← Magyarország

Gf.30042/2011/12 – Debreceni Ítélőtábla

DEBRECENI ÍTÉLŐTÁBLA Gf. III. 30.042/2011/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla az előbb személyesen eljárt, utóbb Dr. Ratkóczai Richárd Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe, ügyintéző: Dr. Ratkóczai Richárd ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) I. r. felperesnek-, a Dr. Balogh Tibor Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe, ügyintéző: Dr. Balogh Tibor ügyvéd) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránt indult perében, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság
  2. december
  3. napján kelt, 3.G.40.178/2010/
  4. számú ítélete ellen a felperes részéről
  5. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés alapján lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ítéletet: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja, és a jogszabálysértés megállapítása mellett a ... Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg. .../
  6. számú végzését hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 39 500 (Harminckilencezer-ötszáz) Ft elsőfokú, és 42 250 (Negyvenkettőezer-kettőszázötven) Ft másodfokú perköltséget. Felhívja az elsőfokú bíróságot, hogy keresse meg a ... Megyei Bíróságot, mint Cégbíróságot annak érdekében, hogy az alperesi részvénytársaság cégjegyzékébe a jelen per jogerős befejezését jegyezze be, illetve gondoskodjon az ítéletnek a Cégközlönyben történő közzétételéről. Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás: A ... Megyei Bíróság, mint Cégbíróságon a Cg. ... számú cégjegyzékbe bejegyzett alperesi részvénytársaság által
  7. július
  8. napján benyújtott ismételt változásbejegyzési kérelem alapján a cégbíróság a
  9. július
  10. napján kelt, Cg. .../
  11. számú végzésével a felperest, mint a részvénytársaság addigi vezető tisztségviselőjét törölte a cégjegyzék 13/
  12. rovatából, rendelkezett a lemondott felügyelő bizottsági tagok törléséről és bejegyezte a részvényesek adataiban bekövetkezett változást. Az I. r. felperes és az általa
  13. május
  14. napján megalapított egyszemélyes H. Kft, mint részvényes
  15. augusztus
  16. napján a ... Megyei Bíróság, mint Cégbíróságnál törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmet terjesztettek elő, és kérték a cégbíróság Cg. .../
  17. számú változásbejegyző végzésének a hatályon kívül helyezését a cégjegyzék 13/006 rovatát érintő részében. A cégbíróság felhívására a felperesek a törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmüket változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezése iránti keresetlevélként kérték elbírálni, ezért a cégbíróság azt
  18. szeptember
  19. napján megküldte a ... Megyei Bíróságnak. A ... Megyei Bíróság a 3.G. ... számú,
  20. december
  21. napján jogerőre emelkedett végzésével a II. r. felperes keresetlevelét idézés kibocsátása nélkül elutasította, miután azt állapította meg, hogy a Ctv.
  22. §

(1)bekezdése szerint az I. r. felperes adatait törlő határozat tárgyában a II. r. felperest nem illeti meg a perindítás joga. Az I. r. felperes pontosított kereseti kérelmében a ... Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg. .../
  1. számú végzésének a 13/006 rovat adatai törlésére vonatkozó rendelkezését kérte hatályon kívül helyezni. Állította, hogy a cégbíróság változásbejegyző végzését megalapozó,
  2. június 12-én 19 óra 15 perckor megtartott közgyűlésre a II. r. felperes nem kapott meghívót, illetve erre a közgyűlésre meghívó nem is készült, a közgyűlésről jelenléti ívet nem vettek fel, a cégiratokhoz becsatolt jelenléti ív az alperes
  3. június 30-án megtartott közgyűléshez tartozik. A felperes a birtokában lévő, általa is aláírt,
  4. június 12-én 19 óra 15 perckor megkezdett közgyűlésről készült jegyzőkönyv becsatolásával kívánta igazolni azt, hogy a közgyűlésen meghozott ... számú határozatban eredetileg nem szerepelt az alapszabály 6.) pontját érintő módosításról szóló döntés. Állította, hogy a cégjegyzésre jogosult személyének megváltozásáról valójában csak a
  5. június 30-án megtartott közgyűlésen született döntés. Utóbb, kereseti kérelmét pontosítva arra is hivatkozott, hogy a keresettel támadott változásbejegyző végzés a 13/006 rovatot érintően jogszabálysértő azért is, mivel a felperes a cégjegyzési jogáról nem mondott le. A
  6. június 12-én 19 óra 15 perckor megtartott közgyűlés pedig nem volt sem meghirdetve, sem valójában megtartva. Az alperes a felperesek keresetének az elutasítását kérte, elsődlegesen arra hivatkozva, hogy a keresetlevél a Ctv.
  7. §
(2)bekezdésében írt jogvesztő határidőn túl lett előterjesztve. Másodlagosan arra hivatkozott, hogy az I. r. felperes munkaviszonya megszűnt, ezért a megszűnt munkaviszonyhoz kötött igazgatói képviseleti jogosultságot nem lehet visszaállítani. Állította, hogy a cégbírósághoz becsatolt jelenléti ív dátumozása téves, amelyre magyarázatot nem tud adni, de az helytállóan tartalmazza a közgyűlésen megjelent részvényeseket. Mivel a közgyűlésen valamennyi részvényes jelen volt, és a közgyűlés megtartása ellen senki nem tiltakozott, ezért még ha az nem is lett szabályszerűen összehívva, akkor is hozhatott határozatokat a közgyűlés. Az elsőfokú bíróság az I. r. felperes kereseti kérelmét nem találta alaposnak, és azt ítéletével elutasította. Kötelezte az I. r. felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 28 000 Ft perköltséget. Ítélete indokolásában megállapította, hogy a jelen per tárgyát képező változásbejegyzési végzés alapjául szolgáló kérelem elbírálására a Ctv. 46-50. §-ainak a rendelkezései voltak alkalmazandók. A Ctv. 65. §
(1)bekezdése alapján indított perben csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett, a Ctv. 46. §
(1)bekezdése pedig rögzíti, hogy a cégbíróság a változásbejegyzési eljárásban milyen adatokat vizsgálhat, milyen okiratokat kérhet be. Az elsőfokú bíróság a jogszabályi rendelkezések alapján megállapította, hogy a cégbíróságnak nem kellett vizsgálnia azt, hogy a változásbejegyzési eljáráshoz becsatolt,
  1. június
  2. napján 19 óra 15 perckor megtartott rendkívüli közgyűlésről készült jegyzőkönyv tartalma azonos-e az I. r. felperes által
  3. augusztus
  4. napján előterjesztett kérelemhez mellékelt jegyzőkönyvvel, mivel a cégbíróság és a perbíróság is csupán az adott változásbejegyzési kérelem mellékleteként benyújtott okiratok alapján dönthet a kérelem tárgyában. A cégbírósághoz csupán a közgyűlési meghívót kell benyújtani, a meghívók elküldését igazoló dokumentumokat nem, ezért az elsőfokú bíróság nem tulajdonított jelentőséget az I. r. felperes azon hivatkozásának sem, hogy a
  5. május 28-án kelt meghívót a H. Kft, mint részvényes nem kapta meg. Ugyanis a cégeljárás sem terjedhet ki annak a vizsgálatára, hogy a meghívók elküldése szabályszerűen történt-e. Az elsőfokú bíróság feltételezte azt, hogy a
  6. június 12-én 19 óra 15 perckor megtartott közgyűlésre a részvényesek meghívása szóban történt a
  7. június 12-én 16 órakor megtartott rendes közgyűlésen, ezért nem is küldtek írásbeli meghívót a részvényeseknek. Ez a tény azonban az elsőfokú bíróság álláspontja szerint nem teszi jogszabálysértővé a rendkívüli közgyűlésen meghozott határozatokat, mivel az alperes alapszabályának 5.) pontja, illetve a Gt.
  8. §
(3)bekezdése szerint a legfőbb szerv ülése szabályszerű összehívás nélkül is megtartható, ha azon valamennyi tag jelen van, és az ülés megtartásához hozzájárul. Az elsőfokú bíróság megalapozatlannak találta az I. r. felperesnek azt a kifogását is, hogy a cégbíróság a változásbejegyzési kérelemről jelenléti ív becsatolása nélkül határozott. A cégiratok között ugyanis szerepel egy
  1. június 12-ei közgyűlési jelenléti ív, amely bár valóban nem tartalmazza a 19 óra 15 perces időpontot, de ez a hiányosság - az elsőfokú bíróság álláspontja szerint - önmagában nem tette a változásbejegyző végzést jogszabálysértővé. Ítélete indokolásában kifejtette az elsőfokú bíróság, hogy még, ha nem készült volna jelenléti ív a
  2. június 12-én 19 óra 15 perckor megtartott rendkívüli közgyűlésen, önmagában ez okból sem lett volna törvénysértő a változásbejegyző végzés, mivel a közgyűlési jegyzőkönyvet mindkét részvényes aláírta, rajtuk kívül pedig az alperesnek más részvényese nem volt. Megjegyezte azt is, hogy az I. r. felperes munkaviszonyának az alperes által hivatkozott, közös megegyezéssel történő megszűntetése is a jelen per tárgyát képező 5/
  3. (06.12.) számú közgyűlési határozattal van összhangban. Ítélete indokolásában kitért arra is, hogy a jelen perben csupán a Ctv.
  4. §
(2)bekezdése szerinti jogvesztő határidőn belül megjelölt okokat vizsgálhatta a bíróság, ezért a felperes által utóbb hivatkozott okok vizsgálata nem képezte a jelen per tárgyát. Az ítélet ellen az I. r. felperes nyújtott be fellebbezést, elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróságnak a per újabb tárgyalására, és újabb határozat hozatalára utasítását, másodlagosan pedig az elsőfokú bíróság ítéletének a megváltozatását, és a felperes kereseti kérelme szerint a cégbíróság bejegyző végzésének a hatályon kívül helyezését, valamint az alperes kötelezését kérte az első- és másodfokú eljárással felmerült perköltsége viselésére. Elsődleges fellebbezési kérelme indokolásában arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság eljárása során több olyan súlyos eljárási szabálysértést követett el, amelyek miatt az ítélet érdemi felülvizsgálatra alkalmatlan. Az elsőfokú bíróság nem tájékoztatta szabályszerűen a felperest a bizonyítandó tényekről, bizonyítási kötelezettségéről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményéről. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság a 2010. december 2. napján megtartott tárgyaláson meg nem jelent, de távolmaradását előzetesen kimentő felperest „tájékoztatta" arról, hogy a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezéséhez szükséges jogszabályi feltételek fennállásának bizonyítása a felperest terheli. Ugyanezen a tárgyaláson az alperes nyilatkozatát követően az elsőfokú bíróság a tárgyalást berekesztette, lehetőséget sem adott a felperesnek arra, hogy a bírósági tájékoztatás tartalmát megismerje, bizonyítékait, bizonyítási indítványait előterjeszthesse. Véleménye szerint az elsőfokú bíróságnak a 2010. december 2-ai tárgyaláson adott tájékoztatása tartalmilag sem felelt meg a Pp. 3. §
(3)bekezdésében, illetve a Legfelsőbb Bíróság 1/
  1. (VI.24.) PK véleményében foglaltaknak. Sérelmezte azt is, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyításra vonatkozó tájékoztatását az alperes érdemi ellenkérelmének előterjesztése előtt tette meg, amely eljárása szintén ellentétben áll a Legfelsőbb Bíróság 1/
  2. (VI.14.) PK véleményének 3.) pontjában írtakkal. Előadta, hogy az elsőfokú bíróság az alperes
  3. sorszámú előkészítő iratát nem kézbesítette szabályszerűen a felperesnek, mivel azt közvetlenül a felperesnek, és nem a Pp.
  4. §-a szerint a felperesi képviselőnek kézbesítette. A szabályszerű kézbesítés hiányában a felperes az abban foglaltakra érdemi nyilatkozatot, észrevételt nem tehetett, eljárási jogait nem gyakorolhatta. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság az eljárása során a felperes terhére többszörösen megsértette a Pp.
  5. §
(6)bekezdésében írt alapelvet is. Ugyancsak sérelmezte, hogy a felperes nem tehetett nyilatkozatot és nem ajánlhatott fel bizonyítást a
  1. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv
  2. és
  3. oldalán írtak szerint az alperes által felmutatott, a cégbírósághoz becsatolt,
  4. június 12-ei 19 óra 15 perckor megkezdett közgyűlési jegyzőkönyv eredeti példányával kapcsolatban. Mivel az alperes vitatta a felperes keresetéhez csatolt jegyzőkönyv valódiságát, ezért fontos lett volna az, hogy a felperes ezzel kapcsolatban nyilatkozni tudjon. Felperes az elsőfokú bíróság ítéletében megállapított tényállást megalapozatlannak is tartotta. Tévesen és a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló cégiratokkal is ellentétesen állapította meg az elsőfokú bíróság ítélete tényállásában azt, hogy az alperes
  5. június 12-én 19 óra 15 perckor megtartott rendkívüli közgyűlésén H.S., mint az alperes 50 %-os részvénytulajdonosa, valamint a H. Kft. részvényes képviseletében L.Cs.T. volt jelen. A cégeljárásban benyújtott jelenléti ívek keltezése, illetve az alperes
  6. sorszámú iratában tett nyilatkozata cáfolja ezt az ítéleti megállapítást. Mivel a cégbíróság a
  7. sorszámú végzését az alperes által
  8. július 19-én benyújtott ismételt változásbejegyzési kérelem alapján hozta meg, ezért a cégbíróságnak és a perbíróságnak is vizsgálnia kellett volna az ismételten beadott változásbejegyzési kérelem és annak melléklete mellett az eredetileg beadott változásbejegyzési kérelem mellékleteit is. Állította, hogy az alperes által első ízben
  9. július 11.-én elektronikus úton a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelem mellékletei között szereplő egységes szerkezetű alapító okirat
  10. oldal 5.2.
  11. pontja szerint a közgyűlés az igazgatóság tagjának
  12. május 30-ától kezdődően
  13. május 30-áig L.Cs.T.-t is megválasztotta. Ez azt jelenti, hogy a felperes igazgatósági tagsága ekkor is fennállt, a visszahívására nem került sor, vezető tisztségviselőként. Ezzel ellentétes az ... számú határozat, amely az alapító okirat 6.) pontjából L.Cs.T. igazgató képviseleti jogosultságát törölte. Hivatkozott arra is, hogy a változásbejegyzési kérelemhez benyújtott jelenléti ív az alperes székhelyén a
  14. június 30-án, 19 óra 15 perckor megkezdett közgyűlésről lett felvéve, az alperes a változásbejegyzési kérelemhez nem csatolt a
  15. június 12-én 19 óra 15 perckor megtartott közgyűlésről jelenléti ívet. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság ezeket a tényeket indokolás nélkül mellőzte a tényállás megállapítása során. A cégiratok alapján megállapítható, hogy a ... Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a
  16. sorszámú végzésével a változásbejegyzési kérelmet azért utasította el hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül, mert az alperes nem csatolta be a
  17. június 12-ei közgyűlés meghívóját, és jelenléti ívét. Tény az is, hogy az alperes az ismételt változásbejegyzési kérelméhez sem lett mellékelve a
  18. június 12-ei közgyűlésre vonatkozó jelenléti ív, hanem ismételten a
  19. június 30-ára dátumozott közgyűlési jelenléti ívet nyújtották be. A cégbíróság azonban ezt a hiányt figyelmen kívül hagyva, a kért adatváltozásokat a cégjegyzékbe bejegyezte. Mivel az alperes jelen perben a
  20. sorszámú előkészítő iratában elismerte, hogy nem áll az alperes rendelkezésére
  21. június 12-ei keltű jelenléti ív, és annak hiányára nem tud magyarázatot adni, ezért az elsőfokú bíróság iratellenesen állapította meg ítélete tényállásában azt, hogy a cégiratokhoz be lett nyújtva egy
  22. június 12-ei közgyűlési jelenléti ív. Ugyancsak iratellenesnek tartotta az elsőfokú bíróság ítélete indokolásának azt a megállapítást is, miszerint feltételezhető az, hogy a
  23. június 12-én 19 óra 15 percre összehívott közgyűlésre meghívó nem is lett kiküldve, mert az valószínűleg szóban történt, és lényegében a
  24. június 12-én 16 órakor megtartott közgyűlés folytatása volt. Ezzel szemben az eljáró bíróságok a 19 óra 15 perckor megtartott közgyűlést önálló, rendkívüli közgyűlésnek tekintették, pedig a perben semmiféle bizonyíték nem állt rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a részvényesek a korábbi közgyűlést felfüggesztették volna, és ugyanazt a közgyűlést folytatták volna 19 óra 15 perckor. A felperes álláspontja szerint az elsőfokú bíróság ítélete anyagi jogszabályokat is sért. A perbíróságnak vizsgálnia kellett volna a cégbíróságnak azt a jogszabálysértését, hogy a
  25. sorszámú, a változásbejegyzési kérelmet hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasító döntést megalapozó hiányokat az ismételt változásbejegyzési kérelem során sem pótolta a cég. Álláspontja szerint mind a cégbíróságnak, mind a perbíróságnak vizsgálnia kellett volna azt is, hogy az alapító okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege mennyire van összhangban az állítólagos közgyűlésen meghozott határozatokkal, illetve a Gt. rendelkezéseivel. Sem a cégbíróság, sem a perbíróság nem vette figyelembe azt, hogy az egységes szerkezetű okirat 5.2.
  26. pontja, illetve az állítólagos közgyűlési jegyzőkönyv szerint a felperest nem hívták vissza az igazgatósági tisztségéből, ezen tisztsége
  27. május 30-áig továbbra is fennállt. A Gt.
  28. §
(4)bekezdése, 29. §
(1),
(3)bekezdése, valamint a Legfelsőbb Bíróságnak a Cg.törv.II.31.720/1991/
  1. számú eseti döntésében írtakra hivatkozva állította, hogy érvénytelen az olyan alapszabályi rendelkezés, amely nem biztosít valamennyi igazgatósági tagnak cégjegyzési jogot, azaz ha az igazgatósági tagot a cégjegyzésből kizárja. Az eljáró bíróságoknak vizsgálniuk, és észlelniük kellett volna azt, hogy a felperes cégjegyzési jogosultsága nem törölhető érvényesen mindaddig, amíg igazgatói tisztsége változatlanul fennáll. Annak pedig, hogy a felperes munkaviszonya az alperesnél időközben megszűnt, az igazgatói tisztség fennállásával kapcsolatban semmilyen jelentősége nincs. Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását, és a felperesnek a másodfokú eljárással felmerült költségei megfizetésére kötelezését kérte. Arra hivatkozott, hogy az elsőfokú bíróság a Pp.
  2. §-a alapján a felperesnek a Pp.
  3. §
(1)bekezdése szerint előterjesztett, illetve módosított kereseti kérelméhez kötve van. A Pp. 3. §
(4)bekezdése pedig lehetőséget ad a bíróságnak a bizonyítási eljárás mellőzésére, ha azt a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelennek tartja. Ezért nem volt jogszabálysértő az, hogy az elsőfokú bíróság a tárgyalást berekesztette, mivel a felperes kereseti követelése kizárólag a cégbírósági változásbejegyző végzés 13/006 rovata törlésének hatályon kívül helyezésére irányult, ez a kérelem pedig az alperes cégbírósági beadványai alapján elbírálható volt. Nem vitatta, hogy a
  1. június
  2. napjától hatályos egységes szerkezetű alapító okirat 5.2.
  3. pontjában L.Cs.T. igazgatósági tagsága változatlanul megmaradt, azonban igazgatói státusza és képviseleti jogosultsága az alapító okirat 6.) pontjából törlésre került alkalmazotti jogviszonyának megszűnése miatt. Az igazgatóság tagjainak képviseleti jogosultsága pedig nem tárgya a jelen pernek. Utóbb, az ítélőtáblán
  4. sorszám alatt érkeztetett beadványában az alperes ismételten hivatkozott arra, hogy felperes a keresetét a Gt.
  5. §
(3)bekezdésében írt 30 napos, jogvesztő határidőt elmulasztva nyújtotta be, mivel nem valós az állítása, hogy csupán a Cégközlöny
  1. augusztus 5-ei számából értesült az alperesi cég létesítő okiratának a megváltozásáról, hiszen az egységes szerkezetű alapító okiratot és a taggyűlési jegyzőkönyvet is aláírta, tehát már ekkor tudomással bírt az ott elfogadott határozatokról. A fellebbezés megalapozott. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában helytállóan mutatott rá arra, hogy a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésére irányuló, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  2. évi V. törvény (Ctv.)
  3. §
(1)bekezdése szerinti perben a peres bíróság vizsgálódásának kereteit a cégeljárás (Ctv.
  1. §-ai) keretei határozzák meg. A peres bíróság lényegében a cégbíróság eljárását vizsgálja felül, vagyis azt dönti el, hogy az adott eljárásban az alkalmazandó jogszabályok és a kérelem alapjául szolgáló, a cég által benyújtott okiratok alapján helye volt-e a bejegyzésnek. A felperes a keresetben ezért csak olyan jogszabálysértésre hivatkozhat a Ctv.
  2. §
(5)bekezdése szerint, amelyet a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróságnak is észlelnie kellett. A Ctv. 65. §
(2)bekezdésének rendelkezése a perindításra a végzésnek a Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos, jogvesztő határidőt biztosít. Itt jegyzi meg az ítélőtábla, hogy az alperes az ítélőtáblán
  1. sorszámmal érkeztetett beadványában tévesen, a társasági határozatok felülvizsgálatára irányuló, a gazdasági társaságokról szóló
  2. évi IV. törvény (Gt.)
  3. §-ában írt szabályokra hivatkozott, figyelmen kívül hagyva, hogy a felperes a keresetét a Ctv.
  4. §
(1)bekezdésére alapította, így megalapozatlanul állította azt, hogy a felperes keresete elkésett. A határidő jogvesztő jellege azt is eredményezi - mint ahogyan erre az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában kitért -, hogy a jogvesztő határidő letételtét (a jelen esetben 2010. szeptember 4. napját) követően megjelölt indokok a perben már nem vizsgálhatók. A felperes a cégbírósághoz benyújtott, majd utóbb a Ctv. 65. §
(1)bekezdésére alapított keresetként elbírálni kért törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmében a ... Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg. .../
  1. számú végzésének a 13/006 rovatot érintő hatályon kívül helyezését kérte. A végzést törvénysértőnek tartotta, mert állítása szerint a H. Kft, mint részvényes nem kapta meg a
  2. május 28-ai keltezésű meghívót, a
  3. június 1jén kelt meghívó pedig
  4. június
  5. napján 16 órára szólt, az ugyanaznap 19 óra 15 perckor megtartott közgyűlés meghívó nélkül került megtartásra. A Ctv. rendelkezéseibe ütközőnek minősítette azt is, hogy a változásbejegyzési kérelem szerinti adatváltozás bejegyzésére úgy került sor, hogy a
  6. június
  7. napján 19 óra 15 perckor megtartott közgyűlésről készült jelenléti ívet a társaság nem mellékelte a kérelméhez a Ctv.
  8. számú mellékletének előírása ellenére. Állította, hogy a változásbejegyzési kérelemhez benyújtott jegyzőkönyv nem a közgyűlésen ténylegesen meghozott tartalommal rögzítette az ... számú határozatot, mivel a felperes birtokában lévő jegyzőkönyv nem tartalmazza az alperes alapító okirata 6.) pontját érintő módosítást, és azt is állította, hogy a cégjegyzés változásáról az alperes csupán a
  9. június 30-án megtartott közgyűlésén döntött. A felperes utóbb, az elsőfokú bíróságra
  10. október
  11. napján benyújtott beadványában pontosította a keresetét, és azt módosítva arra is hivatkozott, hogy a 13/006 rovatból a felperes adatainak törlése azért is törvénysértő, mert a felperes a képviseleti jogáról nem mondott le. Ezt a hivatkozását azonban a felperes a Ctv.
  12. §
(2)bekezdésében írt jogvesztő határidőn túl adta elő, így ezt, és a perben előadott további, újabb okokat az elsőfokú bíróság már nem vizsgálhatta. A jelen perben az elsőfokú bíróságnak tehát azt a kérdést kellett megválaszolnia, hogy a felperes az eredetileg törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmében megjelölt okokat a cégbíróságnak a változásbejegyzési eljárásban kellett-e észlelnie, és ha igen, azok valósake, és így alapot adnak-e a változásbejegyző végzésnek a felperesre vonatkozó adatot illető hatályon kívül helyezésére. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában helytállóan mondta ki, hogy a változásbejegyzési eljárásban a cégbíróság a Ctv. 46. §
(1)bekezdésében szabályozott keretek között vizsgálódhat, nem tartozik a vizsgálódás törvény által meghatározott keretei közzé az, hogy a részvényesek megkapták-e, és ha igen, mikor a meghívót. Ugyancsak helytállóan foglalt állást az elsőfokú bíróság abban a kérdésben, hogy a cégbíróság nem vizsgálhatja azt sem, a változásbejegyzési kérelem mellékleteként becsatolt jegyzőkönyv, illetve az abban foglalt határozatok valóban azzal a tartalommal születtek-e meg, mint ahogyan a becsatolt okiratok tartalmazzák azokat. Arra azonban alappal hivatkozott a felperes, hogy a változásbejegyzési kérelemhez nem lett mellékelve a
  1. június
  2. napján 19 óra 15 percre összehívott közgyűlés meghívója, illetve a
  3. június 12-ei közgyűlésről készült, a cégbíróságra benyújtott jelenléti ívről nem lehet megállapítani, hogy az a 16 órakor, vagy a 19 óra 15 perckor kezdődött közgyűlésen készült-e. Itt jegyzi meg az ítélőtábla, hogy a felperes alappal sérelmezte azt is, miszerint az elsőfokú bíróság megelégedett azzal, hogy az 5-II. számú megkeresésére a cégbíróság csupán a
  4. július
  5. napján benyújtott ismételt változásbejegyzési kérelemhez csatolt okiratokat küldte meg, az eredeti, hiánypótlási eljárás lefolytatása nélkül elutasított kérelmet és mellékleteit nem, holott az ismételt bejegyzési kérelem esetén az eredeti kérelem mellékletei is felhasználhatók a Ctv.
  6. §
(1)bekezdésének utaló szabálya folytán alkalmazandó Ctv. 45. §
(5)bekezdése szerint. Mivel azonban azt az alperes sem állította, hogy a felperes által hiányolt meghívó, illetve jelenléti ív korábban be lett volna nyújtva a cégbíróságra, így az elsőfokú bíróság ezen mulasztása nem eredményezte az ítélet megalapozatlanságát. A Ctv. 46. §
(1)bekezdése a változásbejegyzési kérelem szerinti adatváltozások cégbejegyzésének feltételeként írja elő a Ctv. 1-
  1. számú mellékletében - közte az
  2. számú melléklet II/2.ea. pontjaiban - felsorolt, kötelezően csatolandó okiratok benyújtását. A változásbejegyzési kérelemhez mellékelt jegyzőkönyvek alapján egyértelműen megállapítható, hogy
  3. június
  4. napján két közgyűlés lett megtartva, az egyik 16 órától, a másik 19 óra 15 perctől. De az ismételt változásbejegyzési kérelemhez mellékelt,
  5. május 28-án kelt meghívóban szereplő utalás, miszerint „a fenti napirendek megtárgyalása után a részvénytulajdonosok a tagváltozás miatt szükséges második közgyűlésüket is megtartják. Annak napirendje: Alapító okirat szükség szerinti módosítása. Helye: változatlan", nem felel meg a közgyűlési meghívóval szemben a Gt.
  6. §
(4)bekezdésében támasztott követelményeknek. Az is tény, hogy az ismételt változásbejegyzési kérelem mellékletei között található, a
  1. június 12-én megtartott közgyűlésről készült jelenléti ívről nem lehet megállapítani, hogy az a 16 órától, vagy a 19 óra 15 perctől kezdődő közgyűlésre vonatkozik. A változásbejegyzési kérelemhez benyújtott mellékletek tehát nem vitásan hiányosak. A Ctv.
  2. §-a úgy rendelkezik, hogy ha a változásbejegyzést elrendelő végzés jogszabálysértő, azonban a jogszabálysértés csekély jelentőségű, és cégjegyzékadatot nem érint, a bíróság a végzést a jogszabálysértés megállapítása mellett - további intézkedés elrendelése nélkül - hatályában fenntartja. A nem szabályszerű meghívó és a jelenléti ív hiánya önmagában nem jelenti azt, hogy a cégjegyzékadat jogszabálysértő, mert a közgyűlésen jelenlévő részvényesek (mind a két részvényes) jelenlétét a közgyűlési jegyzőkönyvön található aláírásuk is igazolja, illetve a szabályos meghívó hiányában is megjelentek a részvényesek a közgyűlésen, és a napirendre vett kérdésekben a becsatolt jegyzőkönyvek szerint egyhangúan határozatot hoztak. Mint ahogy fentebb már kifejtette az ítélőtábla, a jogvesztő határidőn belül erre történt hivatkozás hiányában nem volt vizsgálható a jelen perben az, hogy az ... számú határozat az alperes alapító okiratának a 6.) pontját érintő részében a Gt. rendelkezéseibe ütközik-e, illetve, hogy mennyiben van összhangban az alapító okirat egyéb rendelkezésével, és erre történő határidőn belüli hivatkozás hiányában ugyancsak nem képezte tárgyát a jelen pernek az, hogy a szabálytalanul összehívott közgyűlésen történő határozathozatalnak fennálltak-e a Gt.
  3. §
(3)bekezdésében írt feltételei. A felperes a fellebbezésében megalapozottan sérelmezte azt, hogy az elsőfokú bíróság eljárása során eljárási szabályt sértett, a Pp. 3. §
(3)bekezdésében írt tájékoztatási kötelezettségét csak látszólagosan, formálisan, a
  1. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyvben szereplő, jogszabályra történő utalást tartalmazó, a tárgyaláson jelen nem lévő, de távolmaradását előzetesen kimentő felperesnek címzett felhívással teljesítette, majd a tájékoztatásról való tudomásvételre, illetve a bizonyítási indítvány megtételére határidőt sem biztosítva a tárgyalást berekesztette, és ítéletet hozott. Azt azonban alaptalanul állította a felperes, hogy az alperes
  2. sorszámú elkészítő iratának közvetlenül a felperes részére történő kézbesítésével is eljárási szabályt sértett az elsőfokú bíróság. Az alperes
  3. sorszámú beadványa
  4. november
  5. napján érkezett az elsőfokú bíróságra, és a bíróság még ugyanaznap utasítást adott annak, az akkor még jogi képviselő nélkül eljáró felperes részére történő kézbesítésére. A beadvány postára adása is megtörtént
  6. november
  7. napján, azt
  8. december 1-jén a felperes át is vette. A felperes a
  9. november 29-én kelt, az elsőfokú bíróságon
  10. november
  11. napján érkeztetett beadványához mellékelte a jogi képviselő részére
  12. november
  13. napján adott ügyvédi meghatalmazást, vagyis a
  14. sorszámú beadvány megküldése idején az elsőfokú bíróság még nem tudhatott arról, hogy a felperes egy nappal később jogi képviselőt fog megbízni a perben való képviseletére. Az elsőfokú bíróságnak a Pp.
  15. §
(3)bekezdésében írt tájékoztatási kötelezettséget sértő eljárását azonban az ítélőtábla az alábbi indokokra tekintettel nem találta olyan súlyúnak, ami alapot adhatna az elsőfokú bíróság ítéletének a Pp. 252. §-ának
(2)bekezdése szerinti hatályon kívül helyezésére. A Ctv. 65. §
(3)bekezdése értelmében, a perben a bíróság lényegében csak a változásbejegyzési eljárásban benyújtott okiratok „újra értékelése", a cégbíróság eljárásának felülvizsgálata alapján dönthet abban a kérdésben, hogy jogszabálysértő-e a keresettel támadott változásbejegyző végzés. A bizonyítás okirati bizonyítás, a cégeljárásban benyújtott okiratokon kívül egyéb okiratok értékelésére nem kerülhet sor. A felperes a fellebbezésében hivatkozott, az alperes
  1. sorszámú beadványában szereplő valamennyi állításra, amelyek egyike sem volt releváns a jelen jogvita elbírásánál. Az elsőfokú bíróság mulasztása tehát nem hatott ki a per érdemi eldöntésére, ezért az ítélőtábla azt nem tekintette olyan súlyúnak, amely miatt az elsőfokú bíróság eljárásának megismétlése válna szükségessé. Mindezen indokok alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Polgári perrendtartásról szóló többször módosított
  2. évi III. törvény (Pp.)
  3. §-ának
(2)bekezdése alapján megváltoztatta, és annak megállapítása mellett, hogy a ... Megyei Bíróság, mint Cégbíróság a keresettel támadott végzés meghozatala során jogszabályt sértett, a cégbíróság .../
  1. számú végzését hatályában fenntartotta a Ctv.
  2. §-a alapján. A felperes fellebbezése eredményre vezetett, ezért az ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú bíróságnak a perköltség viseléséről szóló döntését is, és a pervesztesnek minősülő alperest kötelezte a Pp.
  3. §-ának
(1)bekezdése szerint a felperesnek az elsőfokú eljárással felmerült, a lerótt 27 000 Ft kereseti illetékből, valamint a jogi képviselőnek a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése, valamint a 4/A. §
(1)bekezdése alapján 10 000 Ft + ÁFA = 12 500 Ft ügyvédi munkadíjból álló, mindösszesen 39 500 Ft elsőfokú perköltsége, valamint mivel a másodfokú eljárásban is pernyertesnek minősül a felperes, ezért a 36 000 Ft lerótt fellebbezési illetékből és a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(3),
(5)bekezdései, és a 4/A. §
(1)bekezdése alapján 5000 Ft + ÁFA = 6250 Ft munkadíjból, mindösszesen 42 250 Ft másodfokú perköltsége megfizetésére. Debrecen,
  1. május hó
  2. napján Dr. Madarász Anna sk a tanács elnöke, Cogoiné Dr. Boros Ágnes sk előadó bíró, Dr. Drexlerné Dr. Karcub Edit sk bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.