Pfv.VIII.20.149/2011/5.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága mint felülvizsgálati bíróság a ... jogtanácsos által képviselt felperesnek (felperes címe) a dr. Tass Balázs ügyvéd (ügyvéd címe) által képviselt alperes (alperes címe) ellen 1.693.775 forint és járulékai megtérítése iránt a Budakörnyéki Bíróság előtt 4.P.21.140/
- számon megindított, és a Pest Megyei Bíróság
- szeptember 23-án 2.Pf.23.357/2010/
- számon hozott jogerős ítéletével befejezett perében a felperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán a
- június
- napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon alperesnek 20.00 (Húszezer) forint perköltséget. belül fizessen meg az + ÁFA felülvizsgálati A felperes a saját felülvizsgálati perköltségét maga viseli. I n d o k o l á s : Az irányadó tényállás szerint az alperesnek
- november 23-a óta kötelező felelősségbiztosítási jogviszonya állt fenn a felperes jogelődjével. A felperes jogelődje postán küldte a befizetési csekkeket, az alperes a negyedévi esedékes díjakat határidőben befizette. A
- év első negyedévére fizetendő,
- január
- napján esedékes díjfizetés elmaradt, ezért az alperes felvette a kapcsolatot a felperes helyi képviselőjével ...-val, akitől kérte a csekk megküldését.
- február 4-én felkereste a nevezett képviselőt, aki irodájában számítógépen leellenőrizte az alperes biztosítását és közölte, hogy a biztosítása él, ha befizeti a
- első negyedévre járó biztosítási díjat. Az alperes még aznap átutalta a díjat a felperes bankszámlájára. Az átutalási megbízással felkereste ...-t, aki azt átvette, és kiállította az úgynevezett zöldkártyát, ezzel igazolva, hogy a biztosítási szerződés fennáll. Az alperes a tulajdonában lévő ... forgalmi rendszámú ... személygépkocsival
- február 9-én balesetet okozott, amiért a felelősségét elismerte. A biztosító a vétlen károsult kárát 1.693.775 forint összegben megtérítette. A felperes keresetében a károsultnak kifizetett fenti összeg megtérítésére kérte kötelezni az alperest. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a felek a díjfizetés módjaként postai átutalásban állapodtak meg. A felperes nem küldte meg az alperesnek a teljesítéséhez szükséges csekket, késedelme az alperes díjfizetésének késedelmét kizárta. ... tanúvallomása alapján a bíróság megállapította, hogy amennyiben a nevezett képviselő a szerződés megszűnéséről tájékoztatta volna az alperest, az alperes nyomban újabb biztosítási szerződést köthetett volna. A felperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő. A Legfelsőbb Bíróság a Pfv.VIII.21.043/2008/
- számú végzésével a jogerős ítéletet az első fokú ítéletre kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. Határozata indokolása értelmében a felelősségbiztosítási szerződés a Ptk. 543.§
(1)bekezdése alapján
- január
- napjával megszűnt, és ezt követően az alperes által okozott kár megtérítését a biztosító a 190/
- (VI.8.) Kormányrendelet
- számú Melléklet
- pont
(3)bekezdésének h) pontja alapján jogszerűen igényelte az alperestől. Kifejtette, hogy az alperes lényegében kártérítési alapú védekezést terjesztett elő, azonban kártérítési alapú jogvita elbírálására irányuló kérelmet a perben nem terjesztett elő. A bíróság a Pp. 3.§
(1)bekezdésének a megsértésével a kereseti kérelem és a keresetre vonatkozó ellenkérelem korlátain túlterjeszkedve hozta meg érdemi döntését. Nem tett eleget a Pp. 3.§
(3)bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettségének sem. E tájékoztatás ismeretében lett volna az alperes abban a helyzetben, hogy a védekezésének megfelelő eljárási kereteket biztosító viszontkeresetét vagy beszámítási kifogását előterjeszthesse. A megismételt eljárásban a felperes a keresetét változatlanul fenntartotta. Az alperes a kereset elutasítását kérte és viszontkeresetet terjesztett elő a felperes keresetével azonos összegben. Viszontkeresete jogalapjaként a Ptk. 6.§-át, a 339.§
(1)bekezdését, és a 350. §
(1)bekezdését jelölte meg. Ellenkövetelését többek között azzal indokolta, hogy a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a bíróságok bizonyítottnak tekintették és tényként fogadták el, hogy a felperes képviseletében eljáró megbízott, ... alperesnek adott tájékoztatása szerint a felek közötti kötelező felelősségbiztosítási szerződés a vitatott időszakban hatályban volt. Ebből következően kára keletkezne azzal, ha a bíróság helyt adna a felperes keresetének. Másodlagosan beszámítási kifogást terjesztett elő. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét és az alperes viszontkeresetét elutasította. Megállapította, hogy a peres felek a felmerült költségeiket maguk viselik. A felperes fellebbezése folytán a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét - osztva mind a kereset, mind viszontkereset vonatkozásában az elsőfokú bíróság döntését - helybenhagyta. A fellebbezés kapcsán kifejtette, hogy a felperes képviseletében eljárt személy a számítógépes nyilvántartás alapján a perbeli biztosítási szerződésről téves tájékoztatást adott az alperesnek. A felperes képviselőjének a jogszabállyal egyezően ugyanis arról kellett volna tájékoztatnia az alperest, hogy a biztosítási szerződés díjnemfizetés miatt a jogszabály erejénél fogva megszűnt, így csak új biztosítási szerződés kötésére van lehetősége. Az alperes az általa elismerten okozott kár megtérítése alól mentesülhetett volna abban az esetben, ha a perbeli baleset időpontjában érvényes és hatályos felelősségbiztosítással rendelkezik. Az alperes kára éppen abból eredt, hogy a felperes képviselőjének téves tájékoztatása következményeként vele szemben a felperes a megtérítési igényt megalapozottan érvényesíthette. A keresetnek a Ptk. 543.§
(1)bekezdése szerinti helyt adás a felperes fellebbezési érvelésével ellentétben független a felperes azon magatartásától, amely az alperes kártérítési igénye vonatkozásában a jogellenességet megalapozza. Az elsőfokú bíróság nem ugyanazon magatartás miatt találta alaposnak a keresetet és a viszontkeresetet, mely utóbbi előterjesztésének - a felperes álláspontjával szemben - fennálltak a Pp. 147.§
(1)bekezdésében írt feltételei. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és kereseti kérelmének megfelelő döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a jogerős határozat sérti a Ptk. 4.§
(4), a 339.§
(1)és a Pp. 147.§
(1)bekezdéseit is. Állította, hogy a Pp. 164.§-ának
(1)bekezdése értelmében a viszontkereset tekintetében az alperesnek kellett volna bizonyítania, hogy kára keletkezett, melyet a felperes magatartása okozott, és a kár bekövetkezése és a károkozó magatartása között az okozati összefüggés fennáll. A 190/2004. (VI.8.) Kormányrendelet 2.§
(1)bekezdése alapján az alperest folyamatos díjfizetési kötelezettség terhelte. A biztosítási szerződés az alperes mulasztása miatt szűnt meg, amely nem róható a biztosító társaság illetve a képviselőjének a terhére. E körben hivatkozott a Ptk. 4.§
(4)bekezdésében foglaltakra. Előadta továbbá, hogy az elsőfokú bíróság azon okfejtése, hogy a kereset és a viszontkereset kioltja egymást, nem más, mint az ellenkövetelés beszámítása a felperes követelésébe. Így az alperes viszontkeresetét ténylegesen beszámítási kifogásként bírálta el, amelyre álláspontja szerint a Pp. 147. §
(1)bekezdésében foglalt feltételekre figyelemmel nem volt lehetőség. Az alperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban való fenntartására irányult. Álláspontja szerint a jogerős ítélet helytállóan döntött a viszontkereset jogalapja és összegszerűsége kérdésében. Nem vitásan a felperes illetve képviselője téves számítógépes nyilvántartást vezetett, ennek alapján téves tájékoztatást adott, és tévesen töltötte ki a nemzetközi zöldkártyát. Teljes mértékben mentesülhetett volna az alperes a kár megtérítése alól, ha rendelkezik felelősségbiztosítással a baleset időpontjában. A Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275.§
(2)bekezdésében meghatározott keretek között eljárva megállapította, hogy az alperes rendkívüli perorvoslati kérelme nem megalapozott. A Legfelsőbb Bíróság Pfv.VIII.21.043/2008/
- számú végzése alapján megismételt eljárásban már nem volt vitatott, hogy a felperesnek a 190/
- (VI.8) Kormányrendelet
- számú Melléklet
- pontja
(3)bekezdésén alapuló, a károsultnak kifizetett összeg megtérítése iránti kereseti igénye megalapozott, mivel az alperes
- február 9-én, az általa okozott és elismert baleset időpontjában nem rendelkezett felelősségbiztosítási szerződéssel. A viszontkeresettel érvényesített kártérítési követelés azon alapult, hogy a perbeli baleset időpontjában az alperes érvényes felelősségbiztosítással rendelkezhetett volna, ha a biztosítási szerződés fennállásáról nem téves, sőt megtévesztő tájékoztatást ad a felperes képviselője. A felperes képviselője a téves tájékoztatáson túlmenően is a szerződés fennálltának a látszatát keltette az úgynevezett „zöldkártya" kiállításával. Mindezek következtében az alperes alappal bízhatott abban, hogy a gépjármű felelősségbiztosítás
- első negyedévére érvényes. Téves a felperes álláspontja, amely szerint nem álltak fenn a perbeli esetben a viszontkereset indításának a jogszabályi feltételei. A Pp. 147.§
(1)bekezdése értelmében az alperes a felperes ellen viszontkeresetet indíthat, ha az ekként érvényesíteni kívánt jog a felperes keresetével azonos vagy azzal összefüggő jogviszonyból ered, vagy ha a viszontkereset tárgyául szolgáló követelés a felperes kereseti követelésével szemben beszámításra alkalmas. A felperes megalapozatlanul állította a törvény idézett vagylagos (alternatív) feltételei hiányát, hiszen az alperes ellenkövetelése a felperes keresetével összefüggő jogviszonyból eredt, és nyilvánvalóan beszámításra alkalmas volt. A bíróság a viszontkereset elbírálása során nem sértette meg a Ptk. 339.§
(1)és a Pp. 164.§
(1)bekezdésének rendelkezéseit sem. Az alperes - a felperes hivatkozásával szemben - a perben bizonyította a Ptk. 339.§
(1)bekezdése szerinti konjunktív törvényi feltételek fennállását. Kétségtelen, hogy az alperes mulasztásának kárkövetkezménye megelőzhető lett volna, ha a felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről helyes tájékoztatást kap. Az alperes kára tehát nem az esedékes biztosítási díj megfizetésének elmulasztásával, hanem a felperes képviselőjének tájékoztatásával, megtévesztő magatartásával állt okozati összefüggésben. A Ptk. 4.§
(4)bekezdésének harmadik mondata sem zárja ki önhiba esetén sem - a károkozó elleni kártérítési, vagy más jogos igény érvényesítését. A felperes megtérítés iránti követelésével egyidejűleg az alperes kártérítési követelése is esedékessé vált. Alappal ezért nem kifogásolható, hogy a bíróság az egymással szemben fennálló egynemű, azonos összegű és lejárt követeléseket beszámította, és az elszámolás eredményeként a felperes keresetét és az alperes viszontkeresetét elutasította. A kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati kérelem nem vezetett eredményre, ezért a felperes köteles az alperes jogi képviseletével felmerült, az ÁFA-t is tartalmazó ügyvédi munkadíj megfizetésére, és a saját felülvizsgálati perköltsége viselésére [Pp. 270.§
(1)bekezdése, Pp. 78.§
(1)bekezdése]. Budapest,
- június
- dr. Kiss Mária tanácselnök s.k., dr. Rédei Anna előadó bíró s.k., dr. Kovács Zsuzsanna bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző