← Magyarország

Kpkf.50476/2011/2 – Fővárosi Ítélőtábla

FŐVÁROSI ÍTÉLŐTÁBLA 3.Kpkf.50.476/2011/

  1. szám A Fővárosi Ítélőtábla a Néder Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Néder Zoltán ügyvéd) által képviselt kérelmezőnek a jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Ügyek és Adózók Adó Főigazgatósága (1077 Budapest, Dob utca 75-81.) kérelmezett ellen adóügyben hozott közigazgatási végzés bírósági felülvizsgálata iránt indított nemperes eljárásban a Fővárosi Bíróság
  2. február
  3. napján kelt 19.Kpk.45.729/2010/
  4. számú végzése ellen a kérelmező
  5. sorszám alatt bejelentett fellebbezésére meghozta az alábbi V É G Z É S T A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. Kötelezi a kérelmezőt, hogy 15 napon belül fizessen meg a kérelmezettnek 10.000 (tízezer) forint másodfokú költséget. Kötelezi a kérelmezőt, hogy fizessen meg a Magyar Államnak - az adóhatóság külön felhívására - 1.500 (egyezerötszáz) forint fellebbezési részilletéket. A végzés ellen fellebbezésnek nincs helye. I n d o k o l á s A kérelmezőnek a 2711685477 számú elsőfokú határozat ellen, határidőn túl előterjesztett fellebbezését az APEH Elnöke felügyeleti intézkedésként bírálta el, az intézkedést, a 2279351290 számú tájékoztató levele szerint, mellőzte. A kérelmező azzal a kérelemmel fordult az elsőfokú bírósághoz, hogy kötelezze a kérelmezettet a fellebbezési eljárás lefolytatására, másodfokú döntéshozatalra. Az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló
  6. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Knp.) alapján eljáró elsőfokú bíróság a kérelmet az adózás rendjéről szóló
  7. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.)
  8. §

(1)bekezdésére, és a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
  1. évi CXL. törvényre (a továbbiakban: Ket.) hivatkozással elutasította. A Fővárosi Ítélőtábla 3.Kpkf.51.221/2010/
  2. számú végzésére utalással kifejtett jogi álláspontja szerint az elkésett fellebbezést a kérelmezettnek az Art.
  3. §-a szerinti felügyeleti intézkedésre vonatkozó szabályok szerint kellett elbírálnia. A kérelmezett a törvényi kötelezettségének eleget tett, a felügyeleti intézkedés mellőzéséről tájékoztatást adott, mulasztás nem terheli. Az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatása, a kérelemének történő helyt adás iránt a kérelmező fellebbezett. Azzal érvelt, hogy az adóhatóság felé előterjesztett jogorvoslati kérelme címzésében és tartalmában is fellebbezés, azt ekként kellett volna a Ket.
  4. §
(2)bekezdése, illetőleg a
  1. § d) pontja alapján a másodfokú adóhatóságnak elbírálnia. A másodfokú és a felügyeleti eljárás jogi sorsa különböző, beadványának felügyeleti intézkedésként való elbírálása miatt joghátrány érte. A kérelmezett a fellebbezésre tett észrevételében előadta, hogy jogszerűen járt el amikor az elkésett fellebbezést - határozati forma nélkül - felügyeleti intézkedésként bírálta el. A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság által is felhívott Knp.
  2. §
(1)bekezdése értelmében, ha a közigazgatási hatóság jogszabályban meghatározott eljárási kötelezettségének nem tesz eleget, a megyei bíróság erre irányuló kérelem esetén - az iratoknak a bírósághoz való érkezését követő 30 napon belül - nemperes eljárásban végzéssel kötelezi a közigazgatási hatóságot az eljárás lefolytatására. Az a közigazgatási szerv, amelyre a jogszabály hatósági hatáskört telepít az illetékességi területén köteles eljárni. Ha ennek nem tesz eleget, a Ket. 20. §
(1)-
(6)bekezdése szerinti eljárási rendben van lehetőség, a felügyeleti szerv útján - ennek hiányában - a bírósághoz fordulva az eljárás lefolytatására kényszeríteni. Az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte az Art. és a Ket. egymáshoz való viszonyát és állapította meg, hogy a kérelmezett nem mulasztott. A Ket. 104. §
(2)bekezdését illetően, annak az adóigazgatási eljárásban történő alkalmazhatóságáról kifejtett jogi álláspontja helyes. A kérelem minden elemére kiterjedően, részletesen indokolta döntését, az irányadó jogszabályok helyes értelmezésével megfelelően utasította el a kérelmező kérelmét, mert a közigazgatási szerv eleget tett az eljárási kötelezettségének. A kérelmező fellebbezésében kérelmi indokaival érvelt, amelyre az elsőfokú bíróság kimerítő indokolást adott. Kifejtett indokait a másodfokú bíróság teljes körűen osztja azt nem ismétli. Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az eljárásra kötelezés jogszabályi feltételeinek fennállása hiányában, a Pp. 259. § alapján alkalmazandó Pp. 253. §
(2)bekezdése alapján, az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. A kérelmezőnek a Pp. 78. §
(1);
(2)és 79. §
(1)bekezdése alapján kell megfizetnie a kérelmezett másodfokú eljárás során felmerült költségét. A kérelmező fellebbezésén a számára biztosított illetékfeljegyzési jog ellenére 7.500 forint fellebbezési illetéket lerótt. A fellebbezés sikertelensége folytán a fellebbezési illeték viselésére a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban szóló 6/1986.(VI.26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján köteles, amely illeték mértéke az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 39. §
(1)és a
(3)bekezdés c) pontja, 42. §-ának
(1)bekezdés h) pontja, és 47. §
(1)bekezdése szerint 9.000 forint. Ez okból a másodfokú bíróság csak a különbözet, 1.500 forint részilleték megfizetésére kötelezte a kérelmezőt. Budapest,
  1. augusztus
  2. napján Dr. Sára Katalin s.k. a tanács elnöke, Dr. Páldy Zsuzsanna s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Dr. Szőke Mária s.k. előadó bíró,

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.