Debreceni Ítélőtábla Bf.III.438/2007/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Debreceni Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság a Debrecenben,
- évi október hó
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő ítéletet: Az emberölés bűntettének kísérlete és más bűncselekmény miatt vádlott neve és társa ellen indított büntető ügyben a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
- évi június hó
- napján kihirdetett 5.B.1338/2006/
- számú ítéletének a I. r. vádlottra vonatkozó részét megváltoztatja annyiban, hogy a vádlott cselekményét garázdaság vétségének is minősíti, a kiszabott büntetést halmazati büntetésnek tekinteti. Egyebekben az első fokú bíróság ítéletének jelzett részét helybenhagyja. A vádlott által az első fokú ítélet kihirdetésétől a mai napig előzetes letartóztatásban töltött időt is beszámítja a szabadságvesztés tartamába. A fellebbezési eljárásban 9.000 (kilencezer) Ft, a vádlottat terhelő bűnügyi költség merült fel. Indokolás: A megyei bíróság ítélete ellen I. r. vádlott enyhítésért és „vádmódosításért", a védője elsődlegesen enyhítésért, másodlagosan téves minősítés miatt - súlyos testi sértés bűntettének megállapításáért - jelentett be fellebbezést. Az ügyész tudomásul vette az ítéletet, a fellebbviteli főügyészség az átiratában nyilvános ülésen történő helybenhagyását indítványozta. A fellebbviteli főügyészség képviselője a nyilvános ülésen változatlanul fenntartotta az írásban előterjesztett indítványt. Ezt meghaladóan azt is kifejtette, hogy helytálló a megyei bíróságnak a jogi minősítés tekintetében kifejtett jogi indokolása is. A védőnek változatlan volt az álláspontja, mely szerint a megyei bíróság tévedett a jogi minősítés tekintetében, minthogy a cselekmény súlyos testi sértés bűntettének minősül, nem pedig emberölés büntette kísérletének. Az ítélet II. r. vádlottal szemben első fokon jogerőre emelkedett, ennek folytán a jelen felülbírálat a Be.
- §-ának
(2)bekezdése értelmében őt nem érintette. Az ítélőtábla I. r. vádlott vonatkozásában a fellebbezéssel megtámadott ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt felülbírálta. Megállapította, hogy a megyei bíróság az eljárást a büntetőeljárási szabályok betartásával folytatta le, a lehetséges és a szükséges bizonyítékok mindegyikét beszerezte. I. r. vádlott lényegét tekintve következetes beismerő vallomást tett, amelyet az első fokú bíróság el is fogadott. Az elhanyagolható, s az ügy megítélését lényegesen nem befolyásoló körülmények tekintetében felmerülő ellentétek igényelték csak a bizonyítékok értékelését és mérlegelését. Ebben a körben a megyei bíróság részletesen és meggyőzően kifejtette az álláspontját. A megállapított történeti tényállás mindenben megalapozott, összhangban áll a bizonyítás anyagával, annak sem a helyesbítése, sem a pontosítása nem szükséges. Ugyanakkor a I. r. vádlott elítélésével kapcsolatos adatok nem teljesen pontosak, illetőleg arra is rá kell mutatni, hogy szükségtelen volt valamennyi büntetés felsorolása, elegendő a többszörös visszaesést, valamint a bűnösségi körülményeket megalapozó büntetéseknek a feltüntetése. A teljesség és a pontosság igénye miatt az ítélőtábla a
- pontban írt elítélésnél rögzíti a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság ügyszámát, mely Bf.475/2000/
- Utolsóként a szabadságvesztés büntetéseket az Encsi Városi Bíróság a
- április
- napján jogerőre emelkedett 2.B.43/2002/
- számú ítéletével foglalta összbüntetésbe. A megalapozott tényállás alapján okszerű a bűnösségre levont következtetés, s az a jogi okfejtés sem vitatható, mely szerint I. r. vádlott tudatában volt annak, hogy a magatartása folytán a sértett halála is bekövetkezhet, és ő ebbe belenyugodva cselekedett. Ehhez nemcsak a használt eszköz, hanem az elkövetés módja - a célzott és megsérült testtájék, az erőbehatások mértéke és száma -valamint a vádlott személyéhez kapcsolódó általános élettapasztalat is alapul szolgáltak. A súlyosabb eredmény, a sértett halálának az elmaradása ugyanis kizárólag a véletlenen múlott, sértett sérelmére megvalósított bűncselekmény emberölés bűntette kísérleteként történő minősítése éppen ezért helyes. Az ítélőtábla a jogi minősítést érintő további ügyészi álláspontot, valamint a megyei bíróság ezzel kapcsolatos okfejtését nem osztja. I. r. vádlott - az irányadó tényállás szerint - elsőként ököllel leütötte tanút, amely tette nem csak erőszakos volt, de kihívóan közösségellenes is. Ez a cselekvősége a bántalmazott személy földre kerülésével befejeződött, s részéről az újabb tevőleges magatartás, amely sértett felé irányult, II. r. vádlott részéről kezdeményezett tettlegességbe való bekapcsolódás volt. I. r. vádlott sértettre a nyeles borotvával csak azt követően támadt, miután a sértett bántalmazása II. r. vádlott részéről már elkezdődött. A két vádlotti cselekvőség térben és időben elkülönül, az erőszak két különböző személy ellen irányul, különböző motivációból fakad, mindebből következően I. r. vádlott cselekménye a Btk.
- §-ának
(1)bekezdésében meghatározott garázdaság vétségének is minősül. A vádirati minősítés társtettesként elkövetett garázdaság vétsége is volt, majd az ügyész a vádbeszédben azt indítványozta, hogy a bíróság a garázdaság vétségében ne állapítsa meg e vádlott bűnösségét, mivel megítélése szerint a garázda cselekmény térben és időben nem különült el az ölési cselekménytől. Vádat nem ejtett, mindössze a vádlott cselekményeinek jogi minősítésével kapcsolatos álláspontját fejtette ki. Emiatt a cselekmények helyes minősítése nem ütközik a súlyosítási tilalomba, s nem sérti a vádhoz kötöttség elvét sem. A büntetés kiszabása körében irányadó alanyi és tárgyi bűnösségi körülmények köre hiánytalan, s mind azoknak, mind a cselekmény tárgyi súlyának, a vádlott személyiségében rejlő társadalomra veszélyesség fokának megfelel a kiszabott büntetés. I. r. vádlott számtalan esetben volt büntetve, többszörös visszaeső bűnismétlő, s az ezen túli elítélései, továbbá a nagyszámú súlyosító körülmény miatt nincs indoka a büntetés enyhítésének. A kifejtettekre figyelemmel a védelmi fellebbezések nem vezethettek eredményre sem az enyhébb minősítés megállapítása, sem a büntetés enyhítése tekintetében. A jogi minősítéssel kapcsolatban kifejtett eltérő álláspont vezetett a vádlott cselekményének további garázdaság vétségeként történő minősítéséhez, ezáltal a kiszabott büntetést halmazati büntetésnek - Btk. 12. §
(1)bekezdés,
- § - kell tekintetni. Az ítélőtábla ennek folytán a megyei bíróság ítéletének a I. r. vádlottra vonatkozó részét a Be.
- §-ának
(1)bekezdése értelmében megváltoztatta, a jogi minősítést nem érintő részében pedig a Be. 371. §-ának
(1)bekezdése értelmében helybenhagyta. A vádlott előzetes letartóztatásának további beszámítása a Btk. 99. §-ának
(1)és
(2)bekezdésén alapul, a bűnügyi költség megfizetéséről a Be. 381. §-ának
(1)bekezdése alapján történt rendelkezés. Debrecen,
- évi október hó
- napján Dr. Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke, Dr. Elek Margit sk. a tanács tagja-előadó-, Dr. Szabó József sk. a tanács tagja Záradék: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság 5.B.1338/2006/
- számú ítélete a másodfokú ítéletben írt változtatásokkal I. r. vádlottal szemben is jogerőre emelkedett és végrehajtható. Debrecen,
- évi október hó
- napján . Ficsór Gabriella sk. a tanács elnöke