Gfv.30153/2007/4 – Kúria

Gfv.X.30.153/2007/4.szám A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a dr.Butenkov János ügyvéd által képviselt felperesnek, a dr.Kovács Imre ügyvéd által képviselt alperes ellen, tag kizárása iránt, a Baranya Megyei Bíróságon 8.G.20.845/

1. számon indult, és a Pécsi Ítélőtábla
2. december 6-án kelt Gf.IV.30.238/2006/
3. számú ítéletével jogerősen befejezett perében, a jogerős ítélet ellen a felperes jogi képviselője útján előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - nyilvános tárgyaláson - meghozta az alábbi í t é l e t e t: A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a Pécsi Ítélőtábla Gf.IV.30.238/2006/
4. sz. ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 12.000 (tizenkettőezer) Ft felülvizsgálati eljárási költséget. Ez ellen a végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s: A felperes keresetében, a 14/2006.(VI.9.) számú, taggyűlés tartása nélkül hozott határozat alapján, kérte az alperesnek, a felperesi társaságból történő kizárását, tagsági jogainak felfüggesztését az eljárás jogerős befejezéséig. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Bejelentette, hogy a határozat hozatalt megelőzően, üzletrészének 100.000 Ft névértékű hányadát eladva, közös tulajdonú üzletrész tulajdonosává vált. E tagjegyzéket érintő változás bejegyzésére indult cégbejegyzési eljárás befejezéséig, indítványozta a peres eljárás felfüggesztését. Érdemben, a határozathozatali eljárási szabályok megszegése miatt, vitatta a kereset alapjául megjelölt határozat érvényességét. Tagadta azt is, hogy olyan magatartást tanúsított volna, amely miatt a társaságban maradása, a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. Az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította. Megszüntette az alperes tagsági jogainak felfüggesztését. Kötelezte a felperest, 21.000 Ft perköltségnek alperes javára történő megfizetésére. Határozatának indokolásában kifejtette, hogy a per megindításának alapjául megjelölt, 14/2006.(VI.9.) számú, taggyűlés tartása nélkül hozott határozatot, mind alaki, mind tartalmi okból jogszabálysértőnek tartotta. A gazdasági társaságokról szóló
5. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.) 154.§ /2/ bekezdésében foglaltakkal ellentétben ugyanis, a határozathozatal időpontjaként nem az utolsó szavazat beérkezését követő napot, hanem az azzal megegyező napot jelölte meg a felperes társaság. A kialakult bírósági jogértelmezési gyakorlatra utalva úgy ítélte továbbá, hogy az alperes 2003-as esztendőben tanúsított felperes által sérelmezett magatartása, az azóta eltelt időre tekintettel a kizárás okának elenyészése miatt, a
6. májusában hozott az alperesnek a társaságból történő kizárása iránti per megindításáról szóló határozat meghozatalának alapjául nem szolgálhat. Az alperes tagsági jogai gyakorlásának felfüggesztése megszüntetését, a kereset elutasításával indokolta az elsőfokú bíróság. Kitért arra is, hogy a kereset elbírálását, az alperes által bejelentett tagjegyzék változás bejegyzésére indult cégbejegyzési eljárás jogerős befejezése hiányában is elbírálhatónak tartotta. A peres eljárás felfüggesztését ezért mellőzte. A felperes fellebbezése folytán indult másodfokú eljárás során, az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest 12.000 Ft perköltség megfizetésére. Határozatában kifejtette, hogy a kereset alapjául hivatkozott taggyűlésen kívül hozott határozat tartalmának megítélése tekintetében, az elsőfokú bírósággal azonos álláspontra helyezkedett. Hangsúlyozta, hogy a felperes által állított, 2003ban tanúsított alperesi magatartás ellenére a felperesi társaság továbbra is működött. E körülmény bizonyítja, hogy az alperes magatartása, a társaság céljainak elérését nagymértékben nem veszélyeztette. A Legfelsőbb Bíróság EBH
8. szám alatt közzétett elvi határozatának tükrében, a tag kizárása iránti kereset csak akkor lehet megalapozott, ha megállapítható, hogy a kizárni kért tag valamely magatartása a jövőben jelentősen veszélyezteti a társaság céljainak elérését. A felperes tagjainak, a felperessel kötött szolgáltatási szerződéseknek 2003-ban történő felmondására való rábírása, vagy annak kísérlete 2006-ban nem bizonyítja, hogy az alperes társaságban maradása, a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. Az ítélőtábla utalt arra is, hogy a Gt.50.§ /2/ bekezdése értelmében, a felperes az eredetileg előterjesztett kereseti tényálláshoz képest, más ténybeli okra, a kizárási per folyamán nem térhet át. A fellebbezésben hivatkozott azon okkal, hogy az alperes a felperesi társaság versenytársának többségi befolyása alatt álló társaság, a másodfokú bíróság ezért nem foglalkozhatott. Az ítélőtábla kitért továbbá arra, hogy az elsőfokú bíróság álláspontjával ellentétben, a 14/2006.(VI.9.) számú, taggyűlés tartása nélkül hozott határozat törvényességét nem érinti a határozathozatal napjának téves megállapítása. A bíróság hangsúlyozta, hogy a rendelkezésre álló iratok szerint, a Gt.154.§ /2/ bekezdésében írt határozathozatali eljárási szabályok megtartását a felperes bizonyította. A határozatot ezért, a jogszabály értelmében, az utolsó szavazat beérkezését követő nappal érvényesen meghozottnak kell tekinteni. A másodfokú bíróság, a Gt.50.§ /3/ bekezdésére utalással kifejtette azt is, hogy a tag kizárása iránti per felfüggesztésére nincs mód. Helyesen járt el ezért az elsőfokú bíróság, amikor az alperes erre vonatkozó indítványa ellenére, az eljárás felfüggesztését mellőzte. A felperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését, az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását, és az alperes társaságból történő kizárását kérte. A jogerős ítélet jogszabálysértését a Gt.49.§ /1/ bekezdésére hivatkozással jelölte meg. Állította, hogy bizonyította, a kizárási per megindításának alapjául szolgáló magatartást az alperes, a határozathozatalt megelőzően tanusította. Hangsúlyozta, hogy a felperes társaság működése jelentős mértékben csökkent amiatt, hogy az alperes 10 tag önkormányzatot bírt rá, a felperessel kötött szolgáltatási szerződés felmondására. Az alperes a felperesi társaság versenytársának közvetlen befolyása alatt áll, ezért a felperesi társaságban, tagsági jogviszonyának fennállása nagymértékben veszélyezteti a felperesi társaság céljainak elérését. Utalt rá, hogy e körülményre már a keresetlevelében is hivatkozott, a másodfokú bíróság ezért a tényállást helytelenül állapította meg. Kifejtette azt is, hogy a másodfokú bíróság tévesen rögzíti a felperesnek, az alperesi magatartás folytatására vonatkozó nyilatkozatát is. Nem állította ugyanis azt, hogy az alperes a sérelmezett magatartással felhagyott. Csupán azt jelentette be, hogy annak folytatását bizonyítani nem tudja. Az alperes a felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban fenntartását indítványozta. Vitatta a felperes által állított jogszabálysértést. A megelőző eljárások során kifejtettekkel azonosan tagadta, hogy a felperesi társaság tagjait a felperesi társasággal kötött szolgáltatási szerződések felmondására rábírta. Hangsúlyozta: az alperes közvetlen befolyással bíró tagja maga is a felperes tagja. Álláspontja az volt, hogy a felperesnek a keresetlevelében, illetve az elsőfokú eljárás során tett nyilatkozatait, az eljárt bíróságok helyesen értelmezték. Az alperes kifejtette azt is, hogy kizárólag a másodfokú bíróságnak, a taggyűlésen kívül hozott határozat alaki érvényességére vonatkozó álláspontjával nem ért egyet. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság a jogerős ítéletet, a Pp.275.§ /2/ bekezdése értelmében, a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta. Megállapította, hogy a támadott határozat az alábbiakra tekintettel nem jogszabálysértő. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság mindenekelőtt rögzíti, hogy csatlakozó felülvizsgálati kérelem hiányában, a felülvizsgálati kérelem tartalmára tekintettel kizárólag az alperes kizárása iránti per megindításának alapjául szolgáló határozatban megjelölt kizáró ok fennállásának hiányával kapcsolatos másodfokú bírósági álláspontot vizsgálhatta. A keresetlevélhez F/
9. sz. alatt csatolt 14/2006.(VI.9.) számú határozat azt tartalmazza, hogy a tagok azért döntöttek az alperes kizárása iránti per megindításáról, mert a társaságban maradása, a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyezteti azzal, hogy a felperessel kötött víziközmű szolgáltatási szerződések felmondására bírja rá a tagokat. A keresetlevélhez F/
10. alatt csatolt, a határozathozatalt megelőző előterjesztés, az F/3., az F/4., az F/6., az F/7., az F/
11. szám alatti iratok, illetve a felperes elsőfokú tárgyalás során tett nyilatkozata szerint, az alperes a felperes által állított sérelmezett magatartást
12. évben tanusította. Az alperes tagadásával szemben, a felperesnek a határozathozatal időpontjában is fennálló, kizárási okként megjelölt magatartás bizonyítására nézve bizonyítási indítványa nem volt. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság ezért úgy ítélte, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékokat - az eljárt bíróságok, a Pp.206.§ /1/ bekezdésében írt, a bizonyítékok mérlegelésére vonatkozó szabályok megtartásával, okszerűen mérlegelték. Helytállóan állapították meg, hogy a 2006-ban hozott határozatban a kizárási okként megjelölt, alperesi magatartás folytatása bizonyítást nem nyert. Annak 2003-ban történő tanúsításának valósága esetén sincs mód 2006-ban az alperes kizárására. A Pp.164.§ /1/ bekezdésében foglaltak ellenére, a felperes nem bizonyította, hogy az alperes társaságban maradása, a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné. A jogerős ítélet ezért a Gt.49.§ /1/ bekezdését nem sértette akkor, amikor az alperes kizárása iránti keresetet elutasító elsőfokú bírósági ítéletet helyben hagyta. Megjegyzi a Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság azt is, hogy a felperes kizárási okként, sem a taggyűlési határozatban, sem a keresetben nem hivatkozott arra, hogy az alperes kizárása amiatt is indokolt, mert a felperes versenytársának többségi befolyása alatt áll. A keresetlevélben csupán utalás történik arra, hogy az alperes a felperes által állított sérelmes magatartást többségi tulajdonos tagja érdekében gyakorolja. A másodfokú bíróság a keresetlevélben, illetve a becsatolt iratokban foglaltakat, továbbá a felek nyilatkozatait helytállóan értelmezve, a jogszabályoknak megfelelő határozatot hozott. A Legfelsőbb Bíróság mint felülvizsgálati bíróság ezért a támadott jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. A Pp.270.§ /1/ bekezdése alapján alkalmazandó Pp.78.§ /1/ bekezdése alkalmazásával kötelezte az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő felperest, az alperes jogi képviseleti munkadíjból álló perköltségének megtérítésére. A felszámított képviseleti munkadíj az ÁFÁ-t is magában foglalja. Budapest,
13. szeptember
14. Dr.Bodor Mária sk. a tanács elnöke Dr.Pethőné dr.Kovács Ágnes sk.előadó bíró Dr.Vezekényi Ursula sk.bíró PG. Kiadmány hiteléül: Piller Gizella (bírósági írnok)