alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 12.K.20.145/2010/11. számú ítéletét hatályában fenntartja. Bíróság Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg
alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg
államnak felhívásra 795.000 (hétszázkilencvenötezer) felülvizsgálati eljárási illetéket. - külön forint Ez ellen
ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s
első fokú adóhatóság a felperesnél 2001-2005 évekre vonatkozóan személyi jövedelemadó, illetve százalékos egészségügyi hozzájárulás adónemekben végzett ellenőrzés, melynek eredményeként összesen 13.249.564 Ft adóhiánynak minősülő adókülönbözetet állapított meg, amely után 6.624.782 Ft adóbírságot és 6.109.214 Ft késedelmi pótlékot állapított meg.
adóhatóság rögzítette, hogy a felperes 2004-2005 évekre benyújtott bevallásaiban százalékos egészségügyi hozzájárulás kötelezettséget nem vallott be.
adóhatóság
adózás rendjéről szóló
on hivatkozását, hogy 6.500.000 Ft megtakarítás rendelkezésére állt. A felperes hét magánszemély kölcsönére hivatkozott, melyből
alperes kettőt elfogadott, de ötöt nem (Cs. Cs., H. L., L. Cs., A. L., M. E.). A kapcsolódó vizsgálatok alapján megállapította, hogy nevezettek a kölcsönnyújtáshoz szükséges fedezettel nem rendelkeztek.
adóhatóság szintén nem fogadta el
t, hogy a felperes édesanyja 2004 évben 2.500.000 Ft-ot ajándékozott volna a felperesnek. A felperes hitelt érdemlően nem tudta dokumentálni a hivatkozott játéknyereményeket sem. A M. Kft-től 2004. június 30-ai időponttal megjelölt 3.500.000 Ft összegű tagi hitel-visszafizetést sem fogadta el hitelt érdemlő bizonyítékok hiányában
adóhatóság.
alperes 2239563301 számú határozatával
első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében arra hivatkozott, hogy a becslés jogalapja nem állt fenn, a megállapított tényállás hiányos, iratellenes, a bizonyítékokat
adóhatóság okszerűtlenül mérlegelte. A kapcsolódó vizsgálat anyagát nem ismerhette meg.
adóhatóságnak el kellett volna fogadnia a kölcsönökre, illetve a tagi kölcsön visszafizetésére való hivatkozását. A határozat nem felel meg a mérlegelési jogkörben hozott határozat kritériumainak.
első fokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában hivatkozott
zal, hogy
adóhatóságnak
t kell ellenőriznie, hogy a felperes a vizsgálattal érintett időszakban rendelkezett-e olyan adózott, vagy ismeretlen forrású adózatlan jövedelemmel, amely vagyongyarapodását fedezte. A feltárt adatok alátámasztották, hogy a felperes kiadásai és bevételei között jelentős eltérés mutatkozott, így a becslési eljárás lefolytatásának feltételei fennálltak. Ezt követően
első fokú bíróság vizsgálta
adózó hitelt érdemlő adatokkal tudta-e igazolni állításait. E körben kifejtette, hogy
adóhatóság a magánszemélyektől kapott kölcsönök vonatkozásában kapcsolódó vizsgálatokat folytatott le, megállapítva, hogy a kölcsön nyújtásához nevezettek a szükséges fedezettel nem rendelkeztek. A kapcsolódó vizsgálat adatainak megismerhetőségével kapcsolatban hivatkozott
adótitokra vonatkozóan
adózónak a jogai érvényesítéséhez szükséges lehet bármely,
adózásra vonatkozó irat megismerése, de ez csak addig terjedhet, amíg más személyek adótitokhoz fűződő érdekeit nem sérti. Ebből következően
adózó jogai arra vonatkozhatnak, amely
eredetileg ellenőrzés alá vont adózónál tett megállapítások bizonyításával közvetlenül összefüggésbe hozható. Rámutatott
első fokú bíróság továbbiakban arra, hogy a felperesnek lehetősége volt a perben M. E. vizsgálati iratanyagának megismerésére, mert
t a bíróság bizonyítási indítványra beszerezte. A felperes sem M. E., sem más kapcsolódó vizsgálattal érintett magánszemély, mint titokgazda esetében nem volt elzárva attól, hogy
adótitok alóli felmentő nyilatkozatukat beszerezze.
első fokú bíróság vizsgálta a felperes
on hivatkozását, hogy a
első fokú bíróság értékelte a felperes, valamint a tulajdonostárs, M. V. nyilatkozatait a Kft. iratait (2004 évi rövid lejáratú tagi kölcsönök főkönyvi karton, kiadási pénztárbizonylatok) Ennek eredményeként arra a következtetésre jutott, hogy
adóhatóság a bizonyítékok okszerű mérlegelésével jutott arra a következtetésre, hogy a
első fokú bíróság összegezve kifejtette, hogy
adóhatóság
adóhatóság határozatát nem mérlegelési jogkörben hozta meg A jogerős ítélet ellen a felperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet kérve annak hatályon kívül helyezését és vagy
adóhatóság, vagy
első fokú bíróság új eljárás lefolytatására kötelezését. Továbbra is fenntartotta
t, hogy
adóhatóság becslési eljárást nem alkalmazhatott volna, a bizonyítékokat
első fokú bíróság tévesen értékelte és nem ismerhette meg a kapcsolódó vizsgálatok iratanyagát.
alperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását indítványozta. a jogerős ítélet A felülvizsgálati kérelem nem alapos.
ismert és adóztatott jövedelemre -
adóhatóságnak
t kell megbecsülnie, hogy a vagyongyarapodás és
életvitel fedezetéül a magánszemélynek milyen összegű jövedelemre volt szüksége. Becslési eljárás nem csak akkor folytatható le, ha
adózónál tényleges vagyongyarapodás tapasztalható (pl: ingatlan, jelentőség értékű ingóság), hiszen a nem adózott jövedelmet egyéb célra is fordíthatja. A lényeg, hogy kiadásai nincsenek arányban a bevallott és a bevallási kötelezettség alá nem eső, de megszerzett jövedelmének együttes összegével.
első fokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes esetében
adóhatóság által feltárt felperesi kiadások és bevételek között olyan jelentős eltérés mutatkozott, amelyre figyelemmel a becslési eljárás lefolytatásának feltételei fennálltak.
adóhatóság a vizsgálat megállapításait más adózónál végzett kapcsolódó vizsgálat eredményével támasztja alá,
erről szóló jegyzőkönyvnek, illetőleg határozatnak
adózót érintő részét
adózóval részletesen ismertetni kell. E körben
első fokú bíróság helyesen fejtette ki
adózó jogai, valamint
adótitok közötti összefüggést. Ezt a korlátot már maga
adózót érintő részének ismertetését. Ugyanakkor abból a tényből következően, hogy a felperessel nem, vagy nem kellő részletességgel ismertették a kapcsolódó vizsgálat megállapításait, a felperest nem érte olyan joghátrány, hogy ezzel bármilyen bizonyítási lehetőségétől a közigazgatási perben elzárták volna. A közigazgatási per alkalmas a tényállás részletes megismerésére, további bizonyítás indítványozására, és annak foganatosítására. Ezzel
onban a felperes nem élt, illetve csak M. E. vizsgálati iratanyagának beszerzését indítványozta. Ebből következően a Legfelsőbb Bíróság megítélése szerint
alperes esetleges eljárási jogszabálysértése nem minősíthető olyan súlyosnak, amely a bírósági eljárásban ne lett volna orvosolható.
adóhatározatok bírósági felülvizsgálata iránti perben a Pp. 324. §
okat a bíróság valónak fogadja el.
adózónak arra, hogy a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést hitelt érdemlő adatokkal igazolja. Így
Art. és a Pp. szabályai alapján egyértelműen a felperest terhelte a bizonyítás lehetősége, illetve kötelessége. A bizonyítás lényege, hogy most már
adózó érdekében áll, hogy hitelt érdemlő adatokkal igazolja a becsléssel megállapított adóalaptól való eltérést, ennek elmaradása vagy sikertelensége
adózó terhére esik. A Legfelsőbb Bíróság megállapítása szerint
első fokú bíróság a bizonyítékokat a Pp. 206. §
illetékekről szóló
államnak megfizetni. Budapest,
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.