat meghozatalát és a per megindítását követően a másodfokú határozat meghozatala más közigazgatási szerv hatáskörébe került, akit a felperes alperesként perbevont, a korábbi alperest pedig a bíróság a perből elbocsátotta.) A felperes kérelmezte a per tárgyaláson kívüli elbírálását, amelyhez az alperes hozzájárult, így a bíróság a pert a Polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felperes kereseti kérelme az alábbiak miatt megalapozott. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. §
(3)bekezdés a.) pontja értelmében, ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik az eljárás megindításáról a hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindításától számított 5 napon belül értesíteni kell. A Ket. 29.§
(4)b.) pontja értelmében az értesítés akkor mellőzhető, ha az egyszerű megítélésű, a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő ügyben az eljárás megindítása után azonnal sor kerül az érdemi határozat meghozatalára. Az alperes határozatával helybenhagyott elsőfokú határozatban az eljárt közigazgatási hatóság arról tájékoztatta a felperest, hogy az eljárás megindításáról szóló előzetes értesítés az ügy egyszerű megítélésére és a tényállás előzetes tisztázását nem igénylő, a határozat azonnali meghozatalát lehetővé tevő jellegére tekintettel mellőzte. Ez a tájékoztatás azonban nem felel meg a Ket. 29. §
(4)bekezdés b.) pontjában írt összes mellőzési feltételnek, hiszen az érdemi határozat meghozatalára azonnal nem került sor. A
- március
- napján megvalósult sebességtúllépés miatti bírságkiszabási határozat meghozatalára ugyanis
- április
- napján került sor és ez a határozat
- május
- napján került postára adásra és
- május
- napján a felperes részére kézbesítésre. Ennek következtében tehát megállapítható, hogy a Ket.
- §
(3)bekezdés a.) pontjában foglalt eljárási szabályt az ügyben eljárt közigazgatási szervek megsértették. A Ket. 4. §
(1)bekezdés szerint az ügyfeleket megilleti a tisztességes ügyintézéshez való jog. Ennek sérelmét, a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága 1/
- (II. 18.) közigazgatási jogegységi határozta értelmében, a Ket. által megkövetelt egyes eljárási cselekményekre nyitvaálló határidő túllépése is megalapozhatja, amennyiben a bizonyítást elnehezíti. Ennek alapján a perbeli ügyben megállapítható, hogy az ügyben eljárt közigazgatási hatóságok a felperes tisztességes ügyintézéshez való jogát megsértették az által, hogy a hivatalból indult eljárás megindulásáról az eljárás megindításától számított 5 napon belül a Ket.
- §
(3)bekezdés a.) pontja szerint nem értesítették. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 21/A. §
(2)bekezdése szerint, ha a gépjárművet az üzembentartó a szabályszegést megelőzően más természetes személy vagy nem természetes személy használatába adta és ezt a használatba vevő személy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja, közigazgatási bírságot a használatba vevő személlyel szemben kell kiszabni. A felperesi hivatkozás szerint az eljárás megindulásáról történő értesítés elmaradása, illetve ennek csak a 60 napos határidőn túl kézbesített határozatban történő közlése lehetetlenné tette számára azt, hogy beszerezze a gépjárművet a sebességtúllépés időpontjában ténylegesen használó személy nyilatkozatát, mert az idő jelentős múlása miatt arra visszaemlékezni már nem tudott. Mindezek alapján megállapítható, hogy az ügyben megvalósult eljárási jogszabálysértés az ügy érdemére kiható hatású, ezért a Ket. 111. §
(1)bekezdésébe foglalt rendelkezés alkalmazásával a bíróság a perben felülvizsgálni kért közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyezte. A hatályon kívül helyezés alapjául szolgáló, az ügy érdemére kiható eljárási jogszabálysértés már új eljárás keretében sem orvosolható, ezért a bíróság az ügyben eljárt közigazgatási hatóság új eljárásra történő kötelezését mellőzte. Az ítélet elleni fellebbezés kizárása a Pp. 340. §
(1)bekezdésén alapul. Balassagyarmat,
- július
- Dr. Takács László sk. bíró A kiadmány hiteléül: kiadó