A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA Bfv.II.372/2011/4.szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a
- június
- napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t : A becsületsértés vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Székesfehérvári Városi Bíróság 2.B.230/2009/
- számú ítéletét és a Fehér Megyei Bíróság 1.Bf.22/2010/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A felülvizsgálat során felmertül 3000 (háromezer) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Székesfehérvári Városi Bíróság
- november
- napján megtartott tárgyaláson meghozott 2.B.230/2009/
- számú ítéletében a terhelt bűnösségét a Btk.
- §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(2)bekezdés szerint minősülő nagy nyilvánosság előtt elkövetett rágalmazás vétségében állapította meg, és ezért őt 1 év időtartamra próbára bocsátotta. A városi bíróság ítélete tényállásában rögzítette, hogy a magánvádló
- és
- év közötti időszakban nem volt önkormányzati képviselő, ezt megelőzően és ezt követően azonban önkormányzati képviselő volt. A 2006-os önkormányzati választásokon indult a magánvádló, jelöltségét
- szeptember 8-án a választási bizottság be is fogadta, azonban nem került megválasztásra, csak 2007-ben lett a képviselőtestület tagja. A Község Önkormányzata által kiadott Sz. P. Hírmondó elnevezésű újság
- júniusi számában a terhelt, mint önkormányzati képviselő, egy cikket írt, illetve jelentetett meg, melynek címe „Nyílt levél P. B.-hez". A cikkben a terhelt többek között az alábbiakat írta: „te már több nőt inzultáltál, vagy megtámadtál K.n", „jegyzőkönyvben nyert rögzítést, hogy megfenyegetted a D. gyerekeket, s ha rajtad múlt volna, már a polgármester asszony kislányai is áldozataid lennének", „Milyen ember vagy te? Ember vagy? - Valószínű, hogy igen, mivel egyetlen állat sem volna képes olyan aljasságokat elkövetni, mint te." A Fejér Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság, a
- március
- napján megtartott nyilvános ülésen meghozott 1.Bf.22/2010/
- számú ítéletével a városi bíróság ítéletét annyiban változtatta meg, hogy a terhelt cselekményét becsületsértés vétségének (Btk.
- §
(1)bekezdés b) pont) minősítette és a terhelttel szemben megrovást alkalmazott. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, melyben marasztalását sérelmezte. A Legfelsőbb Bíróság BH.2000.285. számú elvi iránymutatásában foglaltakra hivatkozva állította, hogy az eljárt bíróságok helytelenül értelmezték a köz- és a jogos magánérdek fogalmát, ezért bűnössége megállapítása helytelen következtetésen alapul. A törvénynek megfelelő határozat meghozatalát kérte. A Legfelsőbb Bíróság nyilvános ülésén a terhelt védője a terhelt felülvizsgálati indítványában foglaltakat fenntartotta, és a terhelt felmentését indítványozta. Részletesen taglalta, hogy a magánvádló közszereplő volt, ekként a közérdek indokolta a kifogásolt cikk megírását. Emellett a terhelt jogos magánérdeke is megállapítható. A magánvádló a marasztaló határozat hatályában tartását kérte. A terhelt felszólalásában csatlakozott a védője által elmondottakhoz. A terhelt felülvizsgálati indítványa alapján eljárva a Legfelsőbb Bíróság a támadott határozatot a Be.423.§
(4)és
(5)bekezdésében foglaltakra tekintettel a hivatalból vizsgálandó eljárási szabálysértések, valamint a felülvizsgálati indítványban meghatározott okok szempontjából vizsgálta felül. Felülvizsgálata során a Be.423.§
(1)bekezdése értelmében a jogerős határozatban megállapított tényállást tekintette irányadónak, mivel a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozat által megállapított tényállás nem támadható. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy felülvizsgálati okot megvalósító eljárási szabálysértés nem történt, a bejelentett felülvizsgálati indítvány pedig - az irányadó tényállás mellett alaptalan. Az eljárt bíróságok ugyanis olyan anyagi jogi szabálysértést sem valósítottak meg, amely az indítvánnyal támadott határozat megváltoztatásához vezethetne. Törvénysértő jogkövetkezmény alkalmazása hiányában a cselekmény téves minősítése önmagában nem felülvizsgálati ok, ezért a Legfelsőbb Bíróság csupán határozatának indokolásában rögzíti, hogy a másodfokú eljárásban a terhelt cselekményének becsületsértés vétségként történt minősítése téves indokokkal történt. A terhelt részéről a magánvádló által sérelmezett újságcikkben leírtak nem a becsület csorbítására alkalmas kifejezések használata, hanem a becsület csorbítására alkalmas tény állítása vagy híresztelése körében értékelendők, miként azt a városi bíróság elsőfokú ítéletében helytállóan fejtette ki. Ehhez képest törvényes a jogerős határozat álláspontja abban a tekintetben, hogy a terhelt által leírt tények állítását sem a közérdek, sem bárkinek a jogos magánérdeke nem indokolta. A Legfelsőbb Bíróság az álláspont indokaival is egyetértett. Kiemeli, hogy a terhelt által használt hangnemet sem a közérdek, sem jogos magánérdek nem indokolhatja, még valós tényeket sem lehet az emberi méltóságot sértő, megalázó módon a sajtóban közzétenni. A Legfelsőbb Bíróság a kifejtettek alapján - mivel a jogerős határozatban alkalmazott jogkövetkezmény a helyes minősítés mellett is törvényes, ekként a Be.416.§
(1)bekezdés b) pontjában foglaltakra figyelemmel az ítélet érdemi felülvizsgálatát kizárólag a cselekmény téves minősítése nem alapozza meg - a terhelt felülvizsgálati indítványának nem adott helyt, és a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot a Be.426.§-a alapján hatályában fenntartotta. A felülvizsgálati eljárásban a kirendelt védő közreműködésével felmerült bűnügyi költségről a Legfelsőbb Bíróság a Be.429.§
(1)bekezdése alapján rendelkezett. A Legfelsőbb Bíróság határozata elleni fellebbezést a Be.3.§-ának
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a 416.§-a
(4)bekezdésének a b) pontja zárja ki. A Be.418.§-ának
(3)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a 416.§
(1)bekezdésének
- e)vagy
- g)pontján alapul. A Be.421.§-ának
(3)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illegőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítvány elutasítására vonatkozó határozat hozatalát a Legfelsőbb Bíróság mellőzheti. Budapest, 2011. június 2. Dr. Schäfer Annamária s.k. a tanács elnöke, Dr. Kiss Sándor s.k. előadó bíró, Dr. Csere Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő Bné