← Magyarország

P.21120/2010/8 – Balassagyarmati Törvényszék

... Megyei Bíróság

  1. P. 21.120/2010/
  2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A ...Megyei Bíróság ... ügyvéd által képviselt ... (... szám alatti lakos) felperesnek OITH Jogi Képviseleti Főosztálya ... által képviselt ... Bíróság (... szám) I. rendű alperes ellen, valamint ... (... szám alatti lakos) II. rendű alperes elleni államigazgatási jogkörben okozott kár megfizetése iránt indított perében meghozta az alábbi ítéletet: A megyei bíróság a felperes kereseti kérelmét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az I. rendű alperesnek 15 napon belül 14.000,(Tizennégyezer) forint elsőfokú perköltséget. Az államnak külön felhívására 30.000,- (Harmincezer) forint le nem rótt kereseti illetéket. Az ítélet ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a ... Ítélőtáblához ...címzetten, a ...Megyei Bíróságon lehet négy példányban, írásban benyújtani. Indokolás: A megyei bíróság által megállapított tényállás szerint a ...Bíróság, mint Cégbíróság
  3. május
  4. napján jegyezte be a cégjegyzékbe a ...-t. A Társaság Igazgatóságának tagjai a felperes, a II. rendű alperes, valamint ...volt a cégnyilvántartás adatai szerint. A Társaság
  5. július
  6. napján közgyűlést tartott, mely közgyűlésen határozatok meghozatalára került sor, az igazgatósági tagok, felügyelőbizottsági tagok, könyvvizsgáló személyének megváltoztatása tárgyában. A Társaság
  7. augusztus
  8. napján a közgyűlési határozatok alapján változás bejegyzési kérelmet terjesztett elő. A Társaság ugyanakkor
  9. február
  10. napján törvényességi, felügyeleti eljárást kezdeményezett azzal, hogy a Társaság cégjegyzékében olyan Igazgatósági tagok, és Felügyelő Bizottsági tagok szerepelnek, akiknek a mandátuma lejárt, illetve akik időközben tisztségükről lemondtak. Az I. rendű alperes az
  11. február
  12. napján kelt ...., és a .... számú végzésével a törvényességi, felügyeleti eljárást az
  13. július 22-i közgyűlési határozatokon alapuló
  14. augusztus 7-i kérelemmel indult változás bejegyzési eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette. Ezen túlmenően az
  15. április
  16. napján kelt .... számú végzésével az
  17. augusztus 7-i kérelemre vonatkozó változásbejegyzési eljárást is felfüggesztette, tekintettel arra, hogy ezen per felperese a...Központi Kerületi Bíróság előtt ... szám alatt az
  18. július 22-én hozott közgyűlési határozatok felülvizsgálata iránt a közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezését kérve peres eljárást tett folyamatba. A törvényességi, felügyeleti eljárást felfüggesztő végzéssel szemben a ... Rt. fellebbezett. A ...Bíróság, mint másodfokú bíróság ... számú végzésével, az elsőfokú bíróság, azaz az I. rendű alperes törvényességi felügyeleti eljárást felfüggesztő végzését a közgyűlés összehívására irányuló kérelemre vonatkozó részében helybenhagyta, egyebekben a végzést megváltoztatta, és felhívta az elsőfokú bíróságot a törvényességi, felügyeleti kérelem érdemi elbírálására. A ... Bíróság végzésének indokolásában megállapította, hogy az
  19. július 17-én megtartott közgyűlésen elhatározott személyi változások elbírálásától függ a törvényességi, felügyeleti kérelem elbírálásának azon része, amely az új vezetés megválasztását célzó közgyűlés összehívására irányul. Ettől függetlenül azonban vizsgálni kell azt, hogy a korábbi tisztségviselők megbízatása fenn áll-e. A ... Bíróság álláspontja szerint tehát, a Ctv.
  20. §-nak

(1)bekezdés f.) pontja alatti intézkedési lehetőségében, mint többen a kevesebb, benne foglaltatik az a jog is, hogy amennyiben indokolt, a cégbíróság jogszabálysértő adatot is töröljön. Ezt követően az I. rendű alperes a ... számú végzésével
  1. július 22-i hatállyal .... számú rovat alatt, ... felperes igazgatósági tag, cégbejegyzésre jogosultságának a törlését elrendelte, megbízatásának lejáratára tekintettel. A ... Bíróság Gazdasági Kollégiuma a ... számú ítéletével pedig megállapította, hogy a cégbíróság ezen végzése jogszabálysértő. A végzést
  2. március
  3. napjáig hatályában fenntartja, fenti időponttól kezdődően a végzést hatályon kívül helyezte. A ...Bíróság, mint másodfokú bíróság a
  4. szeptember
  5. napján kelt ..számú ítéletével az elsőfokú bíróság fenti ítéletét megváltoztatta, annak megállapítása mellet, hogy a ... Bíróság, mint Cégbíróság ... számú végzésében a .... számú rovatban feltüntetett az adat törlésére vonatkozó időpont jogszabálysértő, a .... számú rovatba írt rendelkezéseket hatályában fenntartja, egyebekben a felperes keresetét elutasította. A .. Bíróság ítéletének indokolásában a ... Ingatlanközvetítő Rt.
  6. március 3-i alapító okiratának 13.
  7. pontjára hivatkozással kiemelte azt, hogy az igazgatósági tagokat a közgyűlés három évi időtartamra választotta. Ezen alapító okirati rendelkezés alapján megállapította, hogy a felperes megbízatása már lejárt, ezért a felperes cégbejegyzésre jogosultságának a törlésének helye volt. Tévedett ugyanakkor az elsőfokú bíróság, amikor a törlés időpontjának hatályaként az
  8. július 22-én tartott közgyűlés napját, és nem a megbízatás lejártának időpontját, azaz
  9. augusztus 11-ét tüntette fel. A felperes ugyanis a hatályos cégjegyzék adatai szerint
  10. augusztus 11-től töltötte be a tisztségét. A ... Központi Kerületi Bíróság időközben ... számú ítéletével a ... Rt. „FA"
  11. július 22-i közgyűlésen hozott határozatit hatályon kívül helyezte. Az ítélet
  12. december
  13. napján jogerőre emelkedett. Felperes keresetlevele
  14. december
  15. napján érkezett a bírósághoz, melyben az I. rendű alperes, a II. rendű alperes, valamint ... a Fővárosi Bíróság cégbírájával szemben terjesztett elő kártérítési igényt. A bíróság felhívta a felperest a Pp.
  16. §
(1)bekezdésében foglaltak szerinti kereseti kérelem benyújtására, mely felhívást követően felperesi oldalról két beadvány érkezett. Felperes személyesen benyújtott beadványában, a kereseti kérelmében hat alperest megjelölve kártérítési igényét 100.000.000,- Ft-ban határozta meg. Jogi képviselője pedig a keresetpontosítás megnevezésű beadványában három alperest jelölt meg, és kártérítési igényét mindösszesen 300.000,- Ft-ban határozta meg. Ezt követően a bíróság ismételten felhívta a felperest kereseti kérelmének pontosítására, tekintettel arra, hogy a felperes személyes, valamint jogi képviselője által benyújtott keresete lényegesen eltérő álláspontot közöl. Ezt követően felperesi oldalon jogi képviselő váltásra került sor. Ezen perben eljáró jogi képviselő ismételten pontosította a keresetet, és a pontosított keresetében olyan alperesekkel szembeni elállási nyilatkozatokat közölt, akiket korábban a felperes nem vont perbe. Ezen kívül a ... Bíróságot két rendű alperesként is megjelölte, mint másodfokú bíróság, és mint cégbíróság. Ezt követően a megyei bíróság a ... számú végzésével felhívta felperest pontosításra, és határozott kereseti kérelem benyújtására. A Pp. 8. §
(1)-
(2)bekezdése alapján figyelmeztette felperesi oldalt a jóhiszemű joggyakorlás követelményére, valamint arra, hogy bizonyítékait terjessze elő, és tegyen bizonyítási indítványt. Ezt követően terjesztette elő felperes képviseletében a jogi képviselő a bíróság határozathozatalának alapjául szolgáló pontosított kereset, és egyben a tárgyalás távollétében történő megtartását is kérte. Ezen kereseti kérelemben ...a ...Bíróság cégbírája elleni keresetétől elállt. A megyei bíróság tekintettel arra, hogy alperesi részről az elálláshoz hozzájárultak, a ... számú végzésével a pert a III. rendű alperes vonatkozásában megszüntette. A végzés
  1. december
  2. napján jogerőre emelkedett. Felperes pontosított kereseti kérelmében az I. rendű alperest a Ptk. 349.-
  3. §-át megjelölve 100.000,- Ft összegű nem vagyoni kár, illetőleg 200.000,- Ft összegű vagyoni kár megfizetésére kérte kötelezni arra hivatkozással, hogy az I. rendű alperes jogellenes magatartást tanúsított akkor, amikor tudomása ellenére a
  4. számú végzésével az
  5. július
  6. napján napi közgyűlésen meghozott a PKKB. által felfüggesztett határozatokat bejegyezte. Ennek következtében felperesre rendkívül hátrányos adat került bejegyzésre a Cégnyilvántartásban, mely személyes, és üzleti hitelességét is érinti, ezért folyamatosan iratok tucatjával kell igazolnia a valós helyzetét. A II. rendű alperessel szemben 200.000,- Ft összegű általános kártérítés megfizetésére terjesztett elő keresetet, hiszen II. rendű alperes volt az, aki a ...Rt. részvényeit jogellenes módon a felperestől elzárta, és ezzel megakadályozta felperest, hogy a Társaság közgyűlésén részt vegyen. A II. rendű alperes a tárgyalásokon nem jelent meg, ellenkérelmet nem terjesztett elő, nyilatkozatot nem tett. I. rendű alperes a kereseti kérelem elutasítását indítványozta. Az alperes magatartása álláspontja szerint jogellenes magatartásnak nem tekinthető, a Cégbíróság által hozott határozatokat szabályszerű jogorvoslati eljárás keretében a másodfokú bíróság, a ... Bíróság elbírálta. Hivatkozott a Bírósági Határozatokban megjelent
  7. évi
  8. számú jogesetre, amely kimondta azt, hogy a polgári perekben a végleges, és senki által nem vitatható döntés meghozatalának eljárási rendjét a törvény céljának megfelelően a Polgári Perrendtartás szabályozza. A felperes által sérelmezett Cégbírósági jogalkalmazás az érdemi döntésben öltött testet, ebből következően az ítélet tartalmától elválaszthatatlan eljárásjogi jogalkalmazás sem ad alapot a sérelmezett ítélet jogellenessége vizsgálatára, és kártérítési igény érvényesítésére. Hivatkozott az I. rendű alperes arra is, hogy a jogszabály eltérő értelmezése egymagában jogellenes, és felróható magatartást nem valósít meg. A téves jogszabályértelmezésen alapuló határozat meghozatala a bíróság vétkességének megállapításához nem elegendő, erre nyilvánvaló, kirívó jogsértés esetén van lehetőség. A megyei bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján azt állapította meg, hogy a felperes kereseti kérelme alaptalan. A Ptk.
  9. §
(1)bekezdése szabályozza az államigazgatási jogkörben okozott kárért fennálló felelősség szabályait, mely szerint az államigazgatási jogkörben okozott kár megállapítására a Ptk.
  1. §-nak együttes alkalmazása esetén akkor van lehetőség, hogyha az államigazgatási jogkörben eljárva jogellenes magatartással károkozásra került sor, és ez a kár rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható. Illetve a károsult a rendes jogorvoslati lehetőségeket igénybe vette, ugyanakkor vizsgálni kell a mentesülési lehetőséget a felelősség alól az által, ha az alperes bizonyítja, hogy az adott helyzetben elvárható magatartást tanúsította. A perbeli esetben a megyei bíróság álláspontja szerint az I. rendű alperes részéről jogellenes, felróható magatartás kifejtésére nem került sor, az I. rendű alperes határozatainak meghozatala során a cégbejegyzéssel, változás bejegyzéssel törvényességi felügyelettel kapcsolatos jogszabályokat értelmezve, és alkalmazva hozta meg végzését, mely végzés elleni jogorvoslati eljárás alapján a ...Bíróság a felperes által sérelmezett bejegyzést fenntartotta az időpont jogszabálysértő jellegének feltüntetésével. A ... Bíróság a tényállási részben hivatkozott határozatával egyértelművé tette azt, hogy a felperes cégbejegyzésre jogosultságának törlésére a megbízatása megszűnése miatt került sor
  2. augusztus 11-i hatállyal, és ezen cégbejegyzés, törlési intézkedés nem a felperes által sérelmezett, és keresettel támadott
  3. július 22-i közgyűlési határozatok bejegyzésével, vagy be nem jegyzésével van okozati összefüggésben. Mindezekre tekintettel a megyei bíróság álláspontja szerint a felperes által sérelmezet közgyűlési határozatok és az az alapján meghozott Cégbírósági intézkedések, valamint a megbízatásának lejáratára tekintettel történt cégbejegyzési jogosultság törlése egymástól külön értelmezendő cselekménysorozat, melyre tekintettel a felperesnek az I. rendű alperessel szembeni keresete alaptalan, hiszen az I. rendű alperes jogellenes magatartást nem valósított meg, és a ... Bíróság, mint másodfokú bíróság határozatában foglaltak szerint is megállapítható, hogy az adott helyzetben elvárható magatartást tanúsítva alkalmazta a jogszabályokat. E vonatkozásban kiemeli a megyei bíróság azt, hogy a jogszabály értelmezése körében fennálló eltérő jogalkalmazás, értelezés önmagában jogellenes, felróható magatartást nem valósít meg, ehhez nyilvánvaló kirívó jogsértés fennállását kell bizonyítani, mely bizonyításra felperesi részről nem került sor. Ezen túlmenően felperesnek sem az I. rendű alperes, sem pedig a II. rendű alperes vonatkozásában a kár fennállása, annak összegszerűsége tekintetében nem volt bizonyítási indítványa, bizonyítékokat nem terjesztett elő, csupán a kár összegét megjelölve kérte annak megfizetésére kötelezését az alpereseknek. Felperes a II. rendű alperessel szemben kereseti kérelmében jogszabályi hivatkozást sem jelölt meg, kizárólag a büntető eljárás adataira hivatkozott. Felperesnek kellett volna bizonyítania azt, hogy az alperesek jogellenes magatartása miatt őt meghatározott összegű kár érte. A felperes sem az I. rendű alperes jogellenes magatartását, sem az alperesek magatartásával okozati összegfüggésben fennálló kár bekövetkeztét nem bizonyította többszöri felhívás ellenére sem. Mindezekre tekintettel a megyei bíróság a felperesi kereseti kérelmet elutasította. A per az Illetékekről szóló
  4. évi XCIII. tv.
  5. §
(1)bekezdés g.) pontja alapján az illetékfeljegyzési jog hatálya alá tartozó perek közé tartozik. A felperes pervesztes lett, ezért a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján felperes köteles az I. rendű alperesnek a perköltséget teljesíteni, valamint a le nem rótt kereseti illetéket az államnak külön felhívására megfizetni. Az ítélet elleni fellebbezési lehetőség a Pp. 233. §
(1)bekezdésén alapul. ...,
  1. március
  2. ...Anna sk. eