Pfv.VIII.20.541/2011/
- A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a ... Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe; ügyintéző: dr. Rab Mária ügyvéd) által képviselt I.rendű felperes (I.rendű felperes címe) és II.rendű felperes (II.rendű felperes címe) a ... Ügyvédi Iroda (ügyvédi iroda címe; ügyintéző: dr. Szentkirályi József ügyvéd) által képviselt II.rendű alperes (II.rendű alperes címe) ellen kártérítés iránt a Fővárosi Bíróság előtt 6.P.20.128/
- számon megindított, és a Fővárosi Ítélőtábla
- október 8-án 4.Pf.21.215/2009/
- számon hozott jogerős közbenső ítéletével befejezett perében a II. rendű alperes
- sorszámú felülvizsgálati kérelme folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő k ö z b e n s ő A Legfelsőbb fenntartja. Bíróság a í t é l e t e t : jogerős közbenső ítéletet hatályában Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az I. rendű és II. rendű felperesnek mint együttes jogosultaknak 10.000 (Tízezer) forint + ÁFA felülvizsgálati perköltséget. A le nem rótt 36.000 (Harminchatezer) eljárási illetéket az állam viseli. forint felülvizsgálati I n d o k o l á s : A felperesek az I. rendű felperesnek a ... forgalmi rendszámú személygépkocsi utasaként
- november 4-én elszenvedett közlekedési balesetéből eredő vagyoni és nemvagyoni kárai megfizetésére kérték keresetükben a II. rendű alperes - 80-20% kármegosztás mellett rá nézve terhesebb - kötelezését. Az I. rendű alperessel, a kötelező felelősségbiztosítóval szemben keresettől elállás folytán - a per megszüntetésére került sor. A II. rendű alperes a kereset elutasítását kérte elsődlegesen arra hivatkozással, hogy gépjármű kötelező felelősségbiztosítása alapján az I. rendű alperes köteles helytállni. Szükségesnek tartotta a baleset időpontjában a gépjármű tulajdonjogának a tisztázását, mert amennyiben a baleset bekövetkezésekor az I. rendű felperes volt a tulajdonos, magának okozta a kárt. Hivatkozott az I. rendű felperes ittasságára és a biztonsági öv használatának a hiányára, emiatt - másodlagosan - az I. rendű felperes közrehatását 40%-ban kérte megállapítani. Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletében 70% arányban megállapította a II. rendű alperes kártérítési felelősségét az I. rendű felperes
- november 4-én bekövetkezett közlekedési balesetével kapcsolatban. A II. rendű alperes fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét helybenhagyta. Kifejtette, hogy nem volt vitatott a fellebbezési eljárásban az elsőfokú bíróság ténymegállapítása, amely szerint a perbeli gépkocsi tulajdonjogának a
- augusztus 31-én kelt adásvételi szerződés alapján történt átszállásával, a gépjárműre, az I. rendű alperesnél kötött kötelező felelősségbiztosítás megszűnt [190/
- (VI.8.) Korm. rendelet
- számú Melléklet 7.
(1)bekezdés]. Ezt követően újabb kötelező felelősségbiztosítási szerződés megkötésére nem került sor. Az I. rendű felperes a baleset időpontjában nem volt tulajdonosa a károkozó gépjárműnek. Közte és a gépjármű tulajdonosa, ... között 2006. október 21-én írásban adásvételi szerződés jött létre. A szerződésben nem használták a tulajdonjog fenntartás kifejezést, azonban az írásbeli szerződés szerkesztése, szövegkörnyezete és tartalma alapján tényként megállapítható, hogy az adásvételi szerződés megkötésekor a gépjármű tulajdonosa tulajdonjogát írásban fenntartotta a vételár teljes kiegyenlítéséig [Ptk. 368.§
(1)bekezdés]. Ezt támasztották alá a tanúvallomások is. Tény, hogy 2006. október 21-én a vételár teljes kifizetése még nem történt meg, és a hátralékos részleteket csak a balesetet követő időpontokban kellett teljesíteni. A szerződésben rögzítettek szerint az eladó a gépkocsi törzskönyvét nem adta át, továbbá kifejezett hozzájárulást kizárólag a belföldi használatra adott az I. rendű felperesnek. A perbeli balesetet követően a gépjárművel kapcsolatban tett jognyilatkozatok, szerződéskötések nem relevánsak a perbeli jogvita elbírálása szempontjából. Ezért a II. rendű alperesnek a balesetet követően a gépjárműre kötött szerződések megvizsgálására előterjesztett írásszakértői bizonyítási indítványa szükségtelen volt. Kifejtette továbbá, hogy az elsőfokú bíróság az eljárás anyagává tett nyomozati iratokat, és az azok között elfekvő szakértői véleményeket, valamint a tanúvallomásokat helytállóan mérlegelte és a II. rendű alperes megtérítési kötelezettségét megalapozottan állapította meg. A Ptk. 345.§
(2)bekezdése körében pedig az I. rendű felperes közrehatását kellő súllyal értékelte. A II. rendű alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős közbenső ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Álláspontja szerint a jogerős közbenső ítélet sérti a Pp. 3.§
(4)bekezdésében, a Pp. 206.§
(1)bekezdésében, valamint a Ptk. 368.§-ában foglaltakat. Sérelmezte, hogy írásszakértő kirendelésére tett indítványát az eljárt bíróság mint szükségtelent, elutasította. Előadta, hogy a
- február 18-án kelt beadványában nemcsak a perbeli balesetet követő, hanem az azt megelőző okiratok, illetve az azokon szereplő aláírások valódiságát is megkérdőjelezte. Álláspontja szerint kizárólag az írásszakértői bizonyítás lefolytatása után és annak eredményétől függően kerülhetett volna abba a helyzetbe, hogy további bizonyítási indítvány előterjesztésével bizonyíthassa a kártérítési felelősség alóli mentesülését, azaz azt, hogy a baleset bekövetkezésekor a gépjármű tulajdonosa maga az I. rendű felperes volt. Előadta továbbá, hogy az adásvételi szerződés nem felel meg sem formailag, sem tartalmilag a Ptk. 368.§-ában foglaltaknak. A felperesek felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős közbenső ítélet hatályában fenntartására irányult. Előadták, hogy írásszakértő bevonására akkor kerülhet sor, ha valamely aláírás valódiságával kapcsolatban kétség merül fel, illetve egyes aláírások esetében vitatott, hogy az kitől származik. A
- október 21-én kelt adásvételi szerződés aláírása tekintetében kétség nem merült fel, valamennyi aláíró (még a tanúk is) sajátjának ismerte el az aláírásokat. ... eladó és a korábbi tulajdonos cég ügyvezetője ... vallomásai egyértelműek voltak abban a tekintetben is, hogy ... a teljes vételár kiegyenlítéséig fenntartotta a tulajdonjogát. Ezek a bizonyítékok összhangban állnak a felperesi előadással is. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős közbenső ítéletet a felülvizsgálatnak a Pp. 275.§
(2)bekezdésében meghatározott keretei között vizsgálva megállapította, hogy a II. rendű alperes rendkívüli perorvoslati kérelme nem megalapozott, mert a kérelemben megjelölt okokból a támadott határozat nem jogszabálysértő. A II. rendű alperes a jogszabálysértést tartalmilag abban jelölte meg, hogy a bíróság a rendelkezésére álló bizonyítékokat nem a Pp. 206.§
(1)bekezdésének megfelelően mérlegelte, és téves következtetés alapján hozta meg a kereset jogalapja kérdésében a határozatát. A másodfokú bíróság figyelmen kívül hagyta továbbá, hogy a II. rendű alperes által szükségesnek tartott és indítványozott bizonyítást az elsőfokú bíróság nem folytatta le. A Pp. 275.§
(1)bekezdése alapján a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján dönt. A bizonyítékok felülmérlegelésére a felülvizsgálati eljárás során csak akkor van lehetőség, ha a jogerős ítélet a rendelkezésre álló bizonyítékokból okszerűen nem következő, logikailag hibás következtetésre, vagy iratellenes megállapításra jut. Az adott esetben ez nem valósult meg. A Legfelsőbb Bíróság nem osztotta a felülvizsgálati kérelemnek azt az indokát, hogy a jogerős közbenső ítélet sérti a Ptk. 368.§-át. Az iratokból kitűnően az elsőfokú bíróság a
- október 21-én kelt szerződés létrejötte körülményeire széleskörű bizonyítást folyatott le, annak eredményét a rendelkezésre álló okiratok egybevetésével helytállóan értékelte. A felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletnek a károkozó személygépkocsi tulajdonjogának fenntartása kérdésében kifejtett indokaival mindenben egyetértett, azt megismételni nem kívánja. A II. rendű alperes alaptalanul hivatkozott a bizonyítás körében a megjelölt eljárási szabály megsértésre is. A
- február 18-án kelt beadványában kétségtelenül előadta, hogy a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától beszerzett, a károkozó gépjárműre vonatkozó adásvételi szerződéseken szereplő aláírásokat megvizsgálta, és véleménye szerint a
- augusztus 31-én a
- szeptember 16-án, a
- október 21-én, a
- december 14-én, a
- december 20-án és a
- június 20-án kelt szerződéseken szereplő aláírások eltérőek. Ezért indítványozta igazságügyi írásszakértő kirendelését. A Pp. 163.§
(1)bekezdése értelmében a bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett rendel el bizonyítást. A Pp. 3.§
(4)bekezdése értelmében a bíróság mellőzi a bizonyítást, ha az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen. Adott esetben helyesen állapította meg a másodfokú bíróság, hogy a baleset után kötött szerződéseknek nincs relevanciája. A II. rendű alperes pontosan nem jelölte meg, hogy az írásszakértővel milyen releváns tényeket kíván bizonyítani, az azonban kétségtelen, hogy amennyiben a baleset előtt kötött szerződések érvénytelennek bizonyulnának, ennek ténye is a felperesi tulajdonszerzést cáfolná. Ezért a rendelkezésére álló okirati bizonyítékok és a lefolytatott bizonyítás eredménye alapján a bíróság jogszabálysértés nélkül mellőzte írásszakértő bevonását a perbe. A Legfelsőbb Bíróság a kifejtett okokból a Pp. 274.§
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívüli eljárásban a jogerős közbenső ítéletet a Pp. 275.§
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati kérelem eredménytelensége folytán kötelezte a II. rendű alperest az I. és II. rendű felperes jogi képviseleti díjaként felmerült felülvizsgálati perköltség megfizetésére, amelyet a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 3.§
(3)és
(5)bekezdése alkalmazásával állapított meg. A II. rendű alperes személyes illetékmentessége folytán a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli [6/
- (VI.26.) IM. rendelet 14.§]. Budapest,
- július
- dr. Kiss Mária tanácselnök s.k., dr. Rédei Anna előadó bíró s.k., Böszörményiné dr. Kovács Katalin bíró s.k. Sipos a kiadmány hiteléül: bírósági ügyintéző