Gfv.IX.30.131/2011/6.szám A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság dr. Kiss B. Mihály ügyvéd által képviselt felperesnek, dr. Darázs Ferenc ügyvéd által képviselt alperes ellen szolgáltatási díj megfizetése iránt a Fővárosi Bíróság előtt 7.G.40.799/2010/3. szám alatt indított és másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.545/2010/6. számú ítéletével befejezett perében az említett jogerős ítélet ellen az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Fővárosi Ítélőtábla számú ítéletét hatályában fenntartja. 10.Gf.40.545/2010/6. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 400.000 (Négyszázezer) Ft felülvizsgálati perköltséget. Az alperes személyes illetékmentessége folytán le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték az állam terhén marad. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. i n d o k o l á s : 2004. júliusától hatósági eljárás keretében az alperes végzi a gépjárművek előzetes eredetiségvizsgálatát és e feladat ellátása során ún. közreműködőként vette igénye a felperes szolgáltatását, amellyel 2004. június 17-én határozott időre szóló együttműködési megállapodást kötött. A felek e megállapodásukat az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokra is tekintettel többször módosították, annak időbeli hatálya a módosítások értelmében 2011. január 1-ig terjedő időre állt fenn. Az együttműködési megállapodás rögzítette azt a differenciált és maximált elszámolási árat, mely a felperest az egyes járműkategóriák esetén vizsgálatonként megilleti. A felek havi elszámolásban állapodtak meg, melynek alapját a forgalmi kimutatás képezte. A felperes keresetében azért kérte az alperes 52.912.496 Ft és ennek kamataiban való marasztalását, mert bár a felperest 2010. januárjában az elvégzett 8502 db vizsgálat alapján a szerződés szerint 115.269.896 Ft közreműködői díj illette meg, az alperes részéről teljesítésre csak 62.357.400 Ft erejéig került sor. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy 2010. január 1-én hatályba lépett az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás részletes szabályairól szóló 301/2009.(XII.22.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet), így 2010. januárjában a felperes már csak az e jogszabályszabály 5. § /1/ bekezdés
- n)pontjában írt mértékű közreműködői díjra tarthatott igényt. Az elsőfokú bíróság 3. sorszámú ítéletével az alperest 52.912.496 Ft és ennek 2010. április 26-tól járó kamataiban marasztalta. A Korm. rendelet 19. § /2/ bekezdésére hivatkozással rámutatott arra, hogy a Korm. rendelet 5. §-a a felek jogviszonyára nem irányadó. A Korm. rendelet a feleket csak annyiban érintette, hogy együttműködési megállapodásuk 2010. március 31. napjával lehetetlenült, de a 2010. januári tevékenység ellenértékére a felperes a Korm. rendelet hatálybalépésétől függetlenül az együttműködési megállapodásban írtak szerint tarthatott igényt. Az alperes fellebbezése alapján eljáró másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A Korm. rendelet 19. § /2/ bekezdésében írt átmeneti rendelkezést idézve rámutatott arra, hogy a felperes 2010. január 1. és március 31. között jogosult volt a korábban hatályban volt jogszabályi rendelkezések, illetve az azok alapján megkötött együttműködési megállapodás szerint végezni közreműködői tevékenységét. A Korm. rendelet 5. § /1/ bekezdése a 2010. január 1-e után megkötendő hatósági szerződés tartalmi elemeire nézve állapított meg kötelező rendelkezéseket. E jogszabályi rendelkezés 2010. január 15-én hatályba lépett
- n)pontja a hatósági szerződés alapján végzett közreműködői tevékenységéért járó díjazásról rendelkezett és nem szólt a közreműködői tevékenységet a korábban megkötött együttműködési szerződés alapján átmenetileg tovább folytató szervezetek díjazásáról. Ezért a felperes, mint ilyen személy díjazására is változatlanul az együttműködési szerződés rendelkezéseit kell irányadónak tekinteni. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a jogszabályoknak megfelelő új határozat meghozatalát, másodlagosan új eljárás elrendelését kérte. Előadása szerint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (Kknyt.) alapján született 20/2005.(IV.12.) BM rendelet szerint az előzetes eredetiségvizsgálatban közreműködő személlyel együttműködési szerződést kellett kötnie a hivatalnak. A Kknyt. 2010. január 1-től módosult 33/A. § /2/ bekezdése írta elő hatósági szerződés megkötését, és az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás részletes szabályairól a 2010. január 1-vel hatályba lépett Korm. rendelet rendelkezett. Utóbbi jogszabály rendelkezéseit már a hatályba lépését követően indult, vagy megismételt eljárásokban alkalmazni kellett tehát az együttműködési megállapodás lehetetlenülése 2010. január 1-én a jogszabályváltozás alapján bekövetkezett. A Korm. rendelet nem kötelezte a felperest további együttműködésre, csupán lehetővé tette a közreműködését az átmeneti időszak alatt, szabad választása szerint dönthetett a felperes arról, hogy a Korm. rendelet rendelkezéseit elfogadva és hatósági szerződés hiányában tevékenykedik-e átmenetileg tovább, vagy megköti a Kknyt. 33/A. § /2/ bekezdése szerint a hatósági szerződést. Téves jogszabály értelmezésen alapul az az álláspont, hogy a felek jogviszonyát 2010. január 1. után nem a Korm. rendelet, hanem az együttműködési szerződés határozta meg, mert az a Korm. rendelet hatályba lépésével hatályát vesztette. Ugyanakkor a felek jogviszonyának részévé váltak a Korm. rendelet 5. § /1/ bekezdésének rendelkezései és annak 2010. január 15. napjával beiktatott
- n)pontja is. A Korm. rendelet nem a már hatályon kívül helyezett, a Korm. rendelet rendelkezéseitől eltérő szabályok alkalmazását engedte meg az átmeneti időszakban, hanem a közreműködők tevékenységének feltételeit rendezte az átmeneti időre szólóan. Nem tette azonban lehetővé, hogy a felperes továbbra is az együttműködési megállapodás alapján végezze tevékenységét, önmagában abból a tényből, hogy az együttműködési megállapodás tartalmazta a felperesre vonatkozó díjazás mértékét, ilyen következtetésre jutni nem lehet. A felperes felülvizsgálati ellenkérelmében hatályában való fenntartását kérte. a jogerős ítélet A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, vizsgálhatta felül és arra a megállapításra jutott, hogy az a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő. 2004. nyarától vált a közúti közlekedési nyilvántartás részévé az előzetes eredetiségvizsgálati nyilvántartás. A jármű eredetiségének ellenőrzése során ún. közreműködőként járhattak el a nyilvántartó által szervezett képzésen részt vett, vizsgáló állomással rendelkező és egyéb megjelölt feltételeknek megfelelő olyan egyéni vállalkozók, vagy gazdasági társaságok, akikkel, amelyekkel e tevékenység folytatására a hivatal együttműködési szerződést kötött (Kknyt. 33/A. §, 20/2005.(IV.12.) BM rendelet 10. §). A közúti közeledési igazgatási hatósági eljárások díjairól a 29/2004.(VI.16.) BM rendelet rendelkezett. A 2010. január 1-től módosultak a Kknyt. 33/A. §-ának az előzetes eredetiségvizsgálatra vonatkozó rendelkezései és ugyanezen időponttól hatályba lépett az előzetes eredetiségvizsgálati eljárás részletes szabályairól szóló Korm. rendelet. 2010. január 1-e után is lehetőség volt arra, hogy a hivatal közreműködő igénybevételével végezze az előzetes eredetiségvizsgálatot, a jogszabályok úgy rendelkeztek, hogy a közreműködőként eljáró tanúsító szervezetek működését a közlekedési hatóságnak engedélyeznie kell és a közreműködő csak az engedélyezővel megkötött hatósági szerződés alapján láthatja el tevékenységét. A hatósági szerződés kötelező tartalmi elemeit a Korm. rendelet 5. § /1/ bekezdése felsorolta, kimondva azt is, hogy abban rögzíteni kell a közreműködő és az engedélyező hatóság közötti elszámolás rendjét. A 4/2010.(I.14.) Korm. rendelet 9. § /3/ bekezdése 2010. január 15-i hatállyal iktatta be a Korm. rendelet 5. § /1/ bekezdésének
- n)pontját, mely szerint a hatósági szerződésnek azt is tartalmazni kell, hogy „a közreműködőt tevékenységéért az előzetes eredetiségvizsgálat hatósági díja mindenkori összege 40 %-ának megfelelő mértékű ellenérték illeti meg. A Korm. rendelet záró rendelkezései között a 19. § /2/ bekezdésében az szerepel, hogy „e rendelet rendelkezéseit a hatályba lépését követően indult, vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni azzal, hogy az e rendelet hatályba lépését megelőző napon előzetes eredetiségvizsgálatban közreműködésre jogosult szervezetek - ha az e rendelet 6. §-ában meghatározott feltételeknek megfelelnek - a Kknyt. 33/A. § /1/ és /2/ bekezdésében előírt engedélyezés és hatósági szerződés hiányában, az e rendeletben meghatározott informatikai rendszer használata mellett, 2010. március 31-ig végezhetik tevékenységüket”. A Korm. rendelet 19. § /2/ bekezdésének első fordulata kétség kívül kimondja, hogy a Korm. rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indult ügyekben alkalmaznia kell, a mondat második fordulata viszont az alkalmazhatóság tekintetében a jogvita eldöntése szempontjából releváns megszorításokat is tartalmaz. A perben nem volt vitatott, hogy a felperes a Korm. rendelet hatályba lépését megelőző napon előzetes eredetiségvizsgálatban közreműködésre jogosult szervezet volt, a Korm. rendelet 6. §-ában írt feltételeknek megfelelt, így e megszorító rendelkezéseket a felperes vonatkozásában is alkalmazni kell. Mindezekből következően azt kell megállapítani, hogy ugyan a Korm. rendeletben meghatározott informatikai rendszer kötelező használata mellett, de a Kknyt. 33/A. /1/ és /2/ bekezdésében előírt engedélyezés hiánya ellenére, hatósági szerződés megkötésének hiányában is jogosult volt a felperes átmenetileg, 2010. március 31-ig közreműködő tevékenysége folytatására. A Korm. rendelet 5. § /1/ bekezdésének
- n)pontja a hatósági szerződés egy kötelező tartalmi elemét határozza meg, mely rendelkezés alkalmazása jelen perben azért nem merülhet fel, mert a felperes - a Korm. rendelet 19. § /2/ bekezdésében írt lehetőséggel élve - 2010. januárjában is hatósági szerződés hiányában végezte közreműködői tevékenységét, a felek között nem jött létre olyan hatósági szerződés, melyre a Korm. rendelet 5. § /1/ bekezdés
- n)pontjában írtak irányadóak lennének. A felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben az együttműködési szerződés teljesítése 2010. március 31-én lehetetlenült, éspedig jogi lehetetlenülés miatt, ugyanis 2010. április 1-től a felperes már csak engedélyezési eljárás lefolytatása után, hatósági szerződés alapján folytathatott közreműködői tevékenységet tehát, ilyen tevékenység folytatására együttműködési megállapodás alapján már nem volt lehetőség. A jogi lehetetlenülés következtében az együttműködési szerződés a jövőre vonatkozóan szűnt meg, a 2010. januárjában teljesített szolgáltatásért járó ellenszolgáltatást pedig a 2010. március 31-ig hatályban maradt együttműködési megállapodás alapján volt köteles az alperes teljesíteni. Mindezekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. bekezdése alapján a rendelkező részben írtak szerint döntött. §/3/ Az alperes személyes illetékmentessége alapján meg nem fizetett felülvizsgálati eljárási illeték a 6/1986(VI.26.) IM rendelet 13. § /1/ bekezdése és 14. §-a alapján az állam terhén marad. Köteles az alperes a Pp. 270. /1/ bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 78. § /1/ bekezdése alapján - pervesztessége folytán - a felperes ügyvédi munkadíj formájában felmerült felülvizsgálati perköltségének megfizetésére, melynek összegét a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban mérsékelt mértékben állapította meg a Legfelsőbb Bíróság a 32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. § /5/ és /6/ bekezdése alapján. Budapest, 2011. szeptember 6. Dr.Vezekényi Ursula sk.a tanács elnöke Dr.Lőrincz Györgyné sk.előadó-bíró Gyöngyösiné dr.Gyügyei Klára sk.bíró A kiadmány hiteléül: /Seres Józsefné/ bírósági tisztviselő