Pfv.III.21.332/2010/3.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a magánfélnek a dr.Tenke Anna ügyvéd által képviselt III.r. terhelt ellen polgári jogi igény érvényesítése iránt az Orosházi Városi Bíróságnál orgazdaság bűntette miatt 1.B.49/
- szám alatt folyamatban volt és másodfokon a Békés Megyei Bíróság 2.Bf.318/2008/
- számú ítéletével befejezett ügyében, a jogerős ítéletnek a polgári jogi igényről rendelkező része ellen a terhelt részéről
- sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletnek felülvizsgálattal támadott rendelkezését megváltoztatja és a magánfél részére egyetemlegesen fizetendő kötelezésből mellőzi a III.r. terhelt marasztalását. A felülvizsgálati illetéket az állam viseli. I n d o k o l á s Az Városi Bíróság 1.B.49/2008/
- számú ítéletével - mások mellett III.r. terhelt bűnösségét is megállapította nagyobb értékre üzletszerűen elkövetett orgazdaság bűntettében és folytatólagosan elkövetett méreggel visszaélés vétségében, és vele szemben szabadságvesztés büntetést szabott ki, ám polgári jogi igény fizetésére nem kötelezte. A másodfokon eljárt Megyei Bíróság 2.Bf.318/2008/
- számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta a terhelt cselekményeit folytatólagosan elkövetett orgazdaság bűntettének és méreggel való visszaélés vétségének minősítette. Az elsőfokú ítélet rendelkező részét kiegészítette és megállapította, hogy a III.r. terhelt más terheltekkel egyetemlegesen - köteles megfizetni a magánfélnek 7.577.672 forintot és
- április
- napjától járó törvényes mértékű késedelmi kamatát. A jogerős döntés szerint a III.r. felperes növényvédőszerek kereskedelmével foglalkozott, a B-ben lévő gazdabolt társtulajdonosaként és több terhelt társa által a hiányosan őrzött növényvédőszer telepek sérelmére elkövetett lopási cselekményekből származó növényvédőszereket 1.304.484 forint értékben megvásárolta és értékesítette további anyagi haszonszerzés végett. A bűncselekmények elkövetésével a B. Rt., a B. Kft., az A. Kft. és a P. Rt. sértettek sérelmére okoztak kárt a terheltek. A jogerős ítéletnek a polgári jogi igény elbírálására vonatkozó része ellen a III.r. terhelt nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben azt jogszabálysértőnek tartotta, kérte ennek megváltoztatását és a - másokkal együtt való - fizetésre kötelezése mellőzését. Kifejtette, hogy a jogerős ítéletnek az őt marasztaló rendelkezése sérti a Be.
- §-ának
(2)és a Be. 348. §-ának
(1)bekezdését. Hivatkozott arra, hogy a sértett sérelmére elkövetett lopás bűntettéből származó vegyszert nem szerzett meg orgazdaként, erre nézve vádemelés sem történt. A jogerős ítélet ezért tévesen és „igen kiterjesztő jogértelmezéssel" döntött, amikor a III.r. terhelt marasztalásáról is rendelkezett. Jogszabálysértő a jogerős ítélet azért is, mert a fellebbezések tartalmát nem vette figyelembe: az elsőfokú bíróság nem rendelkezett a magánfél javára polgári jogi igényről, és emiatt nem jelentett be fellebbezést. A Be. 348. §-ának
(1)bekezdése értelmében a másodfokú bíróság a fellebbezéssel támadott ítéletet az azt megelőző bírósági eljárással együtt jogosult felülbírálni. Ebből következően ez a felülbírálat az 1.B.49/
- számon folyamatban volt elsőfokú eljárásnak az I., II. és III.r. vádlottakra (terheltekre) vonatkozó részére vonatkozott, de az nem terjedt ki a vád tárgyával össze nem függő polgári jogi igényekre. A magánfél sérelmére elkövetett lopás bűntettében a Városi Bíróság 1.B.65/2006/
- számú ítélete más vádlottak esetében már korábban jogerőre emelkedett, ezért sem lett volna jogszabályi alapja a marasztalás megváltoztatásának. Jogszabálysértő a jogerős ítélet azért is, mert a büntetőeljárás irataival ellentétesen állapította meg a tényállást, amikor az egyetemleges marasztalás indokaként feltüntette, hogy akik a magánfél sérelmére elkövetett bűncselekménnyel a károkozásban részt vettek, egyetemlegesen kötelesek megfizetni a polgári jogi igényt. A terhelt nem vett részt e sértett sérelmére bűncselekmény elkövetésében, az ítélet a bűnösségét ilyen bűncselekményben nem is állapította meg. A sértett (magánfél) felülvizsgálati ellenkérelmet nem nyújtott be. A Be.
- §-ának
(5)bekezdése értelmében a büntetőügyben hozott jogerős határozatnak kizárólag a polgári jogi igény kérdésében hozott rendelkezése ellen a Polgári perrendtartás (Pp.) szabályai szerint van helye felülvizsgálati kérelem előterjesztésének. Miután a III.r. terhelt kizárólag a magánfél javára megítélt polgári jogi igényről szóló jogerős rendelkezés felülvizsgálatát kérte, a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 270. §-ának
(2)bekezdése alapján azt vizsgálta, hogy a jogerős határozat a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból jogszabálysértő-e annyiban, amennyiben maga is fizetésre kötelezett. A felülvizsgálati kérelem alapos. A felülvizsgálati kérelem a polgári jogi igényről hozott jogerős határozat megalapozatlanságát állítja, amely alapja lehet a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének. Megalapozatlanság azonban csak akkor állapítható meg, ha a megállapított tényállás feltáratlan maradt, vagy a megállapított tényállás iratellenes, illetőleg okszerűtlen következtetéseket, vagy logikai ellentmondást tartalmaz. Ez esetben a Pp. 206. §-a
(1)bekezdésének sérelme jelenti a jogerős ítélet támadott részének jogszabálysértő voltát. Az adott esetben a megállapított tényállásból a másodfokú bíróság kirívóan okszerűtlenül következtetett arra, hogy a III.r. terhelt a magánfélnek polgári jogi igényt köteles fizetni, mert neki más terheltekkel együtt kárt okozott [Ptk. 339. §
(1)bekezdés]. Az elsőfokú ítéletben megállapított tényállást a másodfokú bíróság a bűncselekménnyel elkövetett érték és az elkövetés ideje tekintetében módosította, a sértettek megnevezését azonban nem változtatta meg. A jogerős ítélet nem állapította meg a III.r. terhelt bűnösségét e sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt, és megállapítható, hogy e sértett sérelmére elkövetett lopásból származó vegyszer hozzá nem került. A Be. 54. §-ának
(2)bekezdése értelmében a magánfél a terhelttel szemben azt a polgári jogi igényt érvényesítheti, amely a vád tárgyává tett cselekmény következtében keletkezett. A terhelt kártérítő felelősségének elbírálásánál az irányadó anyagi jogi felelősségi szabály a Ptk. 339. §-ának
(1)bekezdése. Miután a terhelt nem követett el bűncselekményt az említett szövetkezet sérelmére, ezért neki kárt sem okozhatott, ennek hiányában pedig a kártérítési felelőssége sem állapítható meg. Tévesen állapította meg ezért a jogerős ítélet, hogy a III.r. terhelt - másokkal együtt - egyetemlegesen köteles megfizetni e sértettnek, mint magánfélnek bűncselekménnyel okozott kártérítést. A polgári jogi igényre vonatkozó felülvizsgálati kérelem elbírálásánál a III.r. terhelt által hivatkozott Be. rendelkezések vizsgálata nem történhetett meg, csupán a kártérítő felelősséget érintő polgári jogi és eljárásjogi szabályok voltak vizsgálhatók. A jogerős határozat felülvizsgálattal támadott része a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okból jogszabálysértő, ezért azt a Legfelsőbb Bíróság a Pp. 274. §-ának
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül hozott határozatával - a Pp. 275. §-ának
(4)bekezdése alapján hatályon kívül helyezte és mellőzte a terhelt (egyetemleges) marasztalását. A felülvizsgálati illetéket a 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13. §ának
(2)bekezdése alapján az állam viseli. ,
- január
- Dr. Havasi Péter s.k. a tanács elnöke, Dr. Almásy Mária s.k. előadó bíró, Dr. Besenyeiné dr. Varga Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: bírósági tisztviselő HM