← Magyarország

Kfv.35381/2010/6 – Kúria

Kfv.I.35.381/2010/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szekeres Csaba ügyvéd által képviselt felperes neve felperesnek a dr. Németh Péter jogtanácsos által képviselt Adó-és Pénzügyi E

alperes részéről 4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán,

alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Győr-Moson-Sopron Megyei 9.K.27.565/2009/3. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság A felülvizsgálati eljárási illetéket

állam viseli. Ez ellen

ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s

első fokú adóhatóság a felperesnél

  1. szeptember 1-től
  2. augusztus 31-ig terjedő időszakra (2006-2007 adóévek) bevallások utólagos vizsgálatára irányuló átfogó ellenőrzést tartott. Ennek eredményeként a felperes terhére 20.007.000 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, 8.012.000 Ft adóbírság és 960.000 Ft késedelmi pótlék megfizetését is előírta.

első fokú hatóság határozata

  1. pontja rögzítette, hogy a felperes a 2006 évi társasági adóalapját a ráfordításként elszámolt 62.233.000 Ft helyi iparűzési adó összegével nem csökkenthette volna, mivel
  2. augusztus 31-én százalékos egészségügyi hozzájárulás és ... magánnyugdíjpénztár tagdíj tekintetében hátraléka volt. Eljárása ellentétes volt a társasági adóról szóló
  3. évi LXXXI. törvény (továbbiakban Tao.tv.)
  4. §

(1)bekezdés x) pontjában, valamint

adózás rendjéről szóló

  1. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.)
  2. §
  3. pontjában írt adótartozás fogalmával. Erre figyelemmel

első fokú adóhatóság

adózás előtti eredményt megnövelte, és 30%os mértékű adóbírságot állapított meg.

alperes 2239399179 számú határozatával

első fokú határozatot fenntartotta

zal, hogy a csatolt adószámla kivonat alapján

  1. augusztus 31-én
  2. százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemben 451.000 Ft, míg
  3. OTP magán-nyugdíjpénztár tagdíj adónemben 4.447.000 Ft adótartozása állt fenn.

Art. 178. § 4.

pontja alapján

adótartozást adónemenként kell vizsgálni.

egyes adótörvények módosításáról szóló

  1. évi CXXVI. törvény (továbbiakban Módosító tv.)
  2. §-a nem alkalmazható, mivel csak
  3. november 16-án lépett hatályba, és 2007-es adóévben kellett először alkalmazni. A felperes keresetében

alperes határozatának megváltoztatását kérte

zal, hogy nyilvántartása szerint adóhátraléka nem volt.

adóhivatali folyószámla nem volt naprakész, ezzel kapcsolatban csatolta a 2007. október 24-i folyószámla egyenlegértesítőt. A Módosító tv. alapján

Art. 178. § 4.

pontjának módosított szövegét,

az a nettó adótartozást kell figyelembe venni.

első fokú bíróság jogerős ítéletével

alperes határozatát

első fokú határozat 5. pontjára és a késedelmi pótlék megállapítására kiterjedően hatályon kívül helyezte, és e körben

első fokú adóhatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte. Ítéletének indokolásában hivatkozott a Módosító tv. 382. §

(5)bekezdésére, melynek alapján

Art. 178. § 4.

pontját megállapító rendelkezései a kihirdetés napján lépnek hatályba,

az

  1. november 16-án. A Módosító tv.
  2. §

(2)bekezdése átmeneti szabályként rögzíti, hogy a törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a hatályba lépéskor jogerősen el nem bírált ügyekben is.

Art. 178. § 4.

pontjának 2007. november 16-ától hatályos szövege megteremtette a nettó adótartozás fogalmát, és annak fogalommeghatározását is megadta.

első fokú bíróság álláspontja szerint a perbeli vita eldöntése során

Art. 178. § 4.

pontjának módosított rendelkezését, vagyis a nettó adótartozás szabályait kellett figyelembe venni.

adóhatóság

onban eltérő jogértelmezés folytán a teljes folyószámla vizsgálatot,

az

adónemenkénti tartozás, illetve túlfizetés tényét nem vizsgálta.

első fokú bíróság hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.499/2009/4. számú ítéletében kifejtettekre is.

első fokú adóhatóság

új eljárás során a módosító rendelkezésekre figyelemmel a nettó adótartozás szabályai szerint köteles a felperes adófizetési kötelezettségét megállapítani.

első fokú bíróság jogerős ítélete ellen

alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, kérve annak hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, mivel

megsértette a Módosító tv. 481. §

(1),
(2)bekezdéseiben foglaltakat,

Art. 178. §

(4)bekezdésében és a Tao.tv. 7. §
(1)bekezdés x) pontjának rendelkezéseit. A Módosító tv. szerinti Art. 178. §
(4)bekezdésében szabályozott nettó adótartozást csak a 2007 évi társasági adóalap megállapításakor vehető figyelembe, visszamenőlegesen a 2006 évre nem. E körben hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság Kfv.I.35.137/2008/
  1. számú ítéletére is. A felperes írásbeli felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Tao.tv.
  2. §
(1)bekezdés x) pontja alapján

adózás előtti eredményt csökkenti

adózó által a helyi adóról szóló törvény rendelkezései szerint megállapított helyi iparűzési adó alapján adóévi ráfordításként elszámolt összeg, de legfeljebb

adózás előtti nyereség összege, feltéve, hogy

adózónak

adóév utolsó napján nincs

állami vagy önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. A

  1. december 31-én hatályos Art.
  2. §
  3. pontja alapján adótartozás:

esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás. A 2007. november 16-tól hatályos szöveg szerint adótartozás:

esedékességkor meg nem fizetett adó és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás; ha jogszabály valamely kedvezmény igénybevételét ahhoz köti, hogy

adózónak ne legyen adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása, e feltétel vizsgálata során

adóhatóságnál nyilvántartott adótartozás összegét csökkenteni kell

ugyanazon adóhatóságnál nyilvántartott túlfizetés összegével (nettó adótartozás). A felperesnek adótartozása állt fenn, ugyanakkor adófolyószámláján túlfizetése volt, ezért a perben eldöntendő kérdés

volt, hogy a

  1. november 16-án hatályba lépett törvény alapján a felperes esetében a nettó adótartozást kell-e figyelembe venni, vagy a
  2. december 31-i hatályos Art.
  3. §
  4. pontját. Ennek megállapítása érdekében a Legfelsőbb Bíróság is a Módosító tv. hatályba léptető és átmeneti rendelkezéseit vizsgálta. A Módosító tv..
  5. §

(5)bekezdése alapján e törvénynek

Art. 175. §

(17)-
(19)bekezdései, a
  1. §
  2. pontját megállapító rendelkezései a kihirdetés napján lépnek hatályba, ez a nap
  3. november 16-a volt. A Módosító tv.
  4. §
(2)bekezdése értelmében e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a hatályba lépéskor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a hatályba lépést követően

t megelőző időszakra teljesítendő, illetve esedékessé vált kötelezettségekre

zal, hogyha a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezések

adózóra összességében kevésbé terhes, bírság-, pótlékfeltételeket határoztak meg, a kötelezettségre legfeljebb

elkövetéskor hatályos törvényben meghatározott legmagasabb mérték alkalmazható. Ezen szabályok alapján a Legfelsőbb Bíróság - egyetértve

első fokú bírósággal -

t állapította meg, hogy a perbeli vita eldöntésénél már

Art. 178. § 4. pontjának módosított rendelkezését, vagyis a nettó adótartozás szabályait kellett figyelembe venni. A Módosító tv.. 481. §

(2)bekezdése egyértelmű átmeneti rendelkezéseket tartalmaz

zal, hogy a törvény rendelkezéseit alkalmazni kell a hatályba lépéskor jogerősen el nem bírált ügyekben. Arról is rendelkezik - ami jelen perben irreleváns -, hogy a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában hatályos rendelkezést kell alkalmazni, ha

adózóra nézve összességében kedvezőbb. A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 12. §

(2)bekezdése értelmében a jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé. Ugyanakkor a jogalkotásról szóló törvény nem tiltja, hogy visszamenőlegesen kedvezőbb feltételeket állapítson meg a jogszabály.

Art. 178. § 4.

pontjának módosított szabálya a nettó adótartozás fogalmának bevezetésével

adózóra nézve kedvezőbb szabályozást vezetett be a nyilvántartott adótartozás és a nyilvántartott túlfizetés összegének egybevetésével. A felperes esetében is ez a tényállás állt fenn, hiszen adótartozása volt, ugyanakkor összességében jelentős túlfizetése figyelembevételével a Tao.tv. 7. §

(1)bekezdés x) pontjában szabályozott adókedvezmény lehetőségétől nem esett el. Mindezekre figyelemmel

első fokú bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. §

(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A pernyertes felperesnek a felülvizsgálati eljárása során perköltsége nem merült fel, ezért annak viseléséről sem kellett rendelkezni. A Legfelsőbb Bíróság

alperes által hivatkozott eseti döntéssel összefüggésben megállapította, hogy a felülvizsgálat nem terjedt ki a Módosító tv. 481. §

(2)bekezdésének vizsgálatára. A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket

illetékekről szóló

  1. évi XCIII. törvény
  2. §

(1)bekezdés c) pontja alapján

alperest megillető illetékmentességre figyelemmel a költségmentesség alkalmazásáról szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 14. § alapján

állam viseli. Budapest,

  1. május
  2. Dr. Madarász Gabriella sk. tanácselnök, Dr. Hajnal Péter sk. előadó bíró, Dr. Darák Péter sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.