... Megyei Bíróság 15.P. 20.689/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Nógrád Megyei Bíróság dr. Gál Lóránt ...szám alatti pártfogó ügyvéd által képviselt ... ...szám alatti felperesnek - dr. Paróczai Endre ... szám alatti ügyvéd által képviselt ... szám alatti lakos I. rendű, dr. Paróczai Endre ... szám alatti ügyvéd által képviselt ... Város Polgármesteri Hivatala .... szám alatti II. rendű, valamint dr. Mótyán János jogtanácsos által képviselt ...-magyarországi Regionális Államigazgatási Hivatal ... szám alatti III. rendű alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében meghozta a következő ítéletet: A megyei bíróság a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy az I., II. rendű alpereseknek személyenként fizessen meg 125.000.- - 125.000.- (Egyszázhuszonötezer - Egyszázhuszonötezer) forint, míg a III. rendű alperesnek 100.000.- (Egyszázezer) forint perköltséget. A le nem rótt illetéket és az állam által előlegezett költségeket az állam viseli. A felperes teljes pervesztes lett, a pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, a ...Megyei Bíróságon 3 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a ... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A megyei bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési idő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ...Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ...Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A megyei bíróság az eljárás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg: A felperes, valamint I. rendű alperes szomszédok. Az I. rendű alperes a ... szám alatti ingatlanán
- nyarán térburkolási munkálatokat kezdett meg, többek között az ingatlannak a felperesi ingatlan felé eső oldalán, a felperes ingatlanán lévő lakóház teljes hosszát érintve, egészen az utcafrontig. Amikor a térburkolat földmunkái elkészültek, azaz kialakításra került az un. „tükör", nagyobb esőzés következett be, az I. rendű alperes udvarán a víz megállt. Ebben az időszakban a felperes szerelőaknájában, valamint pincéjében és kazánházában víz jelent meg. A felperes a térburkolat kialakítása miatt a II. rendű alpereshez, mint Polgármesteri Hivatalhoz fordult, kérve helyszíni szemle tartását, illetve a térburkolat kialakítási munkálatok építési engedély kötelessé tétele iránt. A II. rendű alperes előtt
- július
- napján a felperes, a II. rendű alperes képviselője, valamint ... kivitelező részvételével jegyzőkönyv készült, amelyben a felperes megjelölte a panaszát, mely szerint a tükör kialakítását követően a szegélykövek beépítése utáni esőzés során felgyűlt víz nem tudott az utcára kifolyni, beszivárgott a talajba, megjelent a szerelőaknában, valamint az épület mélyebb pontjain. Kérte a vállalkozó nyilatkozatát, hogy amennyiben az elkövetkező egy-két évben a hétvégi csapadékra visszavezethetően az épületben kár keletkezik, azért vállalja a felelősséget és a szükséges helyreállítást elvégzi, amely kérést ... vállalkozó elfogadott.
- július 25-én ... felperes ismételten a II. rendű alpereshez fordult, kérve a munkálatok szakszerűségének ellenőrzését, mivel a kivitelező a térbetont magasabbra emelte a korábbi szinttől. Kérte a csapadékvíz elvezetés szakszerűségének megállapítását ingatlanára nézve.
- szeptember 9-én ezt követően helyszíni szemlén a felperes a térburkolat kialakítása tekintetében különböző igényekkel fordult a vállalkozó kivitelező felé, többek között folyóka készítését kérte, lejtés kialakítását a burkolat közepe felé, melyet a kivitelező elfogadott és annak kialakítását vállalta. Ezen megállapodás megkötésében a felperes felkérésére részt vett ..., mint a felperes által felkért építési vállalkozó és tanácsadó szakértő. A felek között így megszületett egyezséget a II. rendű alperes jóváhagyta, majd annak elkészültét a felek, így felperes, I. rendű alperes részéről a kivitelező, valamint a II. rendű alperes képviselője ellenőrizte. Az ellenőrzés során megállapításra került, hogy a megegyezésben foglaltak nem teljesültek atekintetben, hogy a kert felőli szegélytől számított körülbelül 2-3,5 méteren belül a burkolat haránt irányban vízszintes, csak kifelé lejt, a vápa felé nincs esése, ezért ennek a megegyezésben leírtak szerinti kivitelezésre szólította fel a II. rendű alperes a kivitelezőt. Felszólította továbbá a téli időszakra tekintettel a hó eltakarítására annak érdekében, hogy a szomszédos lakóépületet a télen lehulló hó ne károsítsa. A felszólítás a hivatal részéről
- december
- napján kelt.
- január 15-én a felperes ismételten a II. rendű alpereshez fordult azzal, hogy nem tartja megfelelőnek a jelenlegi állapotban a térburkolat kivitelezését, kérte, hogy a szakhatóság kötelezze arra az I. rendű alperest, hogy az udvar közepén a kijárat irányába vízelvezető csatornát építsenek be. Az I. rendű alperes, valamint a kivitelező, illetve a II. rendű alperes munkatársa, ... ellenőrizték a helyszínen az ingatlan terepvonalának lejtését és megállapították, hogy a kivitelezés a .../
- számú határozat szerint készület el. A .../
- számú határozat a II. rendű alperes részéről a felperes és a kivitelező között létrejött egyezség jóváhagyására vonatkozik.
- április
- napján a II. rendű alperes tájékoztatta a felperest arról, hogy ezen előbbi határozat nem került megfellebbezésre, az abban foglaltakat kell végrehajtani, a burkolat kialakítása ezen határozatban foglaltaknak megfelelően történt. A felperes azonban az ebben foglaltakkal továbbra sem értett egyet, legutolsó levele
- május
- napján kelt és
- május
- napján érkezett a II. rendű alpereshez, amely tekintetében további intézkedésre nem került sor az építési hatóság részéről. Ezt követően a felperes
- március
- napján fordult ismételten a II. rendű alpereshez, ahol helyszíni szemle tartását kérte és intézkedést arra figyelemmel, hogy a szerelőaknájának alja 3/4-ed részben átnedvesedett. A II. rendű alperes ezen panaszra figyelemmel
- június
- napján kelt .../
- átiratában a panaszegyeztetés érdekében
- június
- napjára egyeztetést hívott össze, ezen egyeztetésről azonban jegyzőkönyv nem áll a bíróság rendelkezésére.
- augusztus
- napján a felperes a III. rendű alperes jogelődjéhez a ...Megyei Közigazgatási Hivatalhoz fordult annak érdekében, hogy a II. rendű alperes nem tett megfelelő intézkedést a bejelentései ellenére. A III. rendű alperes
- augusztus
- napján határozatot hozott .../
- szám alatt, amelyben kötelezte ...Város Önkormányzatának Jegyzőjét. hogy a felperes a szomszédos ingatlan csapadékvíz elvezetését kifogásoló bejelentésével kapcsolatosan szükséges elsőfokú eljárást 8 napon belül folyatassa le, figyelemmel arra, hogy a bejelentéstől számított több mint 30 nap alatt intézkedés nem történt. Ezt követően II. rendű alperes
- augusztus
- napján kelt levelében arról tájékoztatta a felperest, hogy szakértő bevonása mellett döntött, a bevont szakértő .... Ugyanezen a napon határozatot hozott a II. rendű alperes .../
- számon ... igazságügyi szakértőként történő kirendeléséről, majd
- augusztus 22-i határozat kiegészítésében felhívta a feleket, hogy a 150.000.- - 150.000.- forint szakértői díj megelőlegezése iránti kötelezettségüknek
- szeptember
- napjáig tegyenek eleget.
- augusztus
- napján .../
- szám alatti határozatában a III. rendű alperes a felperes kérelmére az elsőfokú eljárásra a ... Megyei Jogú Város Önkormányzatának Jegyzőjét jelölte ki. Ezt követően a ... Megyei Jogú Város Jegyzője ... szakértői véleményére alapítottan elutasította a felperes panaszát .../
- szám alatti,
- április
- napján kelt határozatával. A III. rendű alperes .../
- szám alatti határozatával helybenhagyta a ... Megyei Jogú Város Jegyzőjének fenti határozatát. Ezen határozattal szemben a felperes kereseti kérelmet nyújtott be a ...Megyei Bírósághoz, mint közigazgatási bírósághoz. A közigazgatási eljárásban a bíróság beszerezte ... építészmérnök szakértői véleményét, melyre alapítottan a közigazgatási határozatokat hatályon kívül helyezte és az elsőfokú építési hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. ... szakértő megállapította, hogy szakmai szabályokkal ellentétes ahogy az alperes ingatlanán kialakított viakolor térburkolat alapjául szolgáló un. soványbeton végig a felperes ingatlana felé lejt. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a viakolor burkolat elemei között beszivárgó vizet ez az aljzatbeton a felperes ingatlanához vezeti, ami ezután szivárgás következtében a felperes ingatlanán lévő szerelőaknában jelenik meg. Ezt csak kisebb részben enyhíti az, hogy a viakolor térburkolat a homokágy megvastagításával már két méteres szélességben a felperes ingatlanától az alperesi beavatkozói telek közepe felé lejt, és ezáltal a beszivárgás mennyiségét csökkenti, de a szivárgást teljes egészében ez megszüntetni nem tudja. Az I. rendű alperes ingatlanán a viakolor térburkolat akként készült, hogy a korábbi üres udvarról a fű eltávolításra került, körülbelül 20 cm-es földréteg eltávolításra került, ezáltal egy tükör került kialakításra, a tükör szélei, így a térburkolat szélei kirakásra kerültek egy 25 cm magas kerti szegéllyel, ez a szegély mindkét oldalról betonnal került megtámasztásra, illetve alatta is beton került elhelyezésre. Ezt követően a tükör alja teljes egészében kibetonozásra került 8-10 cm-es betonnal. A terepszint adott volt, az udvar lejtett felperes ingatlana felé, illetve az úttest felé. Ehhez igazítva került kialakításra első ízben a beton szintje is, majd erre került egy 2 cm-es sóderágy, erre pedig a 6 cm-es viakolor burkolat. A viakolor burkolat fölött a szegély még 4 cm-t körülbelül kiállt. A viakolor burkolat felperes háza melletti részen 60 cm-el beljebb készült csak el. A felperes és a kivitelező hivatal előtt kötött egyezsége alapján a kivitelező ezt követően a viakolor burkolat és a felperesi ingatlan közötti 60 cm-es földes részen egy mély öblű betonfolyókát készített el, valamint a viakolor burkolatot körülbelül 1 méter 20 cm szélességben a felperesi oldaltól mérve fölszedte, homokkal kialakított egy lejtést az udvar közepe felé, illetve az út felé, így került visszarakásra a térburkoló. A megismételt közigazgatási eljárásban az I. rendű alperest ...Megyei Jogú Város Hivatala felhívta, hogy a perben beszerzett szakértői véleménynek megfelelőn készítse el a térburkolatot. A térburkolat végleges elkészítésére
- augusztusában került sor, amikor is a viakolor burkolat felszedésre került, az aljzatbeton is feltörésre került, úgy került lebetonozásra a burkolat aljzata, hogy az a felperesi ingatlantól ellejtsen, illetve maga a betonburkolatra vízzáró szigetelés került, erre került a sóderágy, majd a viakolor térburkoló elem. A felperes állítása szerint a térburkolat kialakítási munkálatainak megkezdésétől egészen
- augusztusáig a nagyobb esőzések, hóolvadások esetén a víz megjelent a szerelőaknájában, a
- augusztusi kivitelezést követően azonban ez a vizesedés megszűnt. ... igazságügyi szakértő a jelen perben beszerzett igazságügyi szakértői véleményében megállapította, hogy az I. rendű alperesi ingatlanon a térburkolat kialakítására nem kellő körültekintéssel került sor. A térburkolat nem valamely részletében kifejezetten hibásan készült el, hanem a megvalósított kialakítás magában rejti annak veszélyét, hogy a telekhatár felé vezetett csapadékvíz hosszú évek alatt komoly károsodásokat idézhet elő. A számottevően nagyobb kár akkor következhet be, hogyha a burkolat aljzatának törvényszerűen bekövetkezett összerepedése miatt folyamatos vízutánpótlás érkezik felperesi ingatlanra. A burkolatfeltárással szerzett információk és a talajadottságok látszólag ellent mondanak annak, hogy a megjelent nedvesség a burkolatról jutott a szerelőaknába, azonban a szakértő azt kizárni sem tudta. A szakértő véleménye az volt, hogy a térburkolat csapadékvíz-elvezetését úgy kellett volna megoldani, hogy sem a burkolat felszínén, sem az aljzatbetonon, sem pedig az alatta lévő kavicságy alatt ne legyen meg a veszélye annak, hogy a jelentős mennyiségű víz felperesi ingatlan, illetve a lakóépület alá folyjék. A szakértő javaslatot tett a térburkolat megfelelő műszaki kialakítására, amely kérdés azonban jelen pernek nem volt a tárgya. A szakértő megállapította és személyes meghallgatása során meg is erősítette, hogy a felperes ingatlanában az eddig észlelt beázások érdemi károkat nem okoztak. Az egyszerű kivitelű, a mai kor körülményeinek megfelelni már csak korlátozottan tudó, döngölt vörös salak padlójú, meszelt téglafalú szerelőakna indokolt helyreállítási költségeit a szakértő nem látta elhatárolhatónak az erkölcsi avulás miatt szükségessé váló felújítási munkáktól. Nem látta a szakértő reális veszélyét annak sem, hogy a burkolatátépítése miatt az altalaj nedvesség viszonyai olyan mértékben megváltoznának, hogy emiatt a felperesi épület megsüllyedne. Értékcsökkenést nem látott megállapíthatónak a szakértő. A szakértői vizsgálat feladatává tette a bíróság a felperesi teljes ingatlanra vonatkozóan a károk és az értékcsökkenés megállapítását. Az akna vizesedése tekintetében a szakértő megállapította, hogy 2002-ben a térburkolat tükör kiemelésekor bizonyosan az innen beszivárgó víz okozta a nedvesedést, a későbbiekben azonban nem vonható egyértelmű párhuzam a nedvesség észlelése és a burkolaton detektálható építési hiba között. A szakértő egyértelműen leszögezte, hogy épületkárokat, esetlegesen szükségessé váló javítási, helyreállítási munkákat jelen esetben nem lát indokoltnak megállapítani. Személyes meghallgatása során a szakértő elmondta, hogy a fényképek alapján nem volt olyan mértékű vizesedés az aknában, amely akadályozta volna a felperest az autószerelő munkájának a végzésében. A tapasztalt nedvesedés mértéke nem haladta meg az a mértéket, ami egy autójavítás során esetlegesen az autóból az aknába kerülő vízmennyiségnek felelne meg. Semmiféle balesetveszély nincs, mert az a salak, ami az akna alján van, nem válik csúszóssá ennyi nedvesedés hatására. A felperes korábban egyéni vállalkozóként autószerelő munkákat végzett a perbeli ingatlanon, többek között azon szerelőaknában, amelyben a vizesedés megjelent. A felperes előadása szerint
- évben arra figyelemmel, hogy jelen ügyből eredően sok elintéznivalója volt, továbbá a szerelőakna vizesedése balesetveszélyes volt, illetve a vevőköre is megcsappant, a vállalkozói tevékenységével fel kellett hagynia. A felperes kereseti kérelmet terjesztett elő I., II., III. rendű alperessel szemben kártérítés megfizetése iránt. Kártérítésként az utoljára
- július
- napján benyújtott
- szám alatti beadványában pontosítottak szerint egyetemlegesen 15.600.000.- forint megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket. Ebből 2.400.000.- forint az elmaradt munkák utáni jövedelemként jelölt meg, arra figyelemmel, hogy az iparengedélyének visszaadására kényszerült az ellehetetlenítés miatt, mivel a beázott aknában semmilyen jellegű munkát végezni nem lehetett. 1.000.000.- forintban jelölte meg általános kártérítésként az egyéb felmerült költségeit, így üzemanyagköltség, gépkocsi kopás, telefonköltség, amíg utánajárt ezen dolgoknak. A ház értékcsökkenését arra figyelemmel, hogy a ház alapja folyamatosan ázott, 8.000.000.- forintban jelölte meg. Hivatkozott arra, hogy az egész családon belül egészségromlás lépett fel, részéről idegi eredetű megbetegedés, amely az ügyből fakadó stresszből eredt. A felesége és gyermekei allergiás asztmás megbetegedésben szenvednek, melynek oka a penészgomba, mely a beázások óta a lakásban megjelent. A gyógyszerkiadások, orvosnál töltött idő tekintetében általános kártérítésként 1.400.000.- forintot jelölt meg, ugyancsak általános kártérítésként jelölt meg további 1.000.000.- forintot arra tekintettel, hogy a dohos szag miatt többet kell szellőztetni, így a fűtési szezonban ez megemeli a fűtési kiadásokat. A jogerős bírósági végzés ellenére a károkozás továbbra is fennáll, megítélése szerint a hatóság és a károkozó részéről csak időhúzás történik, erre figyelemmel újból intézkednie kell, amely újabb költségeket von maga után, megítélése szerint egy évig még biztosan elhúzódik az ügy, ezért további 400.000.- forintot kért általános kártérítésként. Az életszínvonal csökkenésére figyelemmel, amelyet a kieső jövedelem, megromlott egészségi állapot miatt jelölt meg, 1.400.000.- forint általános kártérítés megtérítését kérte. Az I. rendű alperessel szemben a kártérítés jogalapját a Ptk.
- §-ában jelölte meg a hibás kivitelezésre és az ebből eredő vizesedésre hivatkozva, míg II. rendű alperessel szemben közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt tartotta fenn igényét a Ptk.
- §-a alapján, hivatkozva arra, hogy a II. rendű alperes nem tett meg mindent annak érdekében, hogy rászorítsa az I. rendű alperest a megfelelő kivitelezésre. A III. rendű alperessel szemben ugyancsak a Ptk.
- §-a alapján államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítését kérte, ugyancsak arra tekintettel, hogy nem tett meg mindent annak érdekében, hogy a helyes kivitelezés elkészüljön, a III. rendű alperes és II. rendű alperes tekintetében is időhúzást jelölt meg a károkozó magatartásként elsősorban. A Ptk.
- §
(1)bekezdése értelmében, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A Ptk. 349. §
(1)bekezdése értelmében államigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget csak akkor lehet megállapítani, ha a kár a rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetőleg a károsult a kár elhárítására alkalmas rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette. A polgári jogi kártérítési felelősségnek négy alapvető feltétele van, a jogellenesség, a felróhatóság, a kár, valamint az okozati összefüggés a kár és a felróható magatartás, így tevékenység, vagy mulasztás között. A jogellenesség tekintetében a törvény vélelmezi a károkozó magatartás jogellenességét, azaz minden károkozó magatartás jogellenes, hacsak más jogszabály az adott károkozást jogszerűnek nem minősíti. A jogellenességet a károsultnak az eljárás során tehát nem kell bizonyítania. A károkozó mentheti ki magát a felelősség alól azzal, hogy bizonyítja, hogy az adott károkozás nem minősül jogellenesnek. Ennek bizonyítására azonban csak jogszabály kifejezett rendelkezése esetén van lehetőség. A kár szükséges eleme a kártérítési felelősség megállapításának. Ha nincs kár, akkor kártérítési felelősségről sem beszélhetünk, függetlenül attól, hogy a kérdéses magatartás társadalmilag elitélendő, vagy akár jogellenes volt-e. A harmadik szükségszerű elem az okozatosság, amely szerint a jogellenes magatartás és a bekövetkezett kár között okozati összefüggésnek kell fennállnia. Okozati összefüggést akár aktív, vagyis tevőleges magatartás, akár passzív magatartás, vagyis mulasztás megalapozhat. Az okozatosság megállapításánál alapvetően két szempontot kell figyelembe venni, nevezetesen azt, hogy a magatartás nélkül a kár nem következett volna be, illetve a károkozó magatartás a kártérítési szankció alkalmazásával befolyásolható és a reparációs cél megvalósítható. A kártérítés sikerességéhez a károsultnak azt kell bizonyítania, hogy kára következett be, a kárt a károkozó tevése, vagy mulasztása okozta és a kár bekövetkezte és a korokozó magatartás között okozati összefüggés áll fenn. A károkozó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a károkozás jogszabályi rendelkezés alapján nem volt jogellenes, vagy kimenti magát a felelősség alól azzal, hogy bizonyítja, hogy úgy járt, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A fenti általános szabályok alapján a megyei bíróság az alperesek kártérítési felelősségét személyenként és a felperes egyes kárigényei tekintetében külön-külön vizsgálta. I. rendű alperes tekintetében a megyei bíróság az általános kártérítési szabályokat figyelembe véve megállapította, hogy a felperes a peres eljárás során nem bizonyította sikerrel, hogy kára következett volna be a lakóépületében az I. rendű alperes ingatlanán végzett rossz térburkolat kivitelezési munkálatokra tekintettel. A perben beszerzett és aggálytalannak elfogadható szakértői vélemény értelmében a megyei bíróság tényként állapította meg, hogy az I. rendű alperesi kivitelezés valóban rejtett magában veszélyeket a felperes ingatlanára, azonban a szakértő határozottan, egyértelműen leszögezte azt, hogy a felperes ingatlanában jelen pillanatban károsodások sem a lakóépület, sem pedig az abban elhelyezkedő akna tekintetében nem állapíthatóak meg, helyreállításra nincs szükség, illetve az akna helyreállítási munkálatai nem határolhatóak el az akna jelenlegi állapotából, avultságból eredő helyreállítási költségeitől, míg értékcsökkenés sem az ingatlan, sem az akna tekintetében nem állapítható meg. Mivel a kár bekövetkeztét az ingatlan vonatkozásában a felperes nem tudta bizonyítani, így etekintetben kártérítési igénye sem lehet. Az elmaradt munkák utáni jövedelem tekintetében a felperes nem tudta bizonyítani azt, hogy az I. rendű alperesi ingatlanon végzett kivitelezés hibájából eredően kellett feladnia egyértelműen és kizárólagosan a vállalkozó tevékenységét. A beszerzett szakértői vélemény egyértelműen leszögezte azt, hogy a perbeli aknában található vizesedések nem voltak olyan mértékűek, amelyek egyértelműen megakadályozták volna a felperest az autószerelő tevékenységének tovább végzésében. A megyei bíróság ekörben nem fogadta el a felperes által megjelölt ... tanúvallomását, mivel azt az eljárás során beszerzett egyéb adat, így a számos hatóság által végzett helyszíni szemle nem támasztotta alá. A felperes a peres eljárás során maga is számos esetben csak arra hivatkozott, hogy megjelent a víz az aknájában, nem hivatkozott azonban arra, hogy abban a tanú által megjelölt mértékű, több 10 cm-es víz állott volna. A helyszíni szemlék során, a beszerzett szakértői vizsgálatok során is a szakértők is csupán azt tapasztalták, hogy a vizesedés nyomai az aljzaton, illetve, körülbelül 10 cm magasságban az akna falán láthatóak. Abban az esetben, ha egy-két esetben, valóban a nagyobb esőzésekre figyelemmel állt volna is a víz az aknában, nem volt indokolt az, hogy a felperes erre tekintettel teljes egészében felhagyjon az egyéni vállalkozó tevékenységével, hiszen felperes maga is előadta, hogy az esőzések elmúltával az aknából a vizesedés visszahúzódott. Ekörben megjegyzi a megyei bíróság továbbá azt is, hogy amennyiben a felperes a mai kor követelményeinek megfelelő burkolattal ellátott szigetelt aknát alakított volna ki, úgy a tevékenységét még az épület nedvesedése esetén sem kellett volna feladnia. Ezen munkálatok kialakításának a szakértő által meghatározott párszázezer forintos költségei nem haladják meg azt a mértéket, - különös figyelemmel arra, hogy az akna elavult állapotú volt -, amelyet a felperes a kárenyhítési kötelezettsége körében az aknára fordíthatott volna annak érdekében, hogy pénzkereső szakmáját, egyéni vállalkozását ne kelljen feladnia. Az egészségromlás körében a felperes nem támaszthat igényt a házastársa és gyermekei egészségében bekövetkezett károsodások tekintetében, saját egészségromlását pedig a peres eljárás során nem igazolta, illetve nem bizonyította azt sem, hogy ez az egészségromlás okozati összefüggésben állna az I. rendű alperesi kivitelezéssel. Az egyéb kárigényeit, így a költségtérítési igényét az ügyintézéssekkel kapcsolatosan, a többletfűtés kiadást, az ügy elhúzódása miatti igényét, valamint az életszínvonalromlásból eredő igényét a felperes általános kártérítési igényként jelölte meg. A Ptk. 359. §
(1)bekezdés értelmében, ha a kár mértéke - akár csak részben pontosan nem számítható ki, a bíróság a károkozásért felelős személyt olyan összegű általános kártérítés megfizetésére kötelezheti, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános a bírói gyakorlat az általános kártérítés körében atekintetben, hogy az általános kártérítés megítélésénél a bizonyítási nehézségek csak annyiban jelentősek, amennyiben azok a kár mértéke tekintetében jelentkeznek. Annak megállapításához, hogy a kár mértéke pontosan nem számolható ki, szükséges, hogy a bíróság előzetesen minden rendelkezésre álló és célra vezető bizonyítást lefolytasson a kár felderítése végett. Általános kártérítés megállapítására mindaddig nem kerülhet sor, amíg nyilvánvalóvá nem válik, hogy a kár mértéke nem számítható ki. (Pk.
- szám) A felperes a megyei bíróság tájékoztatása ellenére ezen vagyoni kártérítés iránti igényeit annak ellenére, hogy az üzemanyagköltség, a gépkocsi kopás, a telefonköltség, a fűtési többletköltség kimunkálható lett volna és atekintetben bizonyítás lefolytatható lett volna, így a kár mértéke a bizonyítás alapján megállapítható lett volna, további bizonyítási indítványt nem terjesztett elő, általános kártérítésként kérte ezen összegek megtérítését. A megyei bíróság az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségek tekintetében a kár bekövetkeztét bizonyítottnak fogadta el a per iratanyaga alapján, amelyben fellelhető, hogy a felperes több ízben megjelent a hatóságok előtt, a helyszíni szemléken részt vett, valóban ügyintézést folytatott a kivitelezéssel kapcsolatban. A megyei bíróság ekörben az I. rendű alperesnek a kivitelezés során tanúsított, a szakértő által megerősített mulasztásait jogellenes magatartásként értelmezte. Viszont arra figyelemmel, hogy a felperes a kár összegét nem bizonyította, etekintetben is el kellett utasítania a felperes kártérítési igényét. Az egészségromlás a többletfűtés kiadások, illetve az életszínvonal-csökkenés tekintetében ugyancsak nem látta bizonyítottnak a bíróság a kár bekövetkeztét, illetve amennyiben még a kár bekövetkeztét feltételezzük is, az okozati összefüggést az I. rendű alperesi magatartás és a kár között nem bizonyította a felperes. A II. rendű alperes tekintetében a megyei bíróság a Ptk.
- §
(1)bekezdése alapján vizsgálta a II. rendű alperes kártérítési felelősségét. Ekörben a megyei bíróság megállapította, hogy mulasztott a II. rendű alperes a közigazgatási eljárás során akkor, amikor a felperes
- május 20-án érkezett bejelentésére semmiféle intézkedést nem tett, illetve akkor is, amikor
- március 2-án tett személyes bejelentésére figyelemmel a 30 napos ügyintézési határidőn belül nem intézkedett. Mivel azonban a felperes a peres eljárás során nem tudta bizonyítani a kárának bekövetkeztét az ingatlanban bekövetkezett károsodás tekintetében, azt, hogy az egyéni vállalkozását a II. rendű alperes magatartására, mulasztására vezetve kellett volna visszaadnia, az általános kártérítésként kért igények tekintetében az összegszerűséget a fentiek szerint nem bizonyította, míg a többletfűtés, egészségromlás és életszínvonal-romlás tekintetében az okozati összefüggést sem tudta bizonyítani a felperes, ezért a II. rendű alperes tekintetében is elutasította a bíróság a felperes keresetét. A III. rendű alperes tekintetében a megyei bíróság megállapította, hogy a III. rendű alperes részéről mulasztásra nem került sor az államigazgatási eljárás során, így nincs olyan jogellenes magatartás, amelyre a felperes hivatkozhatna. Ezért a III. rendű alperes iránt előterjesztett kereseti kérelmet is elutasította a bíróság. A felperes pervesztes lett, a megyei bíróság a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest az ügyvéd által képviselt I. és II. rendű alperes felé személyenként 100.000.- forint + 25 % ÁFA ügyvédi munkadíj, míg a jogtanácsos által képviselt III. rendű alperes felé 100.000.- forint jogtanácsosi munkadíj megfizetésére. Az alperesek perköltségét a megyei bíróság mérlegeléssel nem a felperes kártérítési igényéhez igazította, hanem a perben végzett munkához igazítottan állapította meg. A felperes személyes költségmentessége folytán a le nem rótt eljárási illetéket, a pártfogó ügyvéd munkadíját, valamint az ügyben felmerült szakértői költségeket, egyéb költségeket a Magyar Állam viseli a 6/1986. (VI. 26.) IM. számú rendelet 14. §-a alapján. A fellebbezési lehetőség a Pp. 233. §-án, a tájékoztatás a Pp. 256/A. és 73/A. §-án alapul. ... 2009. október 15. Kunné dr. Sándor Krisztina sk. eljáró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő