SZEGEDI ÍTÉLŐTÁBLA Gf.I.30.234/2011/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Szegedi Ítélőtábla a (jogtanácsos neve) jogtanácsos által képviselt (felperes neve, címe) alatti székhelyű felperesnek - a (I.rendű alperes neve, címe) alatti lakos I. rendű, a Dr. Tanda Ügyvédi Iroda (ügyintéző: Dr. Tanda Zsoltné ügyvéd) által képviselt (II.rendű alperes neve, címe) alatti lakos II. rendű és (III.renű alperes neve) ugyanottani lakos III. rendű alperesek ellen kölcsön megfizetése iránt indított perében a Bács-Kiskun Megyei Bíróság
- február
- napján kelt 7.G.40.338/2009/
- számú ítéletével szemben a II. és III. rendű alperesek részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban meghozta a következő ÍTÉLETET: Az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a II. és III. rendű alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 15 nap alatt 50.000,- (Ötvenezer) Ft másodfokú eljárási költséget és az államnak - külön felhívásra - 900.000,- (Kilencszázezer) Ft le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. INDOKOLÁS: A felperes
- február
- napján kölcsönszerződést kötött az S... Kft., mint adóssal, amely alapján forgóeszköz finanszírozására 288.424,56 CHF összegű kölcsönt folyósított. Az adósnak a kölcsön után naptári negyedévente változó mértékű ügyleti kamatot kellett fizetni, melynek mértéke a mindenkor érvényes referencia kamatláb 3 havi LIBOR kamat + évi 7,54 %-os kamatfelár volt. A késedelmi kamat éves mértékét a tőkeösszeg 6 %-ában jelölték meg. A kölcsön visszafizetésének biztosítására az I. és II. rendű alperesek készfizető kezességet vállaltak, valamint a II. és III. rendű alperesek, mint dologi adósok a tulajdonukban -2- álló (település neve, 1...) helyrajzi szám alatti lakóház és udvar megjelölésű, (utca, házszám) alatti ingatlanra keretbiztosítéki jelzálogszerződés alapján jelzálogjogot engedtek a felperes javára. Az I. és II. rendű alperesek
- július
- napján üzletrész adásvételi szerződést kötöttek, amelyben az I. rendű alperes a II. rendű alperesnek eladta az S... Kft-ben levő 50 %-os üzletrészét. A
- július
- napján kelt taggyűlési jegyzőkönyv szerint az I. rendű alperes ügyvezetői tisztségéről lemondott és a társaság a II. rendű alperest választotta meg ügyvezetőnek. A változások bejegyzésére a cégnyilvántartásba nem került sor. Mivel az adós a kölcsön szerződés szerinti törlesztésének nem tett eleget, a felperes az adós és az alperesek fizetési felszólítását követően a szerződést
- július 29-én azonnali hatállyal felmondta, melyről az alpereseket tájékoztatta. A Fővárosi Bíróság
- augusztus
- napján a 29.Fpk.01-08-004282/
- számú végzésével az S... Kft. felszámolását elrendelte. A felperes
- szeptember
- napján hitelezői igényét a felszámolási eljárásban bejelentette, azt a felszámoló nyilvántartásba vette. A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság az I-II. rendű alpereseket egyetemlegesen kötelezze 282.236,56 CHF tőke, 41.410,84 CHF ügyleti kamat, 441,31 CHF késedelmi kamat és 357,49 CHF költség, továbbá 282.237,56 CHF tőke után
- július 29-től a kifizetés napjáig járó mindenkori referencia kamatláb 3 havi LIBOR + 7,54 % ügyleti kamat és 6 % mértékű késedelmi kamat megfizetésére. Kérte továbbá, hogy amennyiben az I-II. rendű alperesek fizetési kötelezettségüknek nem tesznek eleget, a bíróság kötelezze a IIIII. rendű alpereseket annak tűrésére, hogy a követelést bírósági végrehajtás útján kielégítse a II-III. rendű alperesek tulajdonát képező (település neve, 1...) helyrajzi számú ingatlanból. Az I. rendű alperes a perben nyilatkozatot nem tett, a tárgyalásokon nem jelent meg. A II. és III. rendű alperesek a kereset elutasítását kérték arra hivatkozással, hogy az I. rendű alperes megtévesztette őket. Azért írták alá a jelzálogszerződést, illetőleg a II. rendű alperes a készfizető kezesi szerződést is, mivel az I. rendű alperes azt ígérte, a II. rendű alperes az S... Kft. ügyvezetője és többségi tulajdonosa lesz. Álláspontjuk szerint a megtévesztésről a felperes is tudomással bírt. Emellett a felperes kötelezettsége lett volna az S... Kft. teljesítőképességét vizsgálni a kölcsönnyújtást megelőzően, ezt azonban elmulasztotta. Előadták, hogy az I. rendű alperessel szemben büntetőeljárást kezdeményeztek, a nyomozás során felmerült a felperesi részről is a hanyag kezelés vétségének alapos gyanúja. Erre figyelemmel kérték az eljárás felfüggesztését. Az elsőfokú bíróság ítéletében a kereset szerint marasztalta az alpereseket. Indokolásában megállapította, a felperes okirati bizonyítékokkal igazolta követelésének jogalapját és összegszerűségét. A II. és III. rendű alperesek megtévesztésre való hivatkozását nem találta alaposnak, mivel helytállási kötelezettségüket nem befolyásolja az, ha őket az I. rendű alperes megtévesztette az ügyletkötéskor. A felperessel szembeni megtévesztési kifogásuk akkor lett volna alapos, ha igazolni tudják, hogy tévedésüket a felperes idézte elő, vagy azt felismerhette. Ezzel kapcsolatban azonban konkrét bizonyítékot, adatot nem tudtak előterjeszteni. A kölcsön nyújtását nem befolyásolta az a tény, hogy a II. rendű alperes tulajdonos, illetőleg képviselő lesz-e a kölcsönt felvevő adós társaságnál, a -3- hitel minősítése e ténytől nem függött. A bírói gyakorlat szerint nem kell vizsgálni, hogy a kezeseket vagy a dologi adóst milyen okok vezették a szerződés aláírásakor, ennélfogva a hitelnyújtó eljárás szakszerűsége sem képezheti bizonyítási eljárás tárgyát. Nem találta alaposnak a felfüggesztés iránti kérelmet, mivel a nyomozati eljárás az I. rendű alperes ellen folyik, a PSZÁF pedig a fogyasztóvédelmi eljárást intézkedés nélkül megtagadta. Utalt arra, hogy a II. és III. rendű alpereseknek a hitelfelvételt megelőzően kellett volna megfelelően tájékozódniuk az S... Kft. gazdálkodásával kapcsolatos körülményekről, ezen mulasztásukat a felperes terhére nem róhatják. Az ítélettel szemben a II. és III. rendű alperesek nyújtottak be fellebbezést, melyben annak megváltoztatását és a kereset elutasítását kérték. Fenntartották azon álláspontjukat, hogy a bíróságnak vizsgálnia kellett volna a felperes Általános Szerződési Feltételeit, amely pontosan rögzíti, milyen feltételek mellett nyújthat hitelt a szövetkezet. Véleményük szerint valószínűsíthető, hogy a felperes megsértette az ÁSZF vonatkozó szabályait, nem kellő gondossággal járt el a hitelnyújtáskor. Mivel a nyomozati eljárásban tisztázódhat, hogy a felperes akár tevőlegesen, akár mulasztásával mennyiben járult hozzá, illetőleg mennyiben ismerhette fel a megtévesztésüket, indokolt a jelen eljárás felfüggesztése a nyomozás befejezéséig. A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. A fellebbezések alaptalanok. Az elsőfokú bíróság a tényállást helyesen állapította meg és abból helytálló jogi következtetésre jutott. Kifejtett indokaival az ítélőtábla egyetért, ezért ítéletét a Pp.
- §
(3)bekezdése és 253. §
(2)bekezdése alapján - helyes indokai szerint - helybenhagyta. A fellebbezés kapcsán kiemeli, a II. és III. rendű alperesek járulékos kötelezettségét nem érinti, hogy az ügyletkötés kapcsán az I. rendű alperes esetlegesen milyen megtévesztő magatartást tanúsított. Ez adott esetben büntetőeljárás vagy az alperesek közötti polgári peres eljárás tárgya lehet. Helytállóan utalt az elsőfokú bíróság ítéletében, illetőleg a felperes fellebbezési ellenkérelmében arra, a bírói gyakorlat nem vizsgálja, hogy a járulékos kötelezetteket milyen okok késztették a kezesség-, illetőleg egyéb kötelezettségvállalásra, illetőleg a kölcsönadó a hitelnyújtás során szakszerűen járt-e el, adott esetben képviselte-e a kezesek érdekeit a kölcsönszerződés megkötésekor (BH 1998/11/546. számú jogeset). A rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az I. rendű alperes ellen folyó büntetőeljárás nem érinti a peres felek közötti jogviszonyt, így helyesen utasította el az elsőfokú bíróság a II-III. rendű alperesek tárgyalás felfüggesztése iránti kérelmét. Az eredménytelen fellebbezés folytán az ítélőtábla a Pp. 78. §
(1)és
(2)bekezdése alapján a Pp. 82. §
(1)bekezdése szerint a II.-III. rendű alpereseket egyetemlegesen kötelezte a felperes másodfokú eljárási költségének megfizetésére. A jogi képviselő -4munkadíját az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének b) pontja és
(5)bekezdése alapján állapította meg, azt a
(6)bekezdés szerint mérsékelte. A II.-III. rendű alperesek illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési eljárási illeték viselésére egyetemlegesen kötelesek az 1990. évi XCIII. törvény 74. §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 6/
- (VI.26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése és 15. §
(1)és
(3)bekezdése alapján. Szeged,
- szeptember hó
- napján Dr. Kemenes István sk. a tanács elnöke Dr. Hámori Attila sk. előadó bíró Dr. Mányoki Zsolt sk. táblabíró