Pécsi Ítélőtábla Pf.II.20.124/2011/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a Szűcs Péter Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Szűcs Péter ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a FórisSchneider-Szép-Zacchomer Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Schneider Erzsébet ügyvéd, ügyvéd címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében - amely perbe a dr. Polecsák Mária ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperesi beavatkozó (alperesi beavatkozó címe) beavatkozott - a Baranya Megyei Bíróság
- december
- napján kelt 11.P.21.043/2008/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság helybenhagyja. az elsőfokú bíróság ítéletét fellebbezett részében Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 16.300 (tizenhatezer-háromszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A felperes vagyoni és nem vagyoni kárainak megtérítése iránt keresetet terjesztett elő az alperessel szemben. Az elsőfokú eljárás során kereseti kérelmét többször módosította. A
- sorszámú beadvány szerint 3.600.000 forint nem vagyoni kártérítés, 2.321.067 forint vagyoni kártérítés, és havi 40.000 forint kártérítési járadék megfizetésére kérte kötelezni az alperest, amelyre tekintettel a módosított kereseti pertárgyérték az elsőfokú eljárásban 6.401.067 forint volt. Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2.000.000 forint nem vagyoni kártérítést, 520.482 forint vagyoni kártérítést és annak kamatait. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest az állam javára 149.760 forint elsőfokú eljárási illeték és 61.425 forint állam által előlegezett költség viselésére, míg kötelezte a Pp. 81.§
(1)bekezdése alapján, 39%-os pernyertességi arányára tekintettel a felperest a nagyobb részben (61%-ban) pernyertes alperes javára 54.132 forint, a beavatkozó javára pedig 30.000 forint elsőfokú perköltség megfizetésére. Az elsőfokú bíróság a 39%-os felperesi pernyertességre tekintettel a perköltség viselés körében a Pp. 81.§
(2)bekezdésének alkalmazására nem látott lehetőséget. Az ítélet ellen annak részbeni megváltoztatása és a Pp. 81.§
(2)bekezdése alapján az alperesnek 374.290 forint + ÁFA elsőfokú perköltség megfizetésére kötelezése, valamint másodfokú perköltségben való marasztalása iránt a felperes terjesztett elő fellebbezést. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a pertárgy értékét, és ennek következtében a pervesztesség-pernyertesség arányát is tévesen határozta meg, így a perköltség vonatkozásában ítélete súlyosan jogszabálysértő. Arra hivatkozott, hogy a felperes az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztése előtt pontosította kereseti kérelmét, amelyben 2.643.136 forint összegben (2.000.000 forint nem vagyoni és 643.136 forint vagyoni kártérítés) jelölte meg a pertárgy értékét. Álláspontja szerint a követelés leszállítása a figyelembe vehető pertárgyértékre is kihatással van, ugyanis ahol perjogi, illetve egyéb jogszabályok kivételt nem tesznek, ott az általános szabály érvényesül, így az eljárás során módosított, leszállított kereseti követelést kell figyelembe venni a pertárgyérték meghatározása során. A 2.643.136 forintos leszállított pertárgyértékhez képest a felperes 95%-ban, az alperes 5%-ban lett pernyertes. Ilyen pernyertességi arányok mellett helye lett volna a Pp. 81.§
(2)bekezdése alkalmazásának is. Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján a fellebbezéssel érintett körben a tényeket helyesen állapította meg, és abból helyes jogi következtetés levonásával hozta meg ítéleti döntését a perköltségviselés vonatkozásában is. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 41.§
(2)bekezdése értelmében az eljárás tárgya érékének a felek által történő leszállítása, vagy annak utólag alacsonyabb összegben történt megállapítása esetén az illetékalap mérséklésének - ha e törvény kivételt nem tesz - nincs helye. Ha az eljárás tárgyának értéke a fél nyilatkozata alapján emelkedik, a változást tartalmazó okiraton le kell róni, illetve fel kell jegyezni azt az illetékkülönbözetet, amely az eljárás megindításakor fizetett, illetve figyelembe vett és a magasabb érték alapulvételével kiszámítható illeték között mutatkozik. Tévesen hivatkozott fellebbezésében a felperes arra, hogy az illetékviselés fenti szabályától eltérően az egyéb perköltségviselés körében a pertárgyérték figyelembevételére a leszállított pertárgyérték alapján kerül sor. Az irányadó bírói gyakorlat és a Pp. 81.§
(1)bekezdése alapján, ha a felperes a leszállított keresete tekintetében ugyan teljes egészében pernyertes lesz, a kereset leszállítása azonban a perköltségviselése szempontjából a pervesztéssel azonos következménnyel jár, ezért a felperes a részleges pernyertesség szabályai szerint tarthat igényt a perköltségre (Legfelsőbb Bíróság Gf.III.33.786/1992.). A fentiek értelmében helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság az elsőfokú eljárásban előterjesztett kereset pertárgyértékét a felperes által legmagasabb összegben előterjesztett kereseti kérelem alapján, ugyanis kereseti kérelemnek utóbb történt leszállítása a leszállított rész tekintetében a felperes pervesztességének minősül, amely után perköltséget nem igényelhet. Helyesen határozta meg ennek alapján az elsőfokú bíróság a pernyertességpervesztességének arányát és az elsőfokú eljárásban felmerült perköltségek viseléséről is helytállóan határozott. A fentire tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253.§
(2)bekezdése alapján fellebbezett részében helybenhagyta. Az alaptalanul fellebbező felperes személyes költségmentessége folytán a le nem rótt fellebbezési eljárási illeték viselésére nem köteles, ugyanakkor a Pp. 78.§
(1)bekezdése és 86.§
(3)bekezdése alapján viselni tartozik az alperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségét, amelynek mértékét a másodfokú bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3.§
(2)és
(5)bekezdése alapján határozta meg. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Pp. 256/A.§
(1)bekezdés b) pontja alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
- június
- Dr. Juhász László s.k. a tanács elnöke, Dr. Hrubi Adrienn s.k. előadó bíró, Dr. Fekete Bálint s.k. bíró