Gfv.X.30.343/2007/4.szám A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a Kaiserné dr.Temesi Rita ügyvéd által képviselt I.r., II.r., III.r., IV.r., V.r., VI.r., VII.r., VIII.r., IX.r., X.r., XI.r., XII.r.,XIII.r., XIV.r., XV.r., XVI.r., XVII.r., XVIII.r., és XIX. r. felpereseknek a Somoskőiné dr.Sztán Emese ügyvéd ( által képviselt alperes ellen küldöttgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránt a Ózdi Városi Bíróság előtt 11.P.20.916/
- számon indult és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
- február 27-én kelt 3.Pf.20.178/2007/
- számú jogerős ítéletével befejezett perben az alperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság, mint felülvizsgálati bíróság a Borsod-AbaújZemplén Megyei Bíróság 3.Pf.20.178/2007/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen egyetemlegesen 15.000,(Tizenötezer) perköltséget. meg Ft a felpereseknek felülvizsgálati Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s : Az alperesi lakásszövetkezet
- március 17-én megtartott küldöttgyűlésen
- sorszámú határozattal elfogadta és jóváhagyta, hogy az épületben levő garázstulajdonosok
- április elsejétől az épületekre vonatkozó mindenkori üzemeltetési és felújítási díjat kötelesek megfizetni két részletben időarányosan június 15-ig, valamint december 15-ig.
- november 29-én megtartott küldöttgyűlésen a
- számú határozatában a küldöttgyűlés akként döntött, hogy a március 17-i
- sorszámú határozatot nem vonja vissza. Felperesek keresetükben mindkét fenti határozat érvénytelenségének megállapítását kérték. Sérelmezték, hogy kizárólag a garázstulajdonosokat nem hívták meg a küldöttgyűlésre, és csak a határozat meghozatala után értesítette őket az alperes az érdekeiket sértő határozatról. Vitatták a
- sorszámú határozatban szereplő üzemeltetési hozzájárulás fizetési kötelezettség jogalapját, illetve mértékét. A
- november 29-i
- számú határozat kapcsán is azt kifogásolták, hogy a felpereseket a küldöttgyűlésre az alperes nem hívta meg. A peres eljárás során a felperesek további érvénytelenségi okokra is hivatkoztak. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Az Ózdi Városi Bíróság
- április 19-én kelt ítéletében a felperesek keresetét elutasította, rendelkezett a perköltség viseléséről. Ítélete indokolásában többek között kifejtette, a lakásszövetkezetekről szóló
- évi CXV. tv. (Lszt.) 9.§-ának /1/ bekezdése szerint az Lszt. rendelkezéseibe, más jogszabályba, vagy az alapszabályba ütköző határozat érvénytelenségének megállapítására van lehetőség, amiatt, hogy a határozat a kisebbség jogos érdekébe ütközik nem. Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a felpereseket a küldöttgyűlésre nem kellett meghívni, mivel a küldöttgyűlés összehívása során a küldöttekre a közgyűlés esetén a tagok meghívására irányuló szabályokat kell alkalmazni, ebből kifolyólag kizárólag a küldötteket kellett a küldöttgyűlésre meghívni. A küldöttgyűlésen a nem tag tulajdonosok és a tagok jogai és kötelezettségei azonosak, ebből következően a nem tag tulajdonosok a tagokhoz hasonlóan csak tanácskozási joggal vehetnek részt, szavazati joggal nem. A jogvesztő határidőn túl előterjesztett érveket az elsőfokú bíróság érdemben nem vizsgálta, mivel azok felülvizsgálatára nem látott lehetőséget. Kifejtette, a jogvesztő határidőn belül nemcsak a keresetet kell benyújtani, hanem ezen időpontig annak indokainak is rögzülnie kell. A
- november 29-i küldöttgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet arra hivatkozással utasította el az elsőfokú bíróság, hogy a keresetlevél a jogvesztő határidő leteltét követően került benyújtásra. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság
- február 27-én kelt ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes küldöttgyűlésének
- március
- napján hozott
- számú és
- november 29-én meghozott
- számú határozata érvénytelen. Ítélete indokolásában kifejtette, a Pp.146.§ /1/ bekezdésében foglaltakból következően a felpereseknek a peres eljárás során a jogvesztő határidőn túl előterjesztett érveléseit is a peres bíróságnak vizsgálnia kellett. Ugyanakkor a jogvesztő határidőn túl előterjesztett érvek alapján a támadott küldöttgyűlési határozatok érvénytelenségét nem találta megállapíthatónak. Álláspontja szerint a küldöttgyűlési határozatok azért érvénytelenek, mert a nem tag tulajdonosokat a küldöttgyűlésre nem hívták meg. A Lszt.21.§ /1/ bekezdése szerint a küldöttek számát a taglétszámhoz kell viszonyítani. Az alperes alapszabálya nem tartalmaz rendelkezéseket arról, hogy a nem tag tulajdonosokat képviselik-e a küldöttgyűlésen. Az Lszt.44.§-ának /2/ bekezdése szerint a küldöttgyűlésen a nem tag tulajdonosokat a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségeiknek előírására és teljesítésére vonatkozó tárgy évi költségvetés és beszámoló napirendi pont megvitatása során szavazati jog illeti meg. Az Lszt. 21.§ /3/ bekezdése szerint a küldöttgyűlésen tanácskozási joggal a lakásszövetkezet bármelyik tagja részt vehet, s ez a jog az Lszt. 44.§ /1/ bekezdésében írtakból következően a nem tag tulajdonost is megilleti. Amíg a küldöttgyűlésen a tagokat a küldöttek képviselik, a nem tag tulajdonosok képviselve nincsenek, a nem tag tulajdonosok fizetési kötelezettsége tekintetében a küldöttgyűlés úgy hozhat határozatot, hogy e kérdésben közgyűlés esetén a nem tag tulajdonosokat szavazati jog illeti meg, míg ilyen tárgyú küldöttgyűlési határozat esetén a nem tag tulajdonosoknak még csak tudniuk sem kell arról, hogy velük szemben esetlegesen fizetési kötelezettség kerül megállapításra. Kifejtette továbbá, miért nem a jogvesztő határidőn túl került a
- november 29-i
- számú küldöttgyűlési határozat érvénytelenségének megállapítása iránti kereset benyújtásra. Ezen határozatot azért találta érvénytelennek a másodfokú bíróság, mert a nem tag tulajdonosokat nem hívták meg a küldöttgyűlésre, továbbá az adott kérdés a küldöttgyűlés meghívójában napirendként nem szerepelt, így e tárgyban nem lehetett jogszerűen határozatot hozni. Alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyását kérte. Kifejtette, az alperes alapszabálya az Lszt. 21.§-ában foglaltakkal összhangban tartalmazza, hogy azon tanácskozási joggal a szövetkezet bármely tagja részt vehet. Ugyanakkor előírja, hogy a szövetkezet a részközgyűlés hatáskörébe nem tartozó kérdések megtárgyalására és eldöntésére küldöttgyűlést működtet. A jogszabályok nem írnak elő kötelezettséget a szövetkezet részére, hogy a nem tag tulajdonosokat meg kellene hívniuk a küldöttgyűlésre, illetve, hogy véleményüket ki kellene kérni a küldöttgyűlési napirendi pontok tekintetében. Mivel a tagok és a nem tag tulajdonosok jogai az Lszt. 44.§ /1/ bekezdése szerint azonosak, ebből következően, mivel a tagokat nem kellett a küldöttgyűlésre meghívni, ilyen kötelezettsége az alperesnek a nem tag tulajdonosok vonatkozásában sem áll fenn. Alperes hangsúlyozta, a nem tag tulajdonosokat a küldöttgyűlés határozatképességének megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni, szavazati joguk nincs, így a nem tagok véleménynyilvánítása a szavazás eredményét nem befolyásolta volna. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta és megállapította, hogy az nem jogszabálysértő. A Legfelsőbb Bíróság rögzíti, figyelemmel a felülvizsgálati kérelem tartalmára kizárólag azt vizsgálhatta, hogy érvénytelenné tette-e a támadott küldöttgyűlési határozatokat az a tény, hogy a nem tag tulajdonosok a per tárgyát képező küldöttgyűlési határozatot hozó küldöttgyűlésre meghívásra nem kerültek. Nem vizsgálta, hogy a nem tag tulajdonosokat a perbeli határozatokat hozó küldöttgyűléseken szavazati jog megillette volna-e, vagy sem, figyelemmel arra, hogy a kereseti kérelemben ilyen érvre a felperesek nem hivatkoztak. Etekintetben a Legfelsőbb Bíróság rögzíti, hogy mind a társasházak, mind a gazdasági társaságok vonatkozásában egységes azon joggyakorlata, miszerint a fenti jogszabályok szerint különböző szervek határozatai ellen jogvesztő határidőn belül benyújtható keresetek esetén nemcsak a jogvesztő határidőn belül kell benyújtani a keresetet, hanem meg kell jelölni azokat az indokokat, érveket, amelyekre tekintettel az adott határozatot a felperes jogsértőnek tartja. Ezt az álláspontját pedig lakásszövetkezetek esetén is megfelelően irányadónak tartja. Az Lszt.44.§-ának /2/ bekezdése értelmében „a közgyűlésen a nem tag tulajdonost a lakásával kapcsolatos fizetési kötelezettségek előírására és teljesítésére vonatkozó tárgyévi költségvetés és a beszámoló napirendi pont megvitatása során megilleti a szavazás joga. Ebben az esetben a közgyűlés összehívása, határozatképességének megállapítása és a szavazatok számbavétele során - ideértve az írásbeli szavazás esetét - a nem tag tulajdonosokat is figyelembe kell venni. A nem tag tulajdonost a közgyűlés más napirendi pontjaival kapcsolatban a szavazás joga csak a tag tulajdonostól kapott meghatalmazás esetén illeti meg." Ebből az következik, ha a közgyűlés tárgyalta volna a per tárgyát képező határozatokat a nem tag tulajdonosokat meg kellett volna hívni, ahogy a tagokat is. A per tárgyát képező határozatokat azonban nem közgyűlés, hanem küldöttgyűlés hozta meg. A küldöttgyűlésen az Lszt. 21.§ /3/ bekezdése, illetve az alperesi alapszabály rendelkezése folytán a lakásszövetkezet bármely tagja tanácskozási joggal részt vehet. Az Lszt.21.§-ának /4/ bekezdése szerint „a küldöttgyűlés hatáskörére és eljárására egyebekben a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy határozatképtelenség esetén megismételt közgyűlés nem tartható." Ebből pedig az következik, hogy a per tárgyát képező napirendi pontok megtárgyalásához a nem tag tulajdonosokat is meg kellett volna hívni (ahogy a tagokat is). A nem tag tulajdonosokat a per tárgyát képező küldöttgyűlési határozatok meghozatala során a tanácskozási jog megillette, ami azt jelenti, hogy a küldöttgyűlésen felszólalhattak, érveiket kifejthették volna, ez pedig akkor lehetséges, hogyha a küldöttgyűlésről, annak napirendjéről időben értesítést kapnak. A fent kifejtettekre tekintettel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.275.§ /3/ bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az alperes felülvizsgálati kérelme nem vezetett eredményre, ezért a Pp.270.§ /1/ bekezdése folytán irányadó Pp.78.§ /1/ bekezdése alapján kötelezte a Legfelsőbb Bíróság az alperest, hogy fizesse meg a felpereseknek a rendelkező rész szerinti felülvizsgálati perköltséget, mely magában foglalja az Áfát is. Budapest,
- szeptember hó
- napján. Dr.Bodor Mária sk. a tanács elnöke, Dr.Vezekényi Ursula sk. előadó bíró, Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk. bíró. A kiadmány hiteléül: (……………………………………………………………) Szécsiné Horváth Ildikó bírósági tisztviselő