Pécsi Ítélőtábla Pf.I.20.320/2006/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla az Ormai és Társai CMS Cameron McKenna LLP Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Ormai Gabriella ügyvéd Budapest, Károlyi Mihály utca 12.) által képviselt I.rendű felperes neve (címe) I. rendű és a II.rendű felperes neve (címe) II. rendű, valamint az Árva Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Árva Katalin ügyvéd Budapest, Gábor Áron utca 16.) által képviselt III.rendű felperes neve (címe) III. rendű felpereseknek - a Rokonai Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Rokonai Balázs ügyvéd Budapest, Kelenhegyi út 60/B.) által képviselt alperes neve (címe) lakos alperes ellen személyhez fűződő jogok megsértése miatt indított perében a Somogy Megyei Bíróság
- május
- napján kelt 5.P.20.075/2006/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt benyújtott és Pf.
- sorszám alatt fenntartott fellebbezése folytán meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és mellőzi annak megállapítását, hogy az alperes az xy.hu domain név regisztrálása során megsértette a Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.
- és 2.2.
- pontját. A III. rendű felperes keresetét ebben a részében elutasítja. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az I-II. rendű felpereseknek, mint egyetemleges jogosultaknak 45.600 (negyvenötezer-hatszáz) forint, a III. rendű felperesnek 163.930 (egyszázhatvanháromezer-kilencszázharminc) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az állami adóhatóság felhívására 72.000 (hetvenkettőezer) forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az alperes a
- április 3án kelt igénylőlap benyújtásával kezdeményezte - egyebek között - az xy.hu, valamint a xy.hu domain nevek részére történő delegálását. Az alperes sem akkor, sem azt követően nem folytatott a felperesekéhez hasonló gazdasági tevékenységet. Az alperes 2000-ben is és az elsőfokú ítélet meghozatalának időpontjában is mezőgazdasági őstermelő volt. A II. rendű felperes egy németországi székhelyű gépjárműalkatrészek előállításával és kereskedésével foglalkozó társaság. A xy cégcsoport több mint 100 országban rendelkezik képviselettel, amelyek közé tartozik az I. rendű felperes is, mint a csoport magyarországi képviselete. A II. rendű felperes a xy szó védjegyet 1976ban, míg a xy-ábrás védjegyet 1975-ben levédette. A III. rendű felperest 1992-ben a söuli székhelyű xy egyedüli tagként alapította. A III. rendű felperes egyben az xy kelet-európai központja is. Az xy-nek világszerte közismert a szórakoztatóelektronikai, háztartáselektronikai, a telekommunikációs és a GSM részlege. Az xy.com domain nevet a III. rendű felperes tulajdonosa
- január 11-én regisztráltatta a maga számára. A hella domain név jogtalan regisztrációjára hivatkozással az I. és II. rendű felperes
- augusztus 22-én pert indított az alperes ellen az Internet Szolgáltatók Tanácsa által támogatott Eseti Választottbíróság előtt, annak megállapítása érdekében, hogy az alperes a hella.hu domain nevet jogellenesen regisztráltatta. A Választott Bíróság
- december 22-én kelt ítéletében megállapította, hogy a felperesek - a jelen per I-II. rendű felperesei - védjegy jogosultság alapján jogosultak lettek volna a hella szó prioritásos regisztrálására is. A név alperes részére történt delegálásának időpontjában azonban ez a jog a xy Kft. tekintetében még nem állt fenn. Nem találta megállapíthatónak azt sem, hogy a xy domain név használata megtévesztő, mert bár az a felperesek gazdálkodási tevékenységével is kapcsolatos szó, azonban az egyben egy női név is, ezért kizárólag a felperesekhez nem kapcsolódhat, s mivel a rosszhiszemű regisztrációt sem találta megállapíthatónak, a keresetet elutasította. Az I. rendű felperes és az alperes között folytak tárgyalások a domain név átengedéséről, ezek azonban nem vezettek sikerre. A xy.hu, valamint a xy.hu honlapokon tényleges tartalomszolgáltatás nem folyt.
- augusztus első napjaiban a xy.hu és az xy.hu weboldalakra egy terjedelmes rózsaszín emberi ülepet ábrázoló karikatúra került felhelyezésre, alatta „Tükör Neked" felirattal. Az internet-használók a honlapokat összefüggésbe hozhatták a felperesekkel, így az alkalmas volt arra, hogy a felperesekkel szemben kedvezőtlen értékítéletet alakítson ki a honlapot felkeresőkben. A hella domain névhez tartozó weboldalon
- novemberét követően az alperes új ábrát helyezett el, a weboldal akkor egy tarka virágcsokrot tartalmazott a következő felirattal: „Tisztelt Hölgy látogatóink! Elnézést kérünk, adminisztrációs okok miatt téves kép került fel a honlapra!" A felperesek keresetükben kérték a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes megsértette a névviseléshez és a jó hírnévhez fűződő személyiségi jogaikat. Kérték, hogy a bíróság kötelezze az alperest a jogsértés abbahagyására és tiltsa el a további jogsértéstől. A III. rendű felperes annak megállapítását is kérte, hogy az xy.hu domain választása és delegálása jogellenes volt, s azt a bíróság vonja vissza az alperestől, míg az I-II. rendű felperesek a xy.hu domain név jogellenes használata miatt elsődlegesen a domain név alperes részére történt delegálásának törlését, másodlagosan az alperesnek a domain névről való lemondásra kötelezését kérték. A III. rendű felperes a keresetét kiegészítette azzal, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a domain név használata során is jogsértést követett el az alperes. Az alperes a kereset elutasítását kérte, határozottan állította, hogy sem a delegálás, sem a domain név használata során a felpereseket sértő magatartást nem tanúsított. Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az alperes, mint domain használó a xy.hu és az xy.hu névvel regisztráltatott internetes honlapon megjelenő tartalom - nagy rózsaszín emberi ülepet ábrázoló karikatúra és az alatta lévő „Tükör Neked" felirat - közzétételével megsértette a felperesek személyhez fűződő jogát. Kötelezte az alperest a jogsértő magatartás abbahagyására és a további jogsértéstől eltiltotta. Megállapította továbbá, hogy az alperes a xy.hu domain név használata során, míg az xy.hu domain név regisztrálása és használata során megsértette a Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.
- és 2.2.
- pontjában foglaltakat. Az alperestől az xy.hu domain nevet visszavonta és elrendelte a xy.hu és az xy.hu domain delegálás törlését. Az alperest a felperesek javára perköltség, valamint az állam javára 63.000 forint feljegyzett eljárási illeték megfizetésére kötelezte. Ítéletében megállapította, hogy az alperes által regisztráltatott xy.hu és xy.hu domain nevek összefüggésbe hozhatóak a felperesi cégekkel. A cég iránt érdeklődők számára pedig a közönséges, durva tartalom alkalmas a felperesekkel szemben kedvezőtlen értékítélet kialakítására, tehát a honlapokon megjelenő közönséges, durva és felperesekre nézve dehonesztáló tartalmak közzétételével az alperes megsértette a felperesek személyhez fűződő jogait, mégpedig a névviseléshez és a jó hírnévhez való jogukat. Objektív szankcióként a jogsértés tényét megállapította és az alperest a további jogsértés abbahagyására kötelezte és eltiltotta a további jogsértéstől. Az elsőfokú bíróság megállapította, hogy az alperes nem folytat olyan vállalkozást, melynek a közismert elnevezése a perbeli két domain név lenne. Megállapította továbbá, hogy az xy.hu domain név megtévesztő jellegű, míg a xy.hu és az xy.hu honlapokon közölt tartalmak a honlapokat felkeresőkben megbotránkozást keltenek, ezért az alperes a xy.hu domain név használata során, míg az xy.hu domain név regisztrálása és használata során megsértette a Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.
- és 2.2.
