Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.010/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Desics Péter (címe) ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) felperesnek a dr. Kéri Zoltán (címe) ügyvéd által képviselt (alperes neve, címe) alperes ellen közérdekű adat kiadása iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- február 22-én kelt 19.P.27.798/2010/
- számú ítélete ellen az alperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperes keresetében az alperesi közalapítvány kuratóriuma által megrendelt átvilágítások teljes anyagának kiadását kérte azzal, hogy a személyes adatokat tegyék felismerhetetlenné. Álláspontja szerint a megismerni kért adatok közérdekű adatok, nem minősülnek döntés-előkészítő anyagnak, hiszen azok alapján az alperes korábban már döntést is hozott. Az alperes arra hivatkozással kérte a kereset elutasítását, hogy a kért iratok a döntés-előkészítés részét képezik, az egyes vizsgálatokat nem lehet egymástól elkülönítetten vizsgálni. Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperesnek az alperes jogi, szervezeti és gazdasági átvilágítása során az alperes megrendelésére készített részletes jelentést azzal a korlátozással, hogy az abban található személyes adatokat tegye felismerhetetlenné. Megállapította, hogy a le nem rótt 27.000 forint illetéket a Magyar Állam viseli. Az ítélet indokolásában ismertette a peres eljárásra vonatkozó anyagi és eljárásjogi szabályokat, valamint a bizonyítási eljárásra vonatkozó rendelkezéseket. A felperes keresetét a törvényes határidőn belül terjesztette elő, ezért azzal az elsőfokú bíróság érdemben foglalkozott, s mivel az alperes önmagában nem vitatta, hogy az Avtv. személyi hatálya alá tartozó közfeladatot ellátó szervezet és állami költségvetési forrásokkal rendelkezik, így ezzel az elsőfokú bíróságnak külön nem kellett foglalkoznia. Az üzleti titok fennállására az alperes nem hivatkozott, erre figyelemmel ezt sem kellett vizsgálni. Az elsőfokú bíróság az összes körülmény mérlegelésével arra a következtetésre jutott, hogy a döntés-előkészítés fogalma csak az alperesi szervezeten belül érvényesíthető. Úgy értékelte, hogy az alperes vonatkozásában a döntés-előkészítői minőség a döntés meghozatalával megszűnt. Az a korlátozó indok sem állt fenn, amely arra vonatkozott, hogy az alperes törvényes működését, illetve a további vizsgálatokban kifejthető véleményének szabadságát az iratok nyilvánosságra hozása veszélyeztetné. Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy a külső szervek által végzett más vizsgálatok tekintetében az alperes belső vizsgálatának eredménye nem minősül döntés-előkészítő anyagoknak, így azok kiadása nem veszélyezteti további törvényes működését. Önmagában az, hogy a különböző vizsgálatok egymástól eltérő eredményre jutnak, az elsőfokú bíróság szerint ugyancsak nem eredményezheti a nyilvánosságra hozatal megtiltását. Az Avtv.
- §
(4)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság egyidejűleg elrendelte azt is, hogy a vizsgálati anyagokból a személyes adatokat az alperes felismerhetetlenné tegye. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, kérte a határozat megváltoztatását és annak kimondását, hogy az alperes a jogi, szervezeti és gazdasági átvilágítás során a megrendelésére készített részletes jelentés kiadását jogszerűen tagadta meg. Hivatkozott az Avtv. 19/A. §-ára, a 21. §
(2)bekezdésére, amely szerint megállapítható, hogy az … felelősségi vizsgálatainak végleges lezárása nélkül a vizsgálati eljárás során készített és rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat nem nyilvános és az adatkezelő szerv a felelősségi vizsgálat végleges lezárása után a döntés-előkészítői dokumentumok nyilvánosságra hozását jogszerűen tagadta meg. Közölte a … ... közötti gazdálkodásával kapcsolatos felelősségi vizsgálat jelenleg is folyamatban van, melynek sikeres lezárása érdekében a közalapítvány jelenlegi vezetése minden rendelkezésére álló adatot biztosít. A per tárgyát képező dokumentumok még egy le nem zárt vizsgálat előkészítő iratai, így azok kiadása megtagadható. A jelenleg is folyamatban levő vizsgálat lezárásának határideje nem érv a megtagadás jogszerűségének, hatékonyságának a megállapításánál. Álláspontja szerint az adatok nyilvánosságra kerülése az … törvényes működési rendjét, feladat és hatáskörének külső illetéktelen befolyástól mentes ellátását veszélyezteti. Hivatkozott arra is, hogy a szakértői megállapítások részmegállapítások, így nem bizonyos, hogy ezek egybeesnek a hivatalos államigazgatási alapvizsgálat eredményeivel, ezért ha olyan adatok kerülnek nagy nyilvánosság elé, melyeket a további vizsgálat adatai cáfolnak, abban az esetben egyrészt az objektív tájékoztatás elve sérülne, másrészt kedvezőtlen adatok kerülnének nyilvánosságra. Mindezek alapján kérte a felperes keresetének az elutasítását. A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását indítványozta. Az alperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a következőkre alapította döntését. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) 20. és 21. §-a tartalmazza a közérdekű adatok megismerésének eljárási szabályait. Eszerint a közérdekű adat megismerése iránt bárki igényt nyújthat be, amelynek az adatot kezelő szerv az igény tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül tesz eleget. Amennyiben az igény teljesítését megtagadja, annak indokaival együtt 8 napon belül értesítenie kell az igénylőt. Ebben az esetben a kérelmező a bírósághoz fordulhat. Az eljárás során a megtagadás jogszerűségét és megalapozottságát az adatot kezelő szerv köteles bizonyítani. Ezen jogszabályi rendelkezésekből következően a perben azt kellett elbírálni, hogy az adatot kezelő szerv a jogszabályi előírások fennállása mellett tagadta-e meg a kérelem teljesítését. A perben rendelkezésre álló adatokból megállapítható és a peres felek által sem vitatott tény, hogy az alperes az Avtv. hatálya alá tartozik, közfeladatot ellátó szerv, állami költségvetési forrásokból gazdálkodik. Erre alapítottan tehát az elsőfokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy az alperesi közalapítvány nyilvánvaló módon az Avtv. 19. §
(1)bekezdésének hatálya alá tartozó szervezet, amelynek az Avtv. 19. §
(3)bekezdése szerint lehetővé kell tennie a kezelésében levő közérdekű adatok megismerését, kivéve, ha jogszabályi rendelkezés lehetővé teszi számára a megismerés megtagadását (Avtv.
- §, 19/A. §). A felperes által kiadni kért adatok közérdekű adatnak minősülnek, ugyanis az Avtv.
- §
- pontja szerint a közérdekű adatok körébe azok az adatok tartoznak, amelyek az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében vannak, továbbá a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől. A másodfokú bíróság az alperesi ellenkérelemre tekintettel vizsgálta azt is, hogy a megismerni kért adatok döntés-előkészítő adatoknak minősülnek-e. Az Avtv. 19/A. §
(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy a 19. §
(1)bekezdésében meghatározott szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adat megismerését - a 19. §
(1)bekezdésében foglaltakat mérlegelve - az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti. A másodfokú bíróság megállapította, hogy a felperes nem ezen előírásoknak megfelelő előkészítő adatok kiadását kérte, hanem kérelme az alperesi kuratórium által ... nyarán hozott döntés alapjául szolgáló, az alapítvány megrendelésére és az átvilágítása során készített jelentést. Egyetértett a másodfokú bíróság azzal is, hogy mivel már megszületett a kuratóriumi döntés, ezért a döntés-előkészítés folyamata az alperesnél lezárult. Az a körülmény, hogy a külső szervezetek vizsgálata miatt a folyamat még nem zárult le teljes körűen, nem jelenti azt, hogy nem született döntés. Amennyiben a későbbiekben esetlegesen további jelentések, döntések születnek vagy utóbb az az időközben felmerült adatok, vagy körülmények miatt módosításra kerül nem változtat azon a tényen, hogy a jogi, szervezeti, gazdasági átvilágításra vonatkozó jelentés kiadásának akadálya lenne. Mindezek alapján a per tárgyát képező adatok nem tekinthetők döntés-előkészítő adatoknak, ezért a megismerés engedélyezése nem tartozik az alperes vezetőjének diszkrecionális jogkörébe. A fentiek értelmében az alperesi közalapítvány nem tudta megfelelő módon bizonyítani azt, hogy a felperes által kért adatok kiadását jogszerűen és megalapozottan tagadta meg, ezért köteles a felperes által megjelölt adatok kiadására a személyes adatok felismerhetetlenné tétele mellett. Az eljárás az 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdésének o) pontja alapján illetékmentes. Budapest,
- július
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Győriné dr. Maurer Amália s.k.. Kisbán Tamás s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró