Mfv.10159/2010/4 – Kúria

(2)bekezdés c) pontja alapján -

1. március 7-ével megszüntette a jogviszonyát. A felperes kérelmére az alperes
2. október 10-én a vezetői megbízás visszavonását akként indokolta, hogy az elektronikus közigazgatás kapcsán megkötött support szerződés felülvizsgálata alapján megállapításra került, hogy az sértette az önkormányzat érdekeit, nem voltak kellően mérhetőek azok a feladatok, amelyek alapján a szerződő partnerek a számlákat kiállították. Felperesnek, mint a szakiroda vezetőnek, mindezekre rá kellett volna irányítania a figyelmet, ez azonban nem történt meg. A felülvizsgálat alapján a szerződésből az alperesre háruló költségek csaknem megfeleződtek. A felperes keresetében a vezetői megbízás felmentése jogellenességének megállapítását, jogkövetkezményei alkalmazását kérte. Az Egri Munkaügyi Bíróság 6.M.414/2008/
3. felperes keresetét elutasította. visszavonása és a jogellenesség számú ítéletével a A megállapított tényállás szerint ... Önkormányzata, mint megrendelő
4. június 30-án közbeszerzési eljárás alapján a komplex elektronikus közigazgatási rendszer support feladatainak ellátására szerződést kötött az ... Zrt.-vel, mint szolgáltatóval. A support szerződés
5. július 1-én lépett hatályba, és 12 hónap időtartamra szólt. A szerződés szerint az éves szolgáltatás díjazása áfá-val együtt 52 millió forint volt. A szolgáltatási díjakat az önkormányzat negyedévente a szolgáltató által kibocsátott számla alapján megfizette. A szolgáltató által kiállított
6. III. negyedéves,
7. IV. negyedéves,
8. I. negyedéves support díjra vonatkozó, egyenként 13 millió forint összegű számlákat a felperes igazolta le. Az utolsó,
9. augusztusban kiállított negyedéves számlát nem a felperes igazolta. Az utolsó negyedév tekintetében késedelmes teljesítés miatt az alperes kötbért érvényesített a szolgáltatóval szemben. A felek megállapodása alapján a szolgáltató késedelme miatt térítésmentesen átadott az önkormányzatnak 3 db HP szervert. ... Város polgármestere a
10. évben kötendő új support szerződés tartalmának meghatározása előtt elrendelte a
11. évi support szerződés átvizsgálását. Ezzel összefüggésben a felkért ... Kft. részéről T. B.
12. június 20-án összefoglaló értékelést adott. A munkaügyi bíróság jogszerűnek találta a felperes vezetői megbízása visszavonását és közszolgálati jogviszonya felmentéssel történő megszüntetését. Elfogadta, hogy az alperes a felperes vezetői megbízásának
13. szeptember 7-ei visszavonását a
14. június 30-án lejárt support szerződés felülvizsgálata során feltártakra alapította. Értékelte a felperes munkaköri leírását, a felperes által becsatolt
15. február 5-én kelt feljegyzést, a
16. július 18-án kelt tájékoztató tartalmát, valamint a
17. április 11-én a support szerződés meghosszabbítása tárgyában folytatott tárgyalásokról felvett emlékeztetőben foglaltakat, és arra vont le jogkövetkeztetést, hogy a vezetői megbízás visszavonásában foglalt indokok valósak és okszerűek, a
18. június 30-án megkötött support szerződés kapcsán a szolgáltató által kiállított számlákat megfelelő teljesítés igazolás nélkül a felperes leigazolta, és nem irányította a megrendelő önkormányzat figyelmét a szerződés konkrét, a felülvizsgálat során feltárt hibáira. A munkaügyi bíróság a tényállás alapján bizonyítottnak találta, hogy a szolgáltató a
19. évi support szerződés kapcsán elismerte a késedelmét. A felmentéssel összefüggésben pedig azt állapította meg, hogy
20. szeptember 13-ától az alperesnél ugyan megüresedett egy informatikai ügyintézői státusz, ugyanakkor jogi álláspontja szerint az alperes jogszerűen hivatkozott arra, hogy vezetői megbízás visszavonása esetén csak üres, betöltetlen munkakör minősülhet felajánlható munkakörnek, ezért
21. szeptember 7-én a visszavonással egyidejűleg az alperes közigazgatási szerv felajánlható munkakörrel megállapíthatóan nem rendelkezett. A felperes fellebbezése folytán eljárt Heves Megyei Bíróság 2.Mf.25.599/2009/
22. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes a felperes vezetői megbízását jogellenesen vonta vissza, és a köztisztviselői jogviszonyát jogellenesen szüntette meg. Kimondta, hogy a felperes közszolgálati jogviszonya az ítélet jogerőre emelkedése napján szűnt meg, és az alperest a jogellenesség jogkövetkezményeként a Ktv.
23. §

(6)és

(7)bekezdései alapján elmaradt illetmény,

1. havi illetmény, üdülési hozzájárulás, étkezési hozzájárulás, iskolakezdési támogatás, valamint végkielégítés jogcímén, továbbá a Ktv.
2. §

(4)bekezdésének alkalmazásával hat havi átlagkeresetnek megfelelő összegben marasztalta. Ezt meghaladóan a felperes keresetét - az elsőfokú ítéletet helybenhagyva - a további (felülvizsgálati kérelemmel nem érintett) hat havi átlagkeresetnek megfelelő összeg vonatkozásában nem találta alaposnak. A másodfokú bíróság szerint a vezetői megbízás visszavonása indokaként közöltek nem konkrét tényeken alapultak, nem minősültek olyannak sem, amely a visszavonás okának összefoglaló megjelölését adták volna. Kiemelte, miszerint a support szerződésben rögzítetteknek megfelelően történt a szolgáltató gazdasági társaság részéről negyedévente a számla kiállítása. Azt az alperesnek kellett volna a perben bizonyítania, hogy a felperes a számlákat ellenőrzés nélkül igazolta le, amely bizonyítási kötelezettségének nem tett eleget. Ezzel szemben a felperes igazolta, hogy a support szerződéssel kapcsolatban többször is jelzéssel élt. Ezen túlmenően az alperes akkor sérelmezte a felperes 2006. évi szerződés előkészítésével kapcsolatos tevékenységét, annak hiányosságait, amikor a határozott idő leteltével már új szerződés került előkészítésre, új, a korábbiaktól eltérő koncepcióval és feladatokkal, ami önmagában is indokolta a szolgáltatással kapcsolatos költségek csökkenését. A másodfokú bíróság az ítélete indokolásában azt is kifejtette, hogy a felperes közszolgálati jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetése nemcsak azért volt jogellenes, mert a vezetői megbízás visszavonása jogellenes volt, hanem azért is, mert az alperes az Mt. 4. §

(1)bekezdés szerinti rendeltetésszerű joggyakorlás követelményébe ütközően a felmentés közlésekor annak tudatában adott tájékoztatást a felajánlható munkakör hiányáról, hogy hat nap múlva ilyen munkakör már rendelkezésére fog állni. A jogerős ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, melyben annak hatályon kívül helyezését, és a munkaügyi bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. A felülvizsgálati érvelés szerint a jogerős ítélet a Pp. 141. §

(6)bekezdésébe és a Pp. 235. §

(1)bekezdésébe ütközik. Az alperes e körben arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság előtt folyó eljárásban a felperes a support szerződésben foglalt vállalkozói kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó teljesítés igazolás megtörténtére vonatkozó, továbbá a munkáltató irányába történő jelzés bizonyítására szolgáló bizonyítékokat nem terjesztett elő, késedelmét semmivel nem indokolta, ezért azokat a másodfokú bíróságnak érdemi döntése meghozatalakor figyelmen kívül kellett volna hagynia. Az alperes sérelmezte a rendeltetésellenes joggyakorlásra vonatkozó jogerős ítéleti megállapítást, és a munkakör felajánlási kötelezettségével összefüggésben eseti döntésre (BH 2006.227.) hivatkozott. Az alperes iratellenességet is állított. Érvelése szerint a számlák ellenőrzés nélkül történt leigazolását a perbeli tanúvallomások igazolták. A felperes által becsatolt 2007. február 5-én kelt feljegyzéssel, illetve 2007. július 18-án kelt tájékoztatóval összefüggésben szerinte a felperes nem tudta bizonyítani, hogy azokat az alperes részéről bárki átvette, az alperessel történt közlés megtörtént, továbbá azok tartalmának vizsgálata sem vezethetne a másodfokú bíróság által levont jogkövetkeztetésre. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 274. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A jogerős ítélet mind a tényállás, mind az abból következtetés tekintetében helytálló és jogszerű. levont jogi Mindenekelőtt a Legfelsőbb Bíróság azt emeli ki, hogy az alperes a felperesi közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetését 2007. szeptember 7-ei intézkedésében a Ktv. 17. §

(2)bekezdés c) pontjára alapította, mely szerint felmentési ok - többek között - ha a vezetői megbízás visszavonását követően a köztisztviselő más köztisztviselői munkakörben való továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség. Az alperes által nem vitatott perbeli adatok szerint azonban az ... Iroda állományában

1. szeptember 13-ától nyugdíjazás miatt megüresedett egy informatikai ügyintéző státusz. Minthogy e köztisztviselői munkakört betöltő személy hónapok óta a felmentését töltötte, az alperes - a munkaügyi bíróság által is kiemelt, egymáshoz rendkívül közeli időpontokra is figyelemmel - a
2. szeptember 7-ei felmentését jogszerűen nem alapíthatta felajánlható köztisztviselői munkakör hiányára. A jogerős ítélet ezért jogsértés nélkül értékelte a perbeli tényállás sajátosságait, mellyel szemben az alperes megalapozatlanul hivatkozott lényegesen eltérő tényálláson alapuló eseti döntésre. Következésképp a felperes felmentése a vezetői megbízás visszavonása jogszerűségének vizsgálatától függetlenül is jogellenes volt, ezért a másodfokú bíróság jogszabálysértés nélkül marasztalta az alperest a jogellenességhez fűződő Ktv.
3. §-a szerinti jogkövetkezményekben. Az alperes felülvizsgálati kérelmét a Legfelsőbb Bíróság helytállónak találta a Pp.
4. §

(6)bekezdése és a Pp. 235. §

(1)bekezdése megsértése körében, mert a másodfokú bíróság megállapíthatóan a felperes által a másodfokú eljárásban becsatolt, a másodfokú eljárásban már meg nem engedett új bizonyítékokat is értékelt. Ennek az eljárási jogszabálysértésnek azonban az ügy érdemi elbírálására az előbbiekben kifejtettekre, és azért sem volt lényeges kihatása, mert a jogerős ítélet az egyéb bizonyítékokat a vezetői megbízás visszavonása tárgyában a Pp. 206. §

(1)bekezdésének megfelelően mérlegelte. A Legfelsőbb Bíróság felülmérlegelésre alapot adó iratellenességet, kirívó okszerűtlenséget, illetve logikai ellentmondást nem tárt fel. A Ktv. 31. §

(11)bekezdése értelmében a megbízás visszavonását - a köztisztviselő kérelmére - indokolni kell. Az indokolásból a visszavonás okának világosan ki kell tűnnie. Vita esetén a visszavonás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltatónak kell bizonyítania. A másodfokú bíróság helytállóan állapította meg, miszerint a felperes vezető magatartását, illetve munkáját illetően nem kerültek bizonyításra olyan tények, amelyek kellő magyarázatát adták volna annak, hogy miért nem volt vezető beosztásban hagyható. Az iratokból kitűnően a

1. június 30-án egy évre megkötött support szerződés felülvizsgálatát az alperes
2. I. negyedévében elrendelte, arra vonatkozó megállapítások
3. június 20-án rendelkezésére álltak,
4. július 1-jétől új szerződés volt hatályban. A felperes a perben ezért helytállóan érvelt azzal, miszerint az okszerűség kérdését veti fel, hogy az alperes a vezetői megbízása visszavonását hónapokkal később erre alapította. Az ... Zrt. a számlákat negyedévente azonos összegben a szerződés szerint terjesztette elő. A felperes a
5. I. negyedéves,
6. április 20-án kiállított számlát igazolta le utoljára. A másodfokú bíróság helyesen emelte ki, miszerint nem volt perbeli adat arra, hogy a felperes a számlákat ellenőrzés nélkül igazolta volna le. Az alperes ezeket a számlákat kifizette, és utóbb, a felülvizsgálat eredményeként sem érvényesített igényt, kizárólag a
7. II. negyedéves, már nem a felperes által igazolt
8. augusztusban benyújtott számla tekintetében. A perbeli igazságügyi szakértői vélemény szerint a szerződésben megfogalmazott informatikai feladatok mérhetőek voltak, de sem a teljes megfelelésről, sem a hibás teljesítésről bizonyító erejű adat nem volt. A tanúvallomásokból is kitűnően a szerződéses feladatok teljesítése mérhető volt (
9. sorszámú jegyzőkönyv
10. oldal
11. bekezdés), csak az utolsó negyedévben voltak gondok a teljesítésben (
12. sorszámú jegyzőkönyv
13. oldal 1-
14. bekezdés). Ezért érdemi döntése meghozatalakor a másodfokú bíróság helytállóan alkalmazta a Pp.
15. §

(1)bekezdése szerinti bizonyítási kötelezettség és bizonyítási teher szabályát. A felperes a per folyamán mindvégig hivatkozott arra, hogy a megkötött szerződés tapasztalatait

1. február 5-én írásban közölte az önkormányzat vezetőjével, melyben felhívta a figyelmét mind az elektronikus közigazgatási rendszerek, mind a support nehézségeire, és
2. július 18-án tájékoztatást készített. Az alperes ugyan hivatkozott arra, hogy a postakönyvben az iratok átadásának nincs nyoma, ugyanakkor fellebbezéssel nem támadta a munkaügyi bíróság által e körben megállapított tényállást, ezért az a felülvizsgálati kérelme alapjául már nem szolgálhatott. Ezen iratok tartalma alapján pedig megalapozottan nem volt állítható, hogy a figyelemfelhívás a felperes részéről elmaradt. Ezért nem jogsértő a jogerős ítéletnek a vezetői megbízás jogellenes visszavonására levont jogkövetkeztetése sem. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet azon rendelkezését, mellyel helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét a felperes felülvizsgálati kérelme hiányában - nem érintette. Ezt meghaladóan - jogszabálysértés hiányában - a Pp.
3. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pervesztes alperest kötelezte a Pp. 78. §

(1)bekezdésének alkalmazásával a felperes felülvizsgálati eljárási költsége megfizetésére, míg a felülvizsgálati eljárás illetékét a 6/

1. (VI.26.) IM rendelet
2. § értelmében az állam viseli. Budapest,
3. december
4. Dr. Tálné dr. Molnár Erika a tanács elnöke, Dr. Stark Marianna s.k. előadó bíró, Dr. Földényi Gyuláné s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő