Szegedi Ítélőtábla Bf.I.181/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN A Szegedi Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Szegeden,
- szeptember
- napján tartott fellebbezési nyilvános ülés alapján meghozta a következő VÉGZÉST: Az adócsalás bűntette miatt a vádlott ellen indított büntetőügyben a Csongrád Megyei Bíróság
- január
- napján kihirdetett 1.B.669/2010/
- számú ítéletét h e lybenhagyja. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS: Az elsőfokú bíróság a vádlottat folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett adócsalás bűntette és folytatólagosan, bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt - halmazati büntetésül - 2 év 2 hónap börtönre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott a büntetés fele részének letöltése után feltételes szabadságra bocsátható, kötelezte az elsőfokon felmerült 284.350,- forint bűnügyi költség megfizetésére. Az elsőfokú ítélet ellen ellenérdekű fellebbezések bejelentésére került sor: - fellebbezett az ügyész, a vádlott terhére, hosszabb tartamú szabadságvesztés kiszabása, valamint a szabadságvesztés fele részének letöltése utáni feltételes kedvezmény mellőzése, - a vádlott és védő enyhítés, próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása érdekében. A fellebbviteli főügyészség az ügyészi fellebbezést fenntartva - a tényállás és a jogi indokolás kiegészítése mellett - indítványozta, hogy az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet változtassa meg, a börtön tartamát súlyosbítsa és mellőze a feltételes szabadságra vonatkozó rendelkezést. Egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A fellebbezések alaptalanok. A másodfokú bíróság az iratok egybehangzó adatai, valamint a vádlott fellebbezési nyilvános ülésen tett nyilatkozata alapján - figyelemmel a Be.
- §
(1)bekezdés a) pontjára - az elsőfokú ítélet tényállását az alábbiak szerint kiegészítette, illetőleg helyesbítette. A vádlott
- szeptember
- napjától egy Kft alkalmazásában adminisztrátorként dolgozik, havi bruttó 130.000,- forint jövedelemmel. A vádlott lumbális rendellenesség miatt állandó ortopédiai kezelésre szorul, emellett depresszió miatt pszichiátriai kezelés alatt áll, valamint izületi problémái miatt rendszeresen gyógytornára jár. A vádlott a tényállásban írt cselekményével - helyesen - 52.116.493,- forint adócsökkenést okozott általános forgalmi adó adónemben a költségvetésnek. A vádlott néhai társa a tényállásban írt magatartásával - amelyhez a vádlott arról tudva, szándékosan segítséget nyújtott - megszegte a
- évi december
- napjáig hatályban volt általános forgalmi adóról szóló
- évi LXXIV. tv. - helyesen -
- §
(1)bekezdésében rögzítetteket. A fentieken túl a vádlott néhai társa a tényállásban írt magatartásával - amelyhez a vádlott arról tudva, szándékosan segítséget nyújtott - megszegte Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. 14. §
(1)bekezdésében írt rendelkezéseket. Egyebekben az elsőfokú bíróság tényállása hiánytalan, azt az ítélőtábla a fenti helyesbítéssel, illetőleg kiegészítésekkel határozatának alapjául elfogadta. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a megfelelő körben lefolytatta. Ennek eredményeképpen - a másodfokú eljárásban eszközölt tényállás kiegészítés, helyesbítés kivételével - megalapozott tényállást állapított meg. A megalapozott tényállásból helyesen következtetett a vádlott bűnösségére, cselekményét a törvénynek megfelelően minősítette. A cselekmény jogi indokolását tekintve az elsőfokú bíróság elmulasztotta felhívni a Legfelsőbb Bíróság 1/
- számú jogegységi döntését, melynek értelmében adócsalás és nem csalás valósul meg abban az esetben, ha az áfa adóalanya annak érdekében, hogy ne kelljen ebben az adónemben adót fizetnie, vagy a törvény szerint fizetendő áfájának csökkentése végett, az időszakos adóbevallásban az előzetesen felszámított adó levonásával kapcsolatban gazdasági esemény nélkül kiállított, azaz tartalmilag hamis bizonylatok, - pl fiktív számlák - alapján valótlanul közöl az adóhatósággal a bizonylatok valós tartalma esetén adólevonásra lehetőséget nyújtó adatokat, s ezzel - az önadózás révén - eléri, hogy a befizetendő áfája a törvény szerint számított adókötelezettségnél kisebb legyen. Mindezekre is figyelemmel a vádlott közreműködésével megvalósított bűncselekmény adócsalás. Ebből következik, hogy az elsőfokú bíróság a vádlott cselekményét a törvénynek megfelelően minősítette. Az elsőfokú bíróság által értékelt bűnösségi körülmények annyiban szorulnak helyesbítésre, hogy a másodfokú bíróság a vádlott javára helyesen a büntetlen előletet értékelte enyhítő körülményként. Az így helyesbített bűnösségi körülmények mellett az ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság arányos fő- és mellékbüntetést szabott ki a vádlottal szemben, helyes a törvényi minimumot alig meghaladó 2 év 2 hónapi börtön. E vonatkozásban utal arra, hogy a könyvelői végzettségű, e munkakör felhasználásával bűncselekményt elkövető vádlott esetében indokolt a szabadságvesztés végrehajtása, így annak enyhítése és próbaidőre történő felfüggesztése szóba sem jöhet. Az ítélőtábla álláspontja szerint, az enyhítő körülmények túlsúlyára figyelemmel a kiszabott szabadságvesztés súlyosítása sem indokolt. A másodfokú bíróság álláspontja szerint helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor a Btk.
- §
(3)bekezdése alkalmazásával megállapította, hogy a vádlott büntetése fele részének kitöltése után feltételes szabadságra bocsátható. Ebben a körben a másodfokú bíróság különös méltánylást érdemlő körülménynek a vádlott hosszú időn keresztüli kifogástalan életvitelét tekintette, ellentétben az elsőfokú bírósága által megjelölt büntetlen előéletét életkorára tekintettel. Utal a másodfokú bíróság arra, hogy a fellebbviteli főügyészség által megjelölt BH
- évi 309 számú jogesetben a bíróság csak példálózó jelleggel hivatkozott a figyelembe vehető különös méltánylást körülményekre, míg a Magyar Büntetőjog Kommentár e jogesetre abban a körben utalt, a bírói gyakorlat szerint nem különös méltánylást érdemlő körülmény az, hogy a vádlott a magyar nyelvet nem ismeri és a büntetését hazájától távol, idegen környezetben kell letölteni. Ugyanakkor a kommentár szerint - többek között - a kifogástalan életvezetés megalapozhatja a vádlott feltételes szabadságra bocsátását a büntetés fele részének kitöltése után. Így tehát e vonatkozásban a másodfokú bíróság az elsőfokú döntést osztotta, csak annak indokát helyesbítette. (Magyar Büntetőjog Kommentár a gyakorlat számára HVGORAC Kiadó
- oldal.) A kifejtettekből következik, hogy az ítélőtábla a fellebbezéseket alaptalanoknak ítélte, ezért az elsőfokú ítéletet a Be. 371, §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. Észlelte az ítélőtábla, hogy az elsőfokú ítélet fejrészében az elsőfokú bíróság a határozat meghozatalának időpontját tévesen
- évben jelölte meg, noha az helyesen
- mint ahogy azt a határozat végén a keltezés is tartalmazza. Szeged,
- szeptember
- Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke, Sefta Márta dr. s.k. a tanács tagja, előadó, Dr. Harangozó Attila s.k. a tanács tagja A Csongrád Megyei Bíróság 1.B.669/2010/
- számú ítélete a Szegedi Ítélőtábla Bf.I.181/2011/
- számú végzése folytán
- szeptember
- napján jogerős és végrehajtható. Szeged,
- szeptember
- Dr. Hegedűs István s.k. a tanács elnöke