Pfv.VII.21.287/2011/
- szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Kovács Attila Krisztián ügyvéd által képviselt szám alatti lakos felperesnek a dr. Futaki Gézáné ügyvéd által képviselt szám székhelyű alperes ellen 1.294.499 forint kártérítés megfizetése iránt a Békéscsabai Városi Bíróságon 3.P.20.113/
- szám alatt indult, és a Békés Megyei Bíróság 1.Pf.25.476/2010/
- számú ítéletével befejezett perében a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi a felperes, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperes részére 10.000 (Tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. I n d o k o l á s : A felperes
- március 10-én 2.563.000 forint vételárért megvásárolta az alperestől a ... frsz-ú ... gépkocsit. A felperes a gépjármű vételárából 1.500.000 forintot a ... Banktól felvett CHF alapú hitelből, míg a további 1.063.000 forintot más pénzintézetből származó CHF hitelből fizette ki. A gépjármű különböző hibái miatt az alperes azt több alkalommal javította, majd a felperes
- május 9-én a szerződéstől elállt, és kérte a vételár teljes összegének visszafizetését. A Békés Megyei Bíróság ... számú jogerős ítéletével kötelezte az alperest 1.063.000 forint tőke és kamatai, 1.500.000 forint tőke és kamatai, továbbá a perköltség felperes javára történő megfizetésére. A felperes
- december 20-án inkasszó útján leemelte az alperes bankszámlájáról a teljes összeget, majd a gépkocsit
- december 23-án az alperesnek átadta. A megkapott teljes vételárból a ... Bank felé fennálló tartozását
- február 11-én kifizette. A felperes
- december 20-án egy ... típusú gépkocsit vásárolt. A felperes többször módosított keresetében 1.225.109 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest a Ptk.
- § és
- § alapján kártérítés címén. A korábbi gépkocsi megvásárlásához szükséges hitel költsége címén 82.843 forintot, a régi hitel kiváltásának költsége címén 47.179 forintot, a hitel kiváltás árfolyamvesztesége miatt 211.490 forintot, további árfolyamveszteség címén 203.857 forintot, gépkocsik árkülönbözete címén 636.800 forintot, egyéb tételek és perköltség címén 43.340 forintot követelt. Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. A másodfokú bíróság jogerős ítéletével az elsőfokú bíróság keresetet elutasító ítéletét részben megváltoztatta, és az alperest 210.000 forint és járulékai felperes javára történő megfizetésére kötelezte, míg egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. A másodfokú bíróság az általa lefolytatott bizonyítási eljárás során beszerzett szakvéleményből megállapította, hogy a felperes a
- márciusában vásárolt ...-val azonos felszereltségű gépjárművet
- decemberében 210.000 forinttal drágábban tudott volna vásárolni, ezért ezen összeg kártérítés címén történő megfizetésére kötelezte az alperest a felperes javára. Egyebekben a másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú bíróság keresetet elutasító rendelkezésével, mivel arra a következtetésre jutott, hogy a vételár kölcsönszerződés útján történő biztosítása a felperes gazdasági döntése volt, amelynek kockázatát a felperesnek kell viselnie. A bíróság ezért a banki költségek, az árfolyamveszteség, illetve a korábban megvásárolt gépkocsi finanszírozásával kapcsolatban felmerült többletköltségek vonatkozásában a felperes kártérítési igényét alaptalannak ítélte. A jogerős ítélet ellen a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel, a keresetet elutasító rendelkezés tekintetében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, a keresetének helyt adó ítélet meghozatalát kérte. Arra hivatkozott, hogy a jogerős ítélet sérti a Pp.
- §
(1)bekezdését, és a Pp. 221. §
(1)bekezdését. Érvelése értelmében a másodfokú bíróság a ... típusú gépkocsi árának meghatározásánál egyoldalú, okszerűtlen megállapításokat tett. Előadta, hogy a márkakereskedők mindenkor forgalmaznak olyan extrákat, amelyek a hivatalos alapfelszerelésnek nem részei, az aktuálisan forgalmazott autónak viszont többletfelszerelésként igen, azok árát az alapár nem tartalmazza, a szerződéseken, árajánlatokon ezek külön fel vannak tüntetve. Szerinte az alapár megállapításánál figyelembe vett „használt autó beszámítási" árkedvezmény egyrészt „-tól -ig" jellegű, másrészt annak alkalmazása fikció. Kiemelte, hogy ennek megadása a márkakereskedő szabad döntése. Sérelmezte, hogy a kedvezményt a másodfokú bíróság - a szakértői vélemény alapján - az elszámolásnál figyelembe vette. Kifogásolta, hogy az alperes szerinte jogsértő magatartását a bíróság nem értékelte kellő súllyal. A felülvizsgálati kérelméhez műszaki szakértői véleményt csatolt érvelésének alátámasztására. Arra is hivtatkozott, hogy a másodfokú bíróság a fellebbezése
- pontjában foglalt „egyéb tétel, perköltség" címén előterjesztett igénye vonatkozásában nem indokolta meg, hogy azt milyen körülmények és bizonyítékok alapján utasította el. Szerinte joggal bízhatott abban, hogy az alperessel kötött adásvételi szerződés révén egy megfelelő minőségű, rendeltetésszerű használatra alkalmas gépjárműhöz jut. Ennek érdekében több forrásból kellett hitelt felvennie az alperes tudomásával. Sérelmezte, hogy az alperes szerződésszegő magatartása miatti kártérítés iránti igényét a bíróság elutasította. A felülvizsgálati kérelem alaptalan. A felülvizsgálati eljárás eredményeként a Legfelsőbb Bíróság azt állapította meg, hogy a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból nem jogszabálysértő. A Pp.
- §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban bizonyítás felvételének nincs helye, ezért a Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelem elbírálása során a felperes által csatolt szakértői véleményt nem értékelhette. A bírói gyakorlat értelmében a bizonyítás eredményének mérlegelésére vonatkozó jogszabály megsértéséről csak akkor lehet szó, ha a bíróság által megállapított tényállás az iratok tartalmával ellentétes (iratellenes), illetőleg a bíróság a bizonyítékok egybevetése és összességükben való értékelése során okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésre jutott. A bíróság a lefolytatott bizonyítás eredményének mérlegelése alapján az említett hibáktól mentesen, jogszabálysértés nélkül állapította meg a tényállást, és jutott arra a következtetésre, hogy a felperes keresete 210.000 forint kártérítési igényt meghaladóan alaptalan. A másodfokú bíróság G. Gy. szakértő aggálytalan szakértői véleménye alapján megalapozottan állapította meg, hogy a felperest 210.000 forint kár érte. A szakértő a szakértői véleményét a felperes észrevételeinek ismeretében is fenntartotta, a tárgyaláson azokra, illetve a bíróság kérdéseire válaszolt. A bíróság ebben a körben a szükséges mértékben megindokolta, hogy az utóbb vásárolt gépjármű árkülönbözete címén miért ebben az összegben ítélte részben alaposnak a felperes keresetét. Alaptalanul sérelmezte a felperes a felülvizsgálati kérelmében, hogy a másodfokú bíróság az „egyéb tételek, perköltség" címén előterjesztett igénye vonatkozásában nem indokolta meg részletesen döntését. A Pp. 75. §
(1)bekezdése értelmében perköltség mindaz a költség, ami a felek célszerű és jóhiszemű pervitelével kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül merült fel (előzetes tudakozás és levelezés költsége, eljárási illeték, tanú és szakértői díj, ügygondnok és tartásdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége, stb.). A másodfokú bíróság - a felülvizsgálati kérelemben írtakkal szemben - a perköltség viseléséről rendelkezett és döntését a szükséges mértékben meg is indokolta. A Pp. 81. §
(1)bekezdése alapján a felperes által fizetendő elsőfokú perköltség összegét leszállította, és kötelezte a nagyobb részben fellebbezési szakban is pervesztes felperest az alperes javára fellebbezési perköltség megfizetésére. Helytállóan állapította meg a bíróság, hogy a vételárnak kölcsönszerződés útján történő biztosítása a felperes gazdasági döntése volt, amelynek kockázatát a felperesnek kell viselni, ezért a felperes a hitelfelvétellel kapcsolatos kárának megtérítését kártérítésként eredménnyel nem érvényesítheti. A nem vitás tényállás szerint a hibás teljesítés körében pedig az alperes a gépjármű vételárát késedelmi kamatokkal visszafizette. A bíróság a rendelkezésre álló bizonyítékok helytálló és okszerű mérlegelése alapján az aggálytalan szakértői véleményben írtakra is figyelemmel jogszabálysértés nélkül állapította meg a tényállást, és jutott arra a következtetésre, hogy a felperes kártérítési igénye 210.000 forintot meghaladóan alaptalan. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok eltérő értékelésnek (az ún. felülmérlegelésnek) pedig nincs helye (BH 1999.44.). A kifejtettek értelmében a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 275. §
(3)bekezdése szerint a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Pp. 78. §
(1)bekezdésének megfelelően kötelezte a felperest az alperes javára felülvizsgálati eljárási költség megfizetésére. Budapest,
- szeptember
- Dr. Fehér Ferenc s.k. a tanács elnöke, Dr. Bartal Géza s.k. előadó bíró, Dr. Farkas Attila s.k. bíró