Győri Ítélőtábla Pf.IV.20.369/2010/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Győri Ítélőtábla a Dr. Puskás Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Dr. Faragó Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen jogszabálysértő állapot megszüntetése iránti perében a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság
- június
- napján kelt 20.P.20.534/2010/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán megtartott tárgyalás alapján meghozta az alábbi í t é l e t e t: Az ítélőtábla a megyei bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000,- (Tízezer) Ft másodfokú perköltséget és viselje a fellebbezésével felmerült költségeit. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Felperes kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint Cégbíróság
- január
- napján kelt végzése alapjául szolgáló okiratok jogszabálysértőek. Kérte alperes felhívását a jogszabálysértő állapot megszüntetésére. Ennek hiányában kereseti kérelme arra irányult, hogy a megyei bíróság a változásbejegyző végzést a cégnyilvánosságról a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
- évi V. törvény (Ctv.)
- §.
(3)bekezdése alapján az ítéletében meghatározott időponttal helyezze hatályon kívül, a létesítő okirat módosítását ezen időpontig nyilvánítsa hatályossá. Előadta, hogy alperesi társaság
- december
- napján tartott taggyűlést, amelyen a felperes nem volt jelen. A taggyűlés öt határozatot hozott. Az 1/
- (XII.14.) számú határozattal a taggyűlés a napirendjét a meghívóban foglaltak szerint fogadta el. A 2/
- (XII.14.) számú határozattal a társaság felperes neve ügyvezetőt a tisztségéből visszahívta, ezzel egyidejűleg munkaszerződését felmondta. A 3/
- (XII.14.) számú határozattal alperes ügyvezetőjének határozatlan időre "C"t megválasztotta. A 4/
- (XII.14.) számú határozattal a társaság törzstőkéjét 50.000.000,-Ft-ra emelte fel. A taggyűlés 5/
- (XII.14.) számú határozatával a tagok az egységes szerkezetbe foglalt társasági szerződést az írásbeli előterjesztéssel egyezően elfogadták. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság, mint Cégbíróság egyszerűsített eljárás keretében az alperes által benyújtott változásbejegyzési kérelem alapján
- január
- napján kelt változásbejegyző végzésével - a fentiek szerint - az alperes nyilvántartott cégadatainak változását a cégjegyzékbe bejegyezte. A felperesi álláspont szerint a változásbejegyző végzés alapjául szolgáló okiratok több okból is jogszabálysértőek. Sérelmezte a felperes, hogy a határozatokat hozó taggyűlésen "A" ügyvéd és "B" közjegyző-helyettes is részt vett, akiknek jelenléte jogellenes volt. Maga a taggyűlés alkalmatlan helyen, azaz a társaság székhelye előtt került megtartásra. Hivatkozott arra, hogy felperes munkaviszonyának megszűntetése is jogellenes volt. A törzstőke felemeléséről rendelkező taggyűlési határozat azért volt jogszerűtlen, mivel a felperest, mint 10 %-os üzletrésszel rendelkező tagot a törzstőke emelésből kizárták, megsértve ezzel a Gt.
- §-ában írtakat is. Az 5/
- számú határozattal kapcsolatosan rámutatott, hogy a székhely megváltoztatását külön határozatba kellett volna foglalni, valamint az új székhely tulajdonosának hozzájárulását is be kellett volna szerezni. A taggyűlésen nem került sor jegyzőkönyv-hitelesítő megválasztására és a jegyzőkönyvön nem tűntették fel a tagok szavazatának számát és üzletrészének mértékét sem. Sérelmezte a felperes, hogy az egységes szerkezetű társasági szerződés szerződésmintáját valamennyi tagnak alá kellett volna írnia, ezzel szemben azon felperes aláírása nem szerepel. Alperes a kereset elutasítását kérte. A Komárom-Esztergom Megyei Bíróság fellebbezéssel támadott ítéletében a felperes kereseti kérelmét elutasította és kötelezte a felperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg az alperesnek bruttó 12.500,-Ft összegű perköltséget. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a Ctv.
- §.
(1)bekezdése, 66. §.
(1)bekezdése és 68. §.
(3)bekezdése alapján indított perben a peres bíróság a cégbíróság eljárását vizsgálja felül, azaz a per tárgyát az képezi, hogy az irányadó jogszabályok és a kérelem alapjául szolgáló okiratok alapján helye volt-e a bejegyzésnek, illetőleg a változásbejegyzésnek. Az egyszerűsített cégeljárásra vonatkozó szabályok, azaz a Ctv. 48. §.
(6)bekezdése szerint a cégbíróság a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem elbírálása során azt vizsgálja, hogy a bejegyzést kérő jogi képviselőjének meghatalmazása, a bejegyzési kérelem kitöltése és a jogi képviselőnek a bejegyzési kérelembe foglalt nyilatkozata megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá, hogy a bejegyzést kérő a
- számú melléklet első részében felsorolt okiratokat csatolta-e a kérelemhez, illetőleg a cég választott neve jogszabályszerű-e, amennyiben a bejegyzést kérő nem élt a
- §. szerinti névfoglalás lehetőségével. A cégbíróság ellenőrzi, hogy a bejegyzési kérelemben feltűntetett tag vezető tisztségviselő, illetve cégvezető vonatkozásában a cégjegyzék nem tartalmaz-e a törvény
- §.
(1)bekezdés c.) pontja,
(2)bekezdés d.) pontja,
(3)bekezdés d.) pontja,
(4)bekezdés ab.) alpontja, 27. §.