- pontjaiban foglaltakat. Emiatt a delegálás törléséről és visszavonásáról rendelkezett. Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és a felperesek keresetének elutasítása érdekében az alperes fellebbezett. Fellebbezésében arra is hivatkozott, hogy az I-II. rendű felperesek keresete ítélt dologra irányul, mert a választottbíróság e tárgyban már jogerős döntést hozott. A felperesek fellebbezési ellenkérelmükben az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérték. A fellebbezés túlnyomó részt alaptalan. Az alperes fellebbezésében eljárási szabálysértésre is hivatkozott, mégpedig azt állította, hogy az ügyben már jogerős bírósági döntés született, ezért a Pp. 229.§ának
(1)bekezdésére figyelemmel a Somogy Megyei Bíróság az I-II. rendű felperesek keresetét érdemben nem bírálhatta volna el. Az alperes eljárási kifogására tekintettel a másodfokú bíróságnak elsődlegesen ebben a kérdésben kellett állást foglalni. A fellebbezésben hivatkozott Pp. 229.§-ának
(1)bekezdése szerint a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó, ugyanazon jog iránt, ugyanazok a felek - ide értve azok jogutódait is - egymás ellen új keresetet indíthassanak vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő). A törvény idézett rendelkezésére figyelemmel alaptalan az alperes eljárási kifogása. A polgári perrendtartás szabálya szerint abban az esetben állapítható meg a keresettel érvényesített jog tekintetében az ítélt dolog, ha a követelés ugyanabból tényalapból származó ugyanaz a jog iránt került előterjesztésre. A jelen per I. és II. rendű felperesei a választottbíróság előtt előterjesztett keresetükben annak megállapítását kérték, hogy az alperes a xy.hu domain nevet jogellenesen regisztráltatta, ezért kérték arra kötelezni az alperest, hogy azt ruházza át a jelen per I. rendű felperesére és keresse meg az Internet Szolgáltatók Tanácsát, hogy a delegálást vonja vissza, illetőleg törölje. A jelen perben a felperesek személyhez fűződő joguk megsértése alapján terjesztették elő a keresetüket, így az érvényesített jog tárgyában semmiképpen sincsen azonosság. Nem állapítható meg a ténybeli alap egyezősége sem, hiszen a felperesek keresetüket a választottbíróság ítéletét követően tanúsított alperesi magatartásra alapították. Mindebből következően az elsőfokú bíróság eljárási szabályt nem sértett, ítélete alkalmas volt arra, hogy azt a másodfokú bíróság érdemben is felülbírálja. Az elsőfokú bíróság a tényállást túlnyomó részt helyesen állapította meg, azt csupán - elírás miatt - a másodfokú bíróság a 3. oldal 3. bekezdésében annyiban javítja ki, hogy az alperes 2000. április 3-án az xy.hu domain név használata iránt nyújtott be igénylő lapot. Az Internet Szolgáltatók Tanácsa által támogatott eseti Választottbíróság 002/2000/ISZTVB számú ítélete és az alperes fellebbezése alapján kiegészíti az ítélőtábla a tényállást azzal, hogy az I. rendű felperesnek 2000. augusztus 14. napjától, az II. rendű felperesnek pedig már azt megelőző időtől is prioritásos igénye volt a hella szóra, mint domain névre. Az így kiegészített tényálláshoz képest is túlnyomó részt helyes az elsőfokú bíróság érdemi döntése, annak jogi indokolását a másodfokú bíróság az alábbiak szerint kiegészíti. A Ptk. 77.§-ának
(1)bekezdése értelmében mindenkinek joga van a névviseléshez. A
(4)bekezdés szerint a névviselési jog sérelmét jelenti különösen, ha valaki jogtalanul más nevét használja vagy jogtalanul máséhoz hasonló nevet használ. Az alperes védekezésében arra hivatkozott, hogy soha nem lépett fel a gazdasági életben felperesek cégneve alatt, s a xy.hu, valamint az xy.hu nem minősülnek cégneveknek. Ez az alperesi állítás önmagában igaz, azonban a domain név az internetes szolgáltatások körében névhasználatot jelent, amely az elektronikus szolgáltatások körében azonosítja a szolgáltatást nyújtó természetes vagy jogi személyt, mert annak nevét és elérhetőségét (címét) egyaránt meghatározza. Ennek megfelelően foglalt állást a Legfelsőbb Bíróság is a Pf.V.22.818/
- számú eseti döntésében. A másodfokú bíróság álláspontja szerint sérti ezért a felperesek névviselési jogát az, hogy az alperes - anélkül, hogy ahhoz bármilyen jogos érdeke fűződött volna - a felperesek nevéhez hasonló, azzal összetéveszthető nevet választott domainként. Így helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy az alperes által választott domain nevek megtévesztőek, mert azok a felperesek kereskedelmi neveihez kapcsolhatók. Utal a másodfokú bíróság a kiegészített tényállásra is, amely szerint az I-II. rendű felpereseknek - azontúl, hogy a xy név megegyezik a kereskedelmi nevükkel, védjegyük alapján is - legkésőbb
- augusztus 14-től prioritásos igénye volt a xy névre. E tényt pedig nem rontja le az a másik tény, hogy az egyben egy utónév is. Egyetért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság azon megállapításával is, hogy az alperes megsértette a felperesek - a Ptk.
- §-ával külön is védett - jó hírnevét, amikor - a fent részlezetettek szerint - a velük összefüggésbe hozható honlapokon közönséges, durva és a felperesekre nézve dehonesztáló képet, illetve képaláírást jelentetett meg. Alaposan érveltek ugyanis a felperesek azzal, hogy az interneten őket keresők az alperes által regisztráltatott domainek igénybe vételével próbálnak információhoz jutni, mely esetben a gazdálkodó szervezet tényleges tevékenysége helyett egy, a közízlést sértő képet találnak, s csak további tájékozódás után állapítható meg, hogy az nem a felperesek által működtetett honlap. Itt tér ki a másodfokú bíróság az alperes fellebbezésben tett azon állítására, hogy jogszabálysértően marasztalta őt az elsőfokú bíróság a honlapok tartalma miatt, hiszen azok használatát
- november 15-én átengedte xy részére. Alaptalan az alperes erre való hivatkozása. Az elsőfokú eljárásban az alperes nem állította, hogy a felperesek által sérelmezett magatartást nem ő, hanem a honlap tőle független használója tanúsította. A Pp. 235.§-ának
(1)bekezdése pedig csak olyan új tény állítását engedi a másodfokú eljárásban, amely az elsőfokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására. Az alperes esetében erről nyilvánvalóan nem lehet szó, azt pedig az alperes maga sem vitatta, hogy a perbeli domain neveknek ő a regisztrált tulajdonosa. Tévesen állítja az alperes fellebbezésében, hogy az elsőfokú bíróság a kereseteken túlterjeszkedve hozta meg az ítéletét és olyan kérdésben is döntött, amelyre a felperesek keresete nem terjedt ki. Alaposnak találta ugyanakkor az arra való hivatkozást, hogy nem sérthette meg a Domainregisztrációs Szabályzat 2.2.1., illetve 2.2.
- pontját az lge.hu domain név regisztrálása során. Az alperes
- április 3-án nyújtotta be a regisztrációs kérelmét és annak teljesítésére
- április 20-án került sor a xy Kft. által. A
- március
- és november
- között hatályos Az Internet domainek delegálásának és regisztrálásának a .hu közdomainekben elnevezésű szabályzatnak 2.2.1., illetve 2.2.
- pontja nem volt, ezért azokat ebben az időben az alperes nem is sérthette meg. Az elsőfokú ítéletben hivatkozott 2.2.
- pontban megállapított szabállyal egyező tartalmú volt ugyanakkor a regisztrációkor hatályos szabályzat 5.
- pontja, így az alperes a megtévesztő név választásával azt megsértette. Érdemben tehát nem tévedett az elsőfokú bíróság a jogsértés tényének megállapításakor. Felhívja arra is a másodfokú bíróság a figyelmet, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében hivatkozott, de a regisztrálás idején még nem létező 2.2.
- pont tartalma megegyezik az alperes által aláírt igénylőlapon meghatározott feltételekkel. Az alperest ezért a jelenleg hatályos Domainregisztrációs Szabályzaton - s a Polgári törvénykönyvön - túlmenően a regisztrátorral kötött szerződés is kötelezi arra, hogy a választott domain név használata ne sértse más személy vagy szervezet jogait. Alaptalanul kifogásolta az alperes a Domainregisztrációs Szabályzat alkalmazását, hiszen annak bevezetője szerint a „Jelen Domainregisztrációs Szabályzat a tárgyban készült szerződéses rendszer részeként került kiadásra és azt a rendszer alkalmazása során minden külön hivatkozás nélkül alkalmazni kell". A Szabályzat megalkotására és kiadására a
- évi CVIII. tv. 15/A. §-ának felhatalmazása alapján került sor. Helyesen járt el ezért az elsőfokú bíróság, amikor a használat során tanúsított alperesi magatartást e szabályzat alapján ítélte meg. A Szabályzat azonban nem tartalmaz pontos eligazítást a jogsértő magatartás szankcióit illetően. A másodfokú bíróság ezért - az alperes kifogásaira tekintettel utal arra is, hogy a személyhez fűződő jogok megsértésének szankciót megállapító Ptk.
- §-a
(1)bekezdésének c) pontja szerint, akit személyhez fűződő jogában megsértenek követelheti, hogy a jogsértő nyilatkozattal vagy más megfelelő módon adjon elégtételt. Az ítélőtábla álláspontja szerint az elégtétel adás egyik módja lehet a jogsértéshez felhasznált domain név visszavonása is. Ezen túlmenően figyelemmel volt a másodfokú bíróság az Európai Bizottság 874/2004.EK. rendeletére amely az Eu felsőszintű domain bevezetésére és funkcióira vonatkozó általános szabályokról, valamint a bejegyzésre irányadó elvekről rendelkezik, így a jelen ügyben nem alkalmazandó, de a tagországok belső jogában irányadónak tekinthető. Az EK. Szerződés 249.cikke szerint ugyanis a rendelet (mint Uniós jogszabály) általános hatályú, minden elemében kötelező és valamennyi tagállamban közvetlenül alkalmazandó. A 874/2004/EK. rendelet 21.cikkének
(1)bekezdése szerint a bejegyzett domain nevet a megfelelő peren kívüli vagy bírósági peres eljárás keretében vissza kell vonni, amennyiben a név azonos egy olyan névvel, vagy megtévesztően hasonlít egy olyan névhez, amelyre a nemzeti és/vagy a közösségi jog által elismert, vagy a nemzeti és/vagy a közösségi jog alapján keletkezett - például a 10.cikk
(1)bekezdésében említett - jog vonatkozik és amennyiben:
- a)a domain név birtokosa a nevet anélkül jegyeztette be, hogy a névhez joga vagy jogos érdeke fűződne; vagy
- b)a név bejegyeztetése rosszhiszeműen történt vagy felhasználása rosszhiszeműen történik. A felperesek tekintetében a 10.cikk által védett „korábbi jogok" fennállása, míg az alperes esetében mind a jogos érdek nélküli bejegyeztetés, mind pedig a rosszhiszemű bejegyeztetés, illetőleg felhasználás megállapítható. A
(2)bekezdés értelmében az
(1)bekezdés
- a)pontja szerinti jogos érdek abban az esetben bizonyítható, ha:
- a)a domain név birtokosa az alternatív vitarendezési eljárásról szóló értesítést megelőzően a domain nevet vagy a domain névnek megfelelő nevet áruk, vagy szolgáltatások felkínálásával kapcsolatban használta, vagy erre bizonyíthatóan előkészületeket tett;
- b)a domain név birokosa olyan vállalkozás, szervezet vagy természetes személy, akinek, illetve amelynek - még a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert, vagy a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett jog hiányában is - domain név a közismert elnevezése;
- c)a domain név birtokosa törvényesen és nem kereskedelmi céllal, illetve tisztességesen használja a domain nevet és nem törekszik a fogyasztók megtévesztésére, illetve arra, hogy sértse egy olyan név jó hírét, amelyre a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert, vagy a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett jog vonatkozik. Az alperes esetében egyik feltétel sem áll fenn, így a jogos érdek a névhasználat tekintetében az alperesre nézve nem állapítható meg. Megállapítható ugyanakkor a
(3)bekezdés szerint a rosszhiszeműség. A 21.cikk
(3)bekezdése értelmében a rosszhiszeműség abban az esetben bizonyítható, ha: a) a körülmények arra utalnak, hogy a domain nevet elsősorban azzal a céllal jegyeztették be vagy szerezték meg, hogy azt valamely állami szervnek, vagy egy olyan név birtokosának, amelyre a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert, vagy a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett jog vonatkozik, eladják, bérbe adják vagy rá egyéb módon átruházzák; vagy a domain nevet abból a célból jegyeztették be, hogy megakadályozzák, hogy valamely állami szerv vagy egy olyan név birtokosa, amelyre a nemzeti és/vagy közösségi jog által elismert, vagy a nemzeti és/vagy közösségi jog alapján keletkezett jog vonatkozik, az érintett nevet egy annak megfelelő domain névben felhasználja, feltéve, hogy: ii. a domain nevet a bejegyzés időpontjától számított legalább két éven keresztül nem használták megfelelő módon. E tény a perben - az alperes által sem vitatottan igazolást nyert, ezért az alperes rosszhiszeműsége kétség kizáróan megállapítható, tehát tőle a domain nevet vissza kell vonni. Az elsőfokú bíróság ezért helyesen alkalmazta a III. rendű alperes tekintetében ezt a jogkövetkezményt, míg az I-II. rendű felperesek ilyen tartalmú kereseti kérelmet nem terjesztettek elő, ezért arról a bíróság nem is rendelkezhetett. A kiegészített indokokra is tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 253. §-ának
(2)bekezdése szerint a rendelkező részben írtak szerint részben megváltoztatta, míg azt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Az alperes fellebbezése lényegében sikertelen volt, ezért a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperesek másodfokú eljárásban felmerült költségét. A felpereseket képviselő ügyvédek munkadíjának és készkiadásainak összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM. rendelet 2.§-ának
(1)bekezdése alapján állapította meg, a 4/A.§-nak megfelelően általános forgalmi adóval növelt összegben. A tárgyi illeték-feljegyzési jog folytán le nem rótt másodfokú eljárási illetéket a sikertelen fellebbezésre tekintettel az alperes a Pp. 78. §-ának
(1)bekezdése, valamint az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény 64.§-a és a 6/
- (VI. 26.) IM. rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése alapján az alperes köteles az államnak megfizetni. P é c s ,
- november
- Dr. Lábady Tamás s.k. a tanács elnöke, Dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. előadó bíró, Dr. Hrubi Adrienn s.k. bíró