Pf.20304/2009/5 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdésének értelmében a sajtóhelyreigazítás iránti perben alperes mindig az időszaki lap szerkesztősége kell legyen, ilyen per a kiadó ellen nem indítható. Ennek megfelelően az I. r. alperessel szemben előterjesztett keresetet elutasította. A II. r. alperes vonatkozásában rámutatott, hogy a sérelmezett cikk lényegében arról tudósított, hogy a kistérségi társulás a ... polgármester ellen indult fegyelmi eljárással nem ért egyet. A cikkben zárójelben szereplő mondat csupán utal arra, hogy a felperes azért indította a szóban forgó fegyelmi eljárást, mivel a polgármester egy ingatlan megvásárlása során a társulás, nem pedig a város érdekeit képviselte. A PK 12. számú állásfoglalás értelmében, a közömbös részletek, pontatlanságok, lényegtelen tévedések nem adnak alapot a helyreigazításra. Ebből következően az elsőfokú bíróság álláspontja szerint, ha egy adott cikket érintően egy bírósági, hatósági, vagy más határozat szóba kerül, akkor elegendő, ha a sajtó annak lényegét valósághűen közli, nem várható el, hogy arról részletesen, terjedelmesen beszámoljon. Összességében ezért a sérelmezett közlemény egészét vizsgálva, a lényegében valós, a szöveg egészéhez viszonyítva lényegtelen zárójeles mondat nem adott alapot helyreigazításra. Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést kérve annak megváltoztatásával a keresetének történő helyt adást. Előadta, hogy az általa sérelmezett zárójeles mondattal szemben a valóság az, hogy a polgármester fegyelmi vétségének alapja az volt, hogy ... Megyei Jogú Város Közgyűlésének határozatát nem hajtotta végre, holott azzal ő volt megbízva. Hangsúlyozta, hogy ez a tévedés nem lehet lényegtelen, közömbös a cikk egésze szempontjából, mivel éppen annak hátterére, a fegyelmi eljárás megindításának okára kíván rávilágítani. Az alperesek fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására, és a felperes perköltségben való marasztalására irányult. Kifejtették, hogy a szóban forgó zárójeles megjegyzés nem kapcsolódik szorosan a cikk témájához, csupán visszautal egy korábban megjelent írásra, amely részletesen foglalkozott a fegyelmi üggyel. Ezen felül álláspontjuk szerint a fegyelmi határozatban foglaltakat nem lehet másképp értelmezni, mint hogy a fegyelmi tanács a polgármester szemére veti, hogy nem a város, hanem a kistérségi társulás tulajdonszerzését segítette elő. A fellebbezés nem alapos. A Ptk. 79.§

(1)bekezdésének értelmében, ha valakiről napilap, folyóirat (időszaki lap), rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan tényt közöl vagy híresztel, illetőleg való tényeket hamis színben tüntet fel - a törvényben biztosított egyéb igényeken kívül - követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben, illetőleg melyek a való tények (helyreigazítás). A felperes által sérelmezett cikk a ...i Kistérségi Társulás üléséről tudósított, amelyen többek között egy állásfoglalás is született a polgármester fegyelmi ügyéről, amelyben a társulás tagjai megdöbbenésüknek adtak hangot. Ehhez képest tartalmazott egy zárójeles utalást arra, hogy az említett fegyelmi ügyben „...t azért rótta meg a városi közgyűlés, mert az ingatlan megvásárlását nem a város, hanem az általa elnökölt, --- is magába foglaló Kistérségi Társulás számára segítette elő". Ezzel kapcsolatban az ítélőtábla osztotta a megyei bíróság álláspontját, miszerint a sajtóközlemény témája a kistérségi társulás ülésén történtekről való tájékoztatás, illetve annak ismertetése, hogy a társulás helyteleníti a fegyelmi eljárást. Ehhez képest az eljárás megindulásának okát mellékesen, csak az olvasók emlékeztetésének céljából foglalta össze (utalva egy korábban megjelent cikkre). Emellett helyes a megyei bíróságnak az a megállapítása is, hogy a sérelmezett megjegyzés, bár tömören, de a valóságnak megfelelően nyújt tájékoztatást. Maga a felperes - még a fellebbezési kérelmében is - úgy ismerteti a fegyelmi bizottság megállapítását, hogy annak megítélése szerint „a polgármester eljárása során nem az esküjének megfelelően járt el, a ..., számú ingatlan értékesítésével kapcsolatos információkat a ...i Kistérség Többcélú Társulása rendelkezésére nem bocsátotta, sőt a közgyűlés döntése ellenére célja az volt, hogy az ingatlant ne ... Megyei Jogú Város, hanem a ...i Kistérség Többcélú Társulása szerezze meg". Ebből egyértelműen levonható az a következtetés, amelyet az újságíró is megtett. Igaz ugyan, hogy nem teljesen pontosan és részletességgel taglalta a kérdést - hiszen nem vitásan kimaradt például az a tény, hogy ezzel az eljárásával a polgármester egy közgyűlési határozat végrehajtását elmulasztotta - azonban ez nem változtat a közlés valóságtartalmán és nem is torzítja azt. A sajtóval szemben elvárás, hogy a közölt információk a valóságnak megfeleljenek, az azonban nem, hogy a cikk szempontjából mellékes kérdéseket az érintettek által megkövetelt részletességgel taglaljanak. A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét a Pp. 253.§

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A Pp. 78.§

(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felperest az alpereseknek a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §

(3)és

(5)bekezdésében foglaltak szerint megállapított perköltségének viselésére. Mivel a felperes az Itv. 5.§

(1)bekezdésének b) pontja szerint személyes illetékmentességre jogosult, ezért a feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket az állam viseli. Győr,

1. szeptember
2. napján Dr. Ábrahám Éva a tanács elnöke Íf.: Dr. Németh Attila, titkár 2009-10-02 . Lezsák József előadó bíró . Vass Mária bíró