(5), illetőleg
(5)bekezdés c.) pontja szerinti bejegyzést. A fenti körülmények fennállta esetén tehát a cégbíróság a cégbejegyzést, illetőleg a változást bejegyzi. Felperes keresetének megalapozottságához azt kellett volna igazolnia, hogy a változásbejegyzésre a fenti okiratok, illetőleg körülmények hiányában került sor. Erre vonatkozóan azonban a felperes bizonyítási indítványt nem terjesztett elő. A felperes által a sérelmezett határozatok jogszabálysértő jellegével kapcsolatosan előterjesztettek a Ctv. 65. §.
(1)bekezdés alapján indított perben nem vizsgálhatók. Az elsőfokú bíróság a felperes által előadottakkal kapcsolatosan kiemelte, hogy az alperes
- december
- napján megtartott taggyűlésén a jegyzőkönyv hitelesítője "C" tag volt. A gazdasági társaságokról szóló
- évi IV. törvény (Gt.)
- §.
(2)bekezdésére hivatkozással az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az a körülmény, hogy a gazdasági társaság legfőbb szervének ülése nem nyilvános nem zárja el a tagokat attól, hogy a legfőbb szerv ülésén - jelenlétük esetén is - jogi képviselővel járjanak el, így a "A" taggyűlésen való megjelenése jogszabályba nem ütközik. A Ctv. 51. §.
(3)bekezdésére hivatkozással az elsőfokú bíróság rámutatott, hogy az egységes szerkezetű okiratot a társaság tagjainak nem kell aláírniuk. A jogi képviselő igazolja, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítása alapján hatályos tartalmának. Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel. Kérte az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a kereseti kérelemnek történő helyt adást. Fellebbezésének indokolásában kiemelte, hogy a
- december 14-én megtartott taggyűlés jegyzőkönyvéből nem derül ki, hogy kit és milyen arányban választott meg a legfőbb szerv a jegyzőkönyv hitelesítőjeként. Sérelmezte, hogy a társaság székhelyének módosításáról alakszerű, külön határozatot a taggyűlés nem hozott, hanem a társaság új módosított létesítő okiratának az egységes szerkezetbe foglalásáról döntő határozatban említik meg a társaság székhelyének változására vonatkozó döntés megtörténtét. A székhelyváltozásról a legfőbb szerv nem dönthetett volna, mivel az külön napirendi pontként a meghívóban nem szerepelt. A Ctv.
- számú melléklete I/
- pontja értelmében az alperesnek külön határozatot kellett volna hoznia a társaság székhelyének módosítását illetően és azt a változásbejegyzés iránti kérelméhez csatolni. A fellebbezés kiemelte, hogy jogszabálysértő a törzstőke emelésre vonatkozó taggyűlési határozat is. A Gt.
- §.
(4)bekezdésére hivatkozással kifejtette, hogy a taggyűlés csak akkor lett volna jogosult ugyanazon ülésen dönteni mind a tőkeemelésről, mind annak végrehajtásáról, amennyiben a taggyűlésen minden tag jelen van, vagy a jelen nem lévő tagok elsőbbségi jogukról előzetesen lemondtak. Mivel felperes a törzstőke emelésben jelenléte hiányában nem vehetett részt, így a felperes eredetileg 10 %-os üzletrésze a törzstőke emelés következtében arányaiban csökkent, így a felperes társaságban lévő szavazati aránya is csökkent. Sérelmezte a felperes azt is, hogy "A", mint a tagok képviselője lehetett jelen a taggyűlésen, noha a
- december 14-i taggyűlésről felvett jegyzőkönyvben, a társaság jogi képviselőjeként van feltűntetve. Alperes ellenkérelmében a fellebbezés elutasítását és az elsőfokú ítélet helybenhagyását, felperes perköltségben marasztalását kérte. A fellebbezés nem megalapozott. Az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a szükséges körben lefolytatta, a bizonyítékokat okszerűen, a Pp.
- §-ban írtaknak megfelelően értékelve helyes tényállást állapított meg, amelyből levont jogi következtetéseivel - és azok indokaival is - az ítélőtábla egyetért. Ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §.
(3)bekezdése alapján hagyta helyben. A fellebbezésben írtakra tekintettel az ítélőtábla az alábbiakat emeli ki: A Ctv. 65. §.
(1)bekezdésében írtak értelmében a cégbejegyzési végzés, illetőleg a változásbejegyzési végzés, vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz - a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan - pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt. A 65. §.
(3)bekezdés szerint a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. Egyetértett az ítélőtábla az elsőfokú bíróság azon álláspontjával, miszerint a bíróság a Ctv. fent idézett rendelkezése alapján indított perben a Ctv.
- §-ában felsorolt törvényi feltételek fennálltát vizsgálhatja. Ezek hiányára vonatkozóan pedig a felperes bizonyítást nem ajánlott fel, így az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmet alappal utasította el. A fellebbezés székhelymódosításra vonatkozó érvelésére tekintettel az ítélőtábla kiemeli, hogy az 1/
- és az 5/
- számú határozatok tekintetében a felperes perbeli legitimációja sem áll fenn. A Ctv.
- §.
(1)bekezdése ugyanis csak akkor teszi lehetővé a változásbejegyző végzés vagy annak meghozatala alapjául szolgáló okiratok megtámadását, amennyiben az a per megindítójára vonatkozó rendelkezést tartalmaz. A fellebbezés eredményre nem vezetett, így az ítélőtábla a Pp. 78. §.
(1)bekezdése alapján kötelezte az eredménytelenül fellebbező felperest a 32/
- (VIII.22.) számú IM rendelet alapján megállapított mértékű ügyvédi munkadíjból álló perköltség megfizetésére. Győr,
- július
- napján Dr. Zámbó Tamás sk. Dr. Menyhárdné dr. Sarmon Hedvig sk. Dr. Szalay Róbert sk. a tanács elnöke előadó bíró bíró A kiadmány hiteléül: Kiadó: