Pf.20311/2010/7 – Győri Ítélőtábla

Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.311/2010/

1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az ítélőtábla dr. Farsang László ügyvéd által képviselt I.r., és II.r. felpereseknek a dr. Gyimesi József ügyvéd által képviselt I.r., II.r, III.r., IV. r., V. r., VI. r., VII. r., VIII.r., IX. r., X. r., XI. r., XII. r., XIII. r., XIV. r., XVI. r., XVII. r., XIX. r., XX. r., XXI. r.,XXII. r., XXIII. r., XXIV. r., XXV. r., XXVI. r., XXVII. r.,XXVIII. r., XXX. r., XXXI. r., XXXII. r.,XXXIII. r., XXXIV. r., XXXV. r., XXXVI. r., XXXVIII. r., XXXIX. r., XL. r., XLI. r., XLII. r., XLIII. r., XLIV. r., XLV. r. XLVI. r. XLVII.r. alperesek ellen tisztességtelen piaci magatartás megállapítása iránt indított perében, mely perbe a dr. Gyimesi József ügyvéd által képviselt az alperesek pernyertessége érdekében beavatkozott, a ... Megyei Bíróság
2. június
3. napján kelt 10.P.20.154/2008/
4. számú részítéletével szemben, az I. rendű alperes által
5. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson - meghozta a következő részítéletet: Az ítélőtábla a megyei bíróság részítéletét helybenhagyja. Kötelezi a bíróság az I. r. alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 24.000.- (Huszonnégyezer) forint másodfokú perköltséget, viselje továbbá a fellebbezéssel felmerült költségeit. A feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. A részítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás: Az irányadó tényállás szerint az "A" Kft. 100 %-os üzletrészének értékesítésére az I.r. alperes által kiírt pályázati felhívásra két pályázat érkezett. Az I. r. felperesi társaság az "A" Vállalat 43 munkavállalójával közösen tett vételi ajánlatot, a másik pályázat pedig "B" és "C" vételi ajánlata volt. A ... Megyei Közgyűlés
6. február 18-án kelt 8/
7. számú határozatával elfogadta "B" és "C" pályázók vételi ajánlatát, és az üzletrészt részükre értékesítette. Pályázatuk első oldala nem került szignálásra. A felperesek keresetükben az
8. évi LVII. tv. (Tpvt.)
9. §-ára hivatkozással annak megállapítását kérték, hogy az I. r. alperes megsértette a versenyeztetés szabályait, a nyertes vételi ajánlat alaki szempontból érvénytelen volt, emellett hátrányosabb feltételeket tartalmazott, mint a felpereseké. A jogsértés megállapításán túl 250.000.-Ft kártérítés megfizetésére kérték az I. r. alperes kötelezését. Az I. r. alperes és az alperesi beavatkozó ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Hivatkoztak arra, hogy a pályáztatás egyes formális szabályainak esetlegese figyelmen kívül hagyása önmagában nem alapozza meg a tisztességtelen piaci magatartás megállapítását, tartalmilag pedig a pályázatok értékelésére a pályázati kiírásban foglalt szempontok maradéktalan érvényre juttatásával került sor. A Vas Megyei Bíróság a P.20.523/2005/
10. számú részítéletében megállapította, hogy az alperes az üzletrész értékesítés során megsértette a versenyeztetés szabályait. Az I. r. alperes fellebbezése folytán eljáró Győri Ítélőtábla a Pf.IV.20.396/2005/
11. számú végzésével a megyei bíróság részítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, újabb határozat hozatalára utasította. A határozat indokolása szerint a közös vételi ajánlatot tevő személyek egységes pertársaknak minősülnek, valamennyiük perbenállása nélkül nem hozható érdemi határozat a vonatkozásban, hogy pályázatuk elbírálása során megvalósult-e az I. r. alperes részéről a jogszabálysértés, hiszen e döntés valamennyiükre kiterjed. A megyei bíróság a megismételt eljárás során gondoskodott a hatályon kívül helyező végzésben foglaltaknak megfelelőn az érintett személyek perbenállásáról, majd a fellebbezéssel támadott részítéletével megállapította, hogy az I. r. alperes megsértette a versenyeztetés szabályait az "A" Kft. 100 %-os üzletrésze értékesítésének pályáztatása során. Kötelezte az I. r. alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az I és II. r. felperesek, mint egyetemleges jogosultak részére 72.000.-Ft perköltséget. Kimondta, hogy 21.000.-Ft illetéket az állam viseli. Felhívta az illetékes adóhatóságot, hogy utaljon vissza az I-II. r. felperesek, mint egyetemleges jogosultak részére 21.000.-Ft illetéket. Határozata indokolásában kifejtette, hogy a pályázati kiírás feltételeinek meg nem felelő személy versenytársként való részvétele a pályázaton az esélyegyenlőség és az egyenlő elbánás elvét sérti, ezért a tisztességtelen piaci magatartás tilalmába ütközik (EBH.2001/421). Kiemelte azt is, hogy a felperesek és a II-XLV. rendű alperesek közös pályázatát kereseti kérelem nem érintette, így ennek jogszerűsége tárgyában a bíróság nem határozhatott. "B" és "C" vételi ajánlata alaki szempontból érvénytelen volt, nem felelt meg a ... Megyei Közgyűlés 10/2000.(V.19.) számú, a megyei önkormányzat vagyongazdálkodásának szabályairól szóló rendelet
12. számú mellékletében foglalt azon kikötésnek, hogy az ajánlattevőnek az ajánlat egy példányának minden oldalát le kell szignálnia. Erre figyelemmel ez az ajánlat a
13. pont szerint érvénytelen, a szignálási kötelezettség kógens szabály. Mindemellett vizsgálta a felpereseknek a tartalmi jogszabálysértésekre vonatkozó állításait is, de ezeket megalapozatlannak ítélte. Az I. r. alperes fellebbezésében a részítélet megváltoztatását, a felperesek keresetének elutasítását kérte. A korábbi részítélettel szemben benyújtott fellebbezésében foglalt indokait fenntartotta, eszerint a pályázati eljárás teljes folyamatában mindkét pályázó számára azonos esélyt biztosított, mindkét pályázó egymás jelenlétében adta át pályázatát, a felbontásra az együttes jelenlétükben került sor, így orvoslásra került az esetleges alaki hiányosság. Az I. r. alperes mindent megtett annak érdekében, hogy a tisztességes és korrekt elbírálás követelményét érvényesítse. A pályázati felhívás nem tartalmazta feltételként, hogy a pályázatnak meg kell felelnie a vagyongazdálkodási rendeletben foglalt követelményeknek, ezért ezt az elbírálásnál nem vizsgálhatta. Utalt arra, hogy a felperesi pályázat sem volt ezen rendelkezésnek megfelelő, hisz valamennyi pályázó részéről nem került aláírásra. Másodlagosan a részítélet hatályon kívül helyezését kérte, kifejtve, hogy meghozatalának törvényes feltételei nem álltak fenn, a kereseti kérelem jogalapjáról döntött az elsőfokú bíróság, ezt pedig közbenső ítélettel tehette volna meg. A fellebbezési eljárás során az I. r. alperes és az alperesi beavatkozó kifejtette, hogy a Tpvt. a verseny tisztaságát védi, nem követeli meg, hogy a pályáztatás során minden lényegetlen szabály pontosan betartásra kerüljön. Az önkormányzat rendelete nem képezte a versenykiírás részét, ugyanakkor az elsőfokú ítéletben a pályázati eljárás hibájául felrótt hiányossággal nem sérült a verseny tisztasága, hiszen a lebonyolítás módja a kérdéses oldal szignálásának elmaradása ellenére is kizárta a pályázatok valamely oldalának utólagos kicserélését. A felperesek fellebbezési ellenkérelme a részítélet helybenhagyására irányult. Hangsúlyozták, hogy a pályáztatással kapcsolatos jogi szabályozás, így a rendelet a pályázati csomagban benne volt, egyébként a rendeletet az önkormányzatnak akkor is alkalmaznia kell, ha a pályázati felhívás erre külön nem utal. Álláspontja szerint jelen perben nincs relevanciája annak, hogy a másik pályázat érvényes volt-e. A nyertes pályázat ugyanis kétségtelenül alaki hibában szenvedett, így érvényesként való elfogadása jogsértő. A fellebbezés az alábbiak szerint nem megalapozott. A megyei bíróság a részítélettel elbírált jogvita alapjául szolgáló tényállást a szükséges bizonyítás lefolytatásával feltárta, a bizonyítékok okszerű mérlegelése útján megállapított tényállásból helyes jogi következtetést vont le, döntésével, annak indokaival az ítélőtábla maradéktalanul egyetért, a fellebbezésre tekintettel csupán az alábbiakat emeli ki. A Pp.
14. §