Gf.40213/2011/3 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 10.Gf.40.213/2011/

1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Bárándy Péter ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr. Olajos János ügyvéd által képviselt alperes ellen felmondás érvényességének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Bíróság
2. szeptember 20-án kelt, a
3. sorszámú végzéssel
4. december 3-án kijavított 6.G.41.538/2006/
5. számú ítélete ellen a felperes részéről
6. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta az alábbi ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja; kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 100.000 (százezer) forint másodfokú perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 375.100 (háromszázhetvenötezer-száz) forint feljegyzett jogorvoslati illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A felperesi jogelőd (a továbbiakban: felperes) mint fuvarozó
7. november 18-án határozott időre,
8. december 31-ig szóló fuvarozási keretszerződést kötött az alperessel, amelyben termékeknek az alperes ... központi raktárából az alperes bolthálózatába tartozó boltokba történő kiszállítását, a kiszállított göngyölegek visszaszállítását és a fuvarozáshoz kapcsolódó okmánykezelési teendők ellátását vállalta díjazás ellenében, havonta két alkalommal történő elszámolással. A 6.
9. pont szerint a felperes felelős az általa átvett termékekkel és göngyölegekkel kapcsolatos hiányokért és károkért; a kár összegét súlyozott beszerzési áron kell megállapítani, és azt az alperes jogosult levonni a felperes káreseményt követően kiállítandó számlájából. A szerződés 7.4.
10. pontja a teljesítéssel kapcsolatban felmerült „B” jelű hibának minősítette azt is, ha a fuvarozó (a felperes) áru-, göngyöleg- vagy eszköz eltulajdonítással próbálkozik. A 2.
11. és a 8.2.
12. pontok értelmében havonta legalább öt „B” jelű hiba is súlyos szerződésszegésnek minősül. A 8.
13. pont súlyos szerződésszegés esetén bármelyik felet feljogosította a szerződés írásban, azonnali hatállyal történő rendkívüli felmondására. A fuvarozási feladatokat a felperes részben a perben nem álló ... Kft. mint alvállalkozó útján teljesítette.
14. június 14-én az alperes ... központi raktárában a raktárkezelői feladatokat ellátó ... Kft. biztonsági alkalmazottai jegyzőkönyvet vettek fel a felperesi alvállalkozó ... Kft. alkalmazásában álló ... göngyöleg visszáru eltulajdonítása tárgyában történt meghallgatásáról. A meghallgatott személy egyebek mellett úgy nyilatkozott, ... lévő alperesi üzletből visszaküldött göngyöleget 2006 januárjától nem hozta be a raktárba, hanem értékének 60 %-án eladta, a göngyöleg visszáru jegyzőkönyvet meghamisította, átlagban heti két alkalommal; április elejéig azt a módszert alkalmazta, hogy a raktárosi irodában lévő bélyegzővel lepecsételte az előző napi „göngyölegszállítót”, aláírta az átvevő helyett, majd a diszpécseri irodában a meghamisított bizonylatot adta le; ezt követően készíttetett egy göngyöleg raktárátvételi bélyegzőt és azzal pecsételte le a vissza nem hozott, általa értékesített göngyölegek bizonylatait, amiket leadott a diszpécseri irodában; az alperesi üzletben kapott két göngyöleg visszáru jegyből az egyik példányt hamisította meg és ezt adta le a diszpécsernek. A gépkocsivezető a rendőrségen történt gyanúsítottkénti kihallgatása során,
15. június 14-én úgy nyilatkozott, a göngyöleget a ... piacon alkalmanként 60.000 forintért adta el, összesen talán 2 millió forintot kapott, ennyi kárt okozott, a többi rekeszt a raktárosok átvették tőle, amit igazolni is tud;
16. október 26-án folytatólagos gyanúsítotti kihallgatása során fenntartotta az előző vallomásában elmondottakat, azt is hangsúlyozva, a sértettnek okozott 6,5 millió forint kár megtérült, azt munkáltatójától levonták. Az alperes
17. június 16-án kelt levelében 5.774.193 forint összegű kár megtérítésére szólította fel a felperest arra hivatkozással, hogy
18. június 14-én kiderült, hogy a felperes alvállalkozójának alkalmazottja 2006 januárjától rendszeresen eltulajdonította az alperes boltjaiban átvett göngyölegeket, amit a bizonylatok meghamisításával leplezett, az eddigi előzetes vizsgálatok alapján kártérítésként az eltulajdonított göngyölegek eddig feltárt és beazonosított értékére tart igényt, a pontos összeget annak megállapítását követően tudja közölni. A felperes
19. június 26-án kelt levelében vitatta az alperesi kártérítési igény megalapozottságát,
20. június 30-án kelt újabb levelében pedig azt közölte az alperessel, hogy nem rendelkezik pontos információkkal a kártérítési igény alapját képező tételekről, egyebekben elismeri felelősségét az alvállalkozó alkalmazottja által szándékos cselekménnyel okozott kárért, a kár összegének pontos megállapítása után, a károkozó által vállalt megtérítési kötelezettség teljesítését követően a kártalanítási összeget haladéktalanul átutalja. A felperes
21. július 8-án kelt levelében visszautasította az alperes
22. július 4-i keltezésű számláját, utalva arra is, az alperes által megküldött 17 oldalas listában szereplő felsorolás értelmezhetetlen, az abban foglaltak magyarázatát kéri. Az alperes
23. július 13-án kelt levelében rendkívüli felmondással, a szerződés 6.1., 7.4., 8.
24. és 8.2.
25. pontjaira utalva felmondta a felperessel kötött fuvarozási keretszerződést. A levél szerint a szerződésszegés felismerését követő vizsgálat során megállapítható volt, hogy a felperes fuvarozási feladatait személyesen teljesítő gépkocsivezető
26. január hónaptól folyamatosan elkövette a keretszerződés 7.4.
27. pontja szerinti „B” jelű hibát, ez március és május hónapban is 7-7 alkalommal (márciusban 1-jén, 7-én, 17-én, 24-én, 31-én és kétszer 13-án, májusban 2-án, 5-én, 8-án, 10-én, 17-én, 25-én és 30-án) fordult elő, ezért a szerződés azonnali hatályú rendkívüli felmondásának van helye. A levél mellékleteként utalt a visszáru jegyek számát, az üzlet számát, a dátumot és az azonosító számokat, továbbá a kárösszeget tartalmazó táblázatra és arra a táblázatra, amely az egyes visszáru jegyek alapján tételesen, az áru, göngyöleg feltüntetésével tartalmazza az egyes kárösszegeket. A levél rögzíti azt is, a felperes
28. június 30-án kelt levelében elismerte felelősségét, a szerződés 6.
29. pontja alapján az alperes követelését levonja a felperes által kiállított számla összegéből. A felperes nem fogadta el a rendkívüli felmondást arra hivatkozással, hogy annak a szerződésben meghatározott feltételei nem állnak fenn, egyebekben vitatta, hogy a
30. június 30-án kelt levelében foglaltak a kártérítési igény elismerésének minősülnének. A felperes alvállalkozójának gépkocsivezetője ellen az ügyészség
31. rb. jelentős értékre folytatólagosan elkövetett sikkasztás bűntette, valamint
32. rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat hamisítás vétsége miatt emelt vádat. A vádirati tényállás szerint a vádlott
33. január
34. és május
35. napja közötti időszakban a ... számú áruházból a visszaküldésre rábízott göngyöleg árut összesen 28 alkalommal nem szállította be az alperes ... raktárába, hanem értékesítette, cselekményét úgy leplezte, hogy a ... telephelyen lévő diszpécseri irodában az átvevő raktárosokat kijátszva az előző napi göngyöleg szállítót lepecsételte, illetve azt az átvevő helyett aláírta, majd azt követően a saját maga által készített hamis bélyegzővel ellátott visszáru jegyeket adott le. A bűncselekménnyel okozott kár 6.255.444 forint, amely a sértett részére a vádlott munkáltatójától történő levonással megtérült, mely elkövetési értéket a büntetőeljárás során az ügyész 2 millió forintra módosított. A ... Bíróság
36. június 12-én meghozott és jogerőre emelkedett ... számú ítéletében ... vádlott bűnösségét a módosított vádiratban foglaltaknak megfelelően
37. rb. nagyobb értékre folytatólagosan és üzletszerűen elkövetett sikkasztás bűntettében, valamint
38. rb. folytatólagosan elkövetett magánokirat hamisítás vétségében állapította meg, tényként rögzítetve, hogy a vádlott
39. január
40. és május
41. közötti időszakban az alperes ... szám alatti áruházából elszállított göngyöleget több alkalommal nem az alperes ... raktárába szállította, hanem értékesítette, amivel az alperesnek kb. 1,6-1,7 millió forint kárt okozott, amelyből 1,5 millió forintot letétbe helyezett. A vádlott a ... telephelyen lévő diszpécseri irodában az átvevő raktárosokat kijátszva a göngyöleg szállítót részben eredeti, részben pedig hamis bélyegzővel látta el. A felperes
42. október 9-én előterjesztett keresetében a fuvarozási keretszerződés
43. július 13-án kelt alperesi felmondása érvénytelenségének megállapítását, és az alperesnek a szerződés szerinti eredeti állapot helyreállítására, továbbá a jogosulatlanul visszatartott 6.251.144 forint és késedelmi kamatai megfizetésére kötelezését kérte. A felmondás érvénytelenségére nézve a felperes előadta, a rendelkezésre álló okirati bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy ténylegesen milyen időpontokban került sor a göngyölegek eltulajdonítására, az elkövetővel szemben lefolytatott büntetőeljárás peranyagához csatolt iratai a felmondás jogszerűségét nem támasztják alá, mivel a büntetőeljárás során az alperes megbízottja által csatolt visszáru jegyek eredetiségének vizsgálatára nem került sor. Ugyanakkor a büntetőeljárás iratai alapján megállapítható, hogy a
44. március 1-jei, 7-i, 17-i és 24-i visszáru jegyeken, valamint a május 2-i, 8-i, 10-i, 17-i és 30-i visszáru jegyeken az átadó és az átvevő aláírása is szerepel, így e visszáru jegyek tekintetében sem a hamisítás, sem a göngyölegek hiányos leadásának ténye nem állapítható meg, azt pedig, hogy a május 5-i és 25-i visszáru jegyeket az átvevő részéről nem írták alá, azért nem bizonyítja a hamisítás, illetve a göngyöleg eltulajdonításának tényét, mert más esetekben is előfordult, hogy az átvétel tényét az átvevő nem igazolta aláírásával. A
45. március 13-i keltű ... számú visszáru jegy a felmondás jogszerűségének vizsgálata körében azért nem vehető figyelembe, mert nem a perbeli fuvarozási keretszerződéssel összefüggésben keletkezett. A büntetőeljárás irataiból megállapíthatóan továbbá a vádlott nem tartotta fenn beismerő vallomását, az ügyész pedig az eredeti vádat módosította, az elkövetési érték vádiratbeli leszállítása és a vádlott módosított vád tárgyává tett bűncselekmény miatti elítélése egyértelműen azt jelenti, hogy a visszaélés megállapítására 28-nál kevesebb cselekmény miatt került sor. Egyebekben pedig azt, hogy az alperes által hivatkozott okiratok hamisak, a büntetőbíróság ítéletében nem állapította meg. Mindezek mellett a perben csatolt fuvarlevelek, szállítólevelek, szállítási összesítő azt bizonyítják, a fuvarok rendben megtörténtek, a felek elszámoltak egymással, az alperes a felperes számláit kiegyenlítette. A rendkívüli felmondása azért is érvénytelen, mert az alperes a keretszerződés 6.
46. pontjában foglalt kötelezettségét megsértve nem tájékoztatta a felperest az alvállalkozója alkalmazottjának magatartásáról, továbbá az alperes a rendkívüli felmondást csak egy hónappal azt követően közölte, hogy az annak alapjául szolgáló eseményekről tudomást szerzett, így e joga gyakorlásával elkésett. Az alperesi kártérítési igény beszámítás útján történt érvényesítésével összefüggésben a felperes előadta,
47. június 30-án kelt levelében kizárólag annak jogalapját ismerte el, ezért az alperest a szerződés 6.
48. pontja szerinti beszámítási jog nem illette meg. A kár összegszerűsége a rendelkezésre álló iratok alapján nem állapítható meg, azt a büntetőeljárás iratai sem támasztják alá, a büntetőbíróság jogerős ítéletében megállapított 1,6-1,7 millió forint összeget csökkenteni kell az elkövető által az ítélet szerint letétbe helyezett 1,5 millió forinttal, továbbá le kell vonni azon göngyölegek értékét, amelyek az alperes által is elismerten nem a perbeli fuvarozási keretszerződéshez kapcsolódó visszáru jegyben kerültek feltüntetésre. A kár összegének meghatározásához szükséges a kapcsolódó fuvarozószámlák, szállítói jegyek, visszáru átadás-átvételét igazoló okiratok, továbbá az érintett visszáru jegyek mindhárom példányának vizsgálata, aminek hiányában nem állapítható meg, hogy a perbeli visszáru jegyek közül melyek hamisak, mennyi volt a visszáru jegyeken szereplő göngyölegek valós értéke, azok visszakerültek-e az alpereshez. A felperes ... mellett a felek közötti elszámolások során a felperes részéről eljárt ... tanúkénti meghallgatását, továbbá az alperesnek a perbeli visszáru jegyek mindhárom példánya és az azokhoz kapcsolódó fuvarszámlák, szállítási jegyek, visszáru átadás-átvételi igazolások, egyeztetési elszámolások és a leltárral kapcsolatos feljegyzések csatolására kötelezését indítványozta, továbbá az elkövető és munkáltatója közötti munkaügyi per iratainak beszerzését is szükségesnek tartotta. Az alperes a kereset elutasítását kérte. A rendkívüli felmondás szerződésben meghatározott feltételeinek fennálltával összefüggésben az alperes állította, a felperes alvállalkozójának alkalmazottja az ellene lefolytatott büntetőeljárás során elismerte a vádiratban terhére rótt 28 cselekmény elkövetését, kizárólag a kár összegszerűségét vitatta, ezen cselekményekkel összefüggésben pedig 28 visszáru jegy szakértői vizsgálatára került sor a büntetőeljárásban, amelynek eredményeképpen a büntetőbíróság jogerős ítéletében a vád tárgyává tett 28 cselekmény elkövetésében mondta ki a vádlott bűnösségét. A büntetőeljárás iratai összességükben kétséget kizáróan bizonyítják azt, hogy 2006 márciusában és májusában a rendkívüli felmondást megalapozó számú „B” jelű hiba fordult elő, függetlenül attól, hogy a
49. március 13-i ... számú visszáru jegy a felperes előadásának megfelelően valóban nem a perbeli fuvarozási keretszerződéssel kapcsolatos. A március hónapra eső „B” jelű hibák száma így is meghaladja a szerződésben meghatározott mértéket. Az alperes hangsúlyozta azt is, a felek közötti kéthetenkénti elszámolás alapját a meghamisított visszáru jegyek képezték, ezért a hiányról, a fuvarozási keretszerződésben foglaltak megsértéséről
50. június 14-ig, a cselekmények elkövető általi beismeréséig nem volt, nem is lehetett tudomása, így a szerződés 6.
51. pontját sem sérthette meg, a cselekmények tudomására jutását követően a felperest haladéktalanul értesítette. A tettenérést követően az egyes cselekmények elkövetési időpontjának s a kár pontos összege megállapításának érdekében szükséges vizsgálatot azonnal megkezdte, majd annak lezárását követően haladéktalanul gyakorolta a rendkívüli felmondás jogát, a felperes ezért alaptalanul hivatkozik a rendkívüli felmondás elkésettségére. Az alperes álláspontja szerint a kártérítési igény beszámítás útján történt érvényesítését is alaptalanul vitatja a felperes, mindenekelőtt azért, mert a felperest a Ptk. rendelkezései értelmében egyetemleges felelősség terheli a fuvarozóként igénybe vett alvállalkozó által okozott kárért. A felperes
52. június 30-án kelt levelében a jogalap és az összegszerűség tekintetében is elismerte a kártérítési igény megalapozottságát, a szerződés 6.
53. pontja alapján ezért alperes jogszerűen élt a beszámítás lehetőségével. A kár összegére vonatkozóan a büntetőeljárás során készült kárszakértői vélemény nem tekinthető irányadónak, figyelemmel arra, hogy a kár összegének megállapítására a fuvarozási keretszerződés 6.
54. pontja a súlyozott beszerzési ár alkalmazását írja elő, a büntetőeljárásban ugyanakkor a szakértő nem ennek alapján határozta meg a kár összegét. Arra tekintettel pedig, hogy a büntetőeljárásban az alperes az elkövetővel szemben nem érvényesített polgári jogi igényt, kártérítési követelését a károkozó mellett egyetemlegesen felelős felperessel szemben beszámítás útján érvényesítette, a felperessel szembeni követelése összegszerűsége szempontjából nincs jelentősége az elkövető által a büntetőeljárás során letétbe helyezett összegnek, sem annak, hogy a munkaügyi perben az elkövetőt munkáltatója javára milyen összegben marasztalják, illetve marasztalták. Az alperes előadta azt is, a három példányban készült göngyöleg visszáru jegyek meghamisított példánya a büntetőeljárás iratai között fellelhető, a visszáru jegyekből további példány nem áll rendelkezésére, a meghamisított, de az elkövető tettenéréséig valónak vélt visszáru jegyek alapján a kéthetenkénti elszámolások alkalmával történt egyeztetések során készült iratok és a felperes által megjelölt további iratok vizsgálata a perben jelentős kérdések eldöntése szempontjából szükségtelen. A felperes alvállalkozója által okozott kár összegének megállapítása érdekében az alperes igazságügyi szakértő kirendelését indítványozta, csatolva a perbeli cselekményekkel érintett visszáru jegyekben szereplő göngyölegek beszerzésére vonatkozó számlákat, könyvelési anyagokat. Az elsőfokú bíróság által kirendelt ... okleveles könyvvizsgáló, igazságügyi szakértő szakértői véleményében a büntetőeljárás során ... szakértő által vizsgált 28 visszáru jegyben szereplő göngyölegek súlyozott beszerzési árát bruttó 7.516.747 forint összegben állapította meg. Az elsőfokú bíróság
55. szeptember 20-án kelt, a
56. sorszámú végzéssel
57. december 3-án kijavított 6.G.41.538/2006/
58. számú ítéletével a keresetet elutasította, felperest az alperes részére 659.057 forint perköltség, az állam javára 375.000 forint feljegyzett kereseti illeték megfizetésére kötelezte. Az ítélet indokolása szerint a büntetőeljárásban keletkezett, a per anyagává tett okirati bizonyítékok hitelt érdemlően bizonyítják, hogy a felperes alvállalkozójának alkalmazottja 2006 januárjától az alperes tulajdonában álló göngyölegeket eltulajdonította. A rendelkezésre álló dokumentumok alapján
59. május hónapra 7, míg március hónapra - arra is figyelemmel, hogy a
60. március 13-i ... számú visszáru jeggyel kapcsolatos felperesi előadást az alperes nem vitatta - 6 alkalommal volt megállapítható a fuvarozási keretszerződés szerinti „B” jelű hiba beállta. Arra tekintettel pedig, hogy az elkövető azt is elismerte, hogy a visszáru jegyeket meghamisította és azokon a raktáros aláírását is elhelyezte, a magánokirat hamisítás is tényként volt kezelhető. Ezért az elsőfokú bíróság nem tulajdonított jelentőséget azon felperesi előadásnak, hogy ezeken a visszáru jegyeken mind az átadó, mind az átvevő aláírása szerepel. A „B” jelű hiba fuvarozási keretszerződés szerinti megvalósulása megállapítható volt, így a szerződés alperes részéről történt rendkívüli felmondására az elsőfokú bíróság álláspontja szerint jogszerűen került sor. Az elsőfokú bíróság a felperesnek a rendkívüli felmondás elkésettségére történt hivatkozását az alperes ellenkérelmében kifejtettekre utalással nem találta megalapozottnak. Az alperesi kártérítési igény beszámítás útján történt érvényesítését az elsőfokú bíróság ugyancsak jogszerűnek találta; álláspontja szerint a keretszerződés 6.
61. pontjában foglaltakra tekintettel e körben azt kellett vizsgálni, hogy a felperes alvállalkozójának alkalmazottja cselekményével súlyozott beszerzési áron számítva milyen összegű kárt okozott az alperesnek. A perben kirendelt ... igazságügyi szakértő szakértői véleményét ítélkezése alapjául elfogadva az elsőfokú bíróság azt állapította meg, hogy miután a szakértő által a jelen perben figyelembe vehető 27 esettel összefüggésben megállapított kár összege meghaladja az alperes által beszámítás útján érvényessé tett kártérítési igény összegét, az alperesi beszámítás megalapozott, jogszerű volt. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatok alapján nem volt megállapítható, hogy az 1,5 millió forint elkövető általi letétbe helyezésére sor került-e, illetve kinek a javára került sor, ezért a letétre vonatkozó felperesi előadás nem vezetett eredményre. A munkaügyi per iratainak beszerzését az elsőfokú bíróság szükségtelennek tartotta, mert álláspontja szerint nem várható, hogy a munkaügyi per iratai a peres felekre nézve megalapozott adatot tartalmazzanak. Ugyancsak szükségtelennek tartotta az elsőfokú bíróság a visszáru jegyek mindhárom példányának szakértői vizsgálatára irányuló felperesi bizonyítási indítvány teljesítését, mert álláspontja szerint azon túl, hogy az alperes előadása szerint a visszáru jegyekből további példányok nem állnak az alperes rendelkezésére, az érintett göngyöleg-mennyiség már a büntetőeljárásban szakértői vizsgálat tárgyát képezte, ezzel összefüggésben sem az elkövető, sem a vádhatóság, sem a büntetőügyben eljárt bíróság részéről nem merült fel kifogás, a büntetőeljárásban e körben keletkezett okirati bizonyítékok valóságát senki nem vonta kétségbe, és a perben sem merült fel olyan, korábban még nem vizsgált adat vagy tény, amely aggályossá tenné a büntetőeljárásban figyelembe vett dokumentumokban foglaltakat. A fuvarszámlák, szállítási jegyek, átvételi igazolások, a felek közötti elszámolás során történt egyeztetések iratainak beszerzésére irányuló felperesi indítványra nézve az elsőfokú bíróság kifejtette, a büntetőeljárásban keletkezett okmányszakértői vélemény alapján tényként volt megállapítható, hogy a bűncselekmények elkövetője az eredeti bélyegzőhöz is hozzájutott. A büntetőeljárás iratai, az ott lefolytatott bizonyítási eljárás anyaga alapján minden szükséges adat rendelkezésre állt az alperest ért kár összegének meghatározásához, további iratok beszerzésére nem volt szükség. Ugyanezen okból az elsőfokú bíróság a felperes által indítványozott tanúbizonyítás lefolytatását is szükségtelennek tartotta. Az ítélettel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben a Pp.
62. §