← Magyarország

Kfv.35431/2010/6 – Kúria

Kfv.I.35.431/2010/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Albercht Norbert ügyvéd által képviselt felperesnek a Magyar Államkincstár alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt a Pest Megyei Bíróságon 9.K.26.746/

  1. számon indított és ugyanezen bíróság
  2. szeptember 23-án kelt 9.K.26.746/2010/
  3. számú jogerős ítéletével befejezett perében az alperes részéről
  4. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán, az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a Pest Megyei Bíróság 9.K.26.746/2010/
  5. számú ítéletét hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási perköltséget. Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az első fokú közigazgatási szerv a felperes részére energiatámogatást állapított meg, majd azt
  6. október 1-jétől megszüntette megállapítva, hogy a felperes bejelentett lakcíme nem egyezik az igénylésen feltüntetett fogyasztási hellyel. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes
  7. december 21-ei határozatával az első fokú határozatot helybenhagyta. A felperes keresetében az alperes határozatának hatályon kívül helyezését kérte előadva, hogy több lakcíme van, de életvitelszerűen a fogyasztási helyen lakik. A megyei bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az első fokú határozatra kiterjedően hatályon kívül helyezte. Ítéletét azzal indokolta, hogy a felperes tartózkodási helyként a fogyasztási helyet bejelentette, és e tartózkodási helye a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló
  8. évi LXVI. törvény (továbbiakban L.tv.)
  9. §

(3)bekezdése alapján még 2009 évben is fennállt, miután az L.tv. módosításáról szóló
  1. évi CLXXVIII. törvény (továbbiakban Mód.tv.)
  2. §
(2)bekezdése
  1. január 1-jétől az L.tv.
  2. §
(3)bekezdését módosította. Ezt követően a tartózkodási hely ismételt bejelentés hiányában csak a bejelentéstől számított 5 év múlva szűnik meg a törvény erejénél fogva. A megyei bíróság álláspontja szerint a Mód.tv. 4. §
(2)bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kellett, ezért a felperes tartózkodási helyének érvényessége
  1. október 28-án nem járt le. Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását kérte. Kifejtette, hogy a felperes tartózkodási helyének bejelentésekor,
  2. október 28-án az L.tv.
  3. §
(3)bekezdése olyan szöveggel volt hatályban, mely szerint a tartózkodási hely két éven belül történő ismételt bejelentése hiányában a tartózkodási hely a törvény erejénél fogva megszűnt. Az alperesi álláspont szerint a jogerős ítélet tévesen értelmezte a Mód.tv. időbeli hatályát. A Mód.tv. 4. §
(2)bekezdésének az a módosítása, amely a két éves ismételt bejelentési kötelezettséget öt évre emelte fel, csak a
  1. január 1-jét követően bejelentett tartózkodási helyre alkalmazható. Az alperes kifejtette, hogy miután a Mód.tv. átmeneti rendelkezést nem tartalmaz, a bejelentések időpontjában hatályos rendelkezést kell alkalmazni. Ennek megfelelően a felperes tartózkodási helye
  2. október 28-án lejárt, így
  3. január 31én az energiatámogatás igénylésekor már nem rendelkezett érvényes bejelentett lakcímmel a fogyasztási hely szerinti ingatlanban. A felperes ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályában való fenntartását kérte hangsúlyozva, hogy a megyei bíróság jogértelmezése nem jogellenes. A Mód.tv. nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely a
  4. január
  5. előtt bejelentett tartózkodási helyek érvényességét két évre korlátozná, illetve kizárná az öt éven belül szövegrész hatálya alól. Az alperesi jogértelmezés diszkriminatív lenne a még le nem járt tartózkodási helyekre vonatkozóan. A felülvizsgálati kérelem nem alapos. A Mód.tv.
  6. §-ához fűzött indokolás szerint a tartózkodási hely bejelentésének megújítási kötelezettségét a jogalkotó azért emelte fel két évről öt évre, mert a tartózkodási hely bejelentése túlnyomó többsége diákoktól származik, akik a lakóhelyükön kívüli településen tanulnak, ezért tanulmányaik idejére a képzési helyükre költöznek kollégium szálláshelyekre, albérletekbe. Ezért a megújítási kötelezettség kiterjesztése a diákok jellemző tanulmányi idejéhez kíván igazodni, ami öt év. A Mód.tv. indokolásából is kitűnő jogalkotói akarat arra irányul, hogy a törvény hatályba lépését követően a tartózkodási helyeket csak ötévente kelljen megújítani. Ennek az értelmezésnek nem mond ellent a Mód.tv.
  7. §
(2)bekezdésének hatályba léptető rendelkezése, amely minden átmeneti rendelkezés nélkül
  1. január 1-jétől alkalmazni rendeli a „két éven belül” szövegrész helyébe lépő „öt éven belül” szövegrészt. A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint e körülményekre tekintettel teljes mértékben megfelel a jogalkotó feltehető akaratának az a jogértelmezés, amelyet a megyei bíróság ítélete indokolásában kifejtett. Az ötéves megújítási kötelezettség tehát mindazon tartózkodási helyekre vonatkozik, amelyek
  2. január 1jén még érvényesen fennálltak. Ezért helyes az az ítéleti álláspont, hogy az alperes jogszerűtlenül állapította meg, miszerint a felperes nem rendelkezett bejelentett lakcímmel a fogyasztási helyen. A felperes kérdéses tartózkodási helye az energiatámogatási kérelem előterjesztésekor,
  3. január 31-én fennállt. A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp.
  4. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Az eredménytelen felülvizsgálati kérelmet előterjesztő alperest a felperes felülvizsgálati perköltsége megfizetésére kötelezte. Az eljárás illetékmentessége folytán felülvizsgálati eljárási illetékről rendelkezni nem kellett. Budapest, 2011. június 9. Dr. Madarász Gabriella sk. tanácselnök, Dr. Darák Péter sk. előadó bíró, Dr. Hajnal Péter sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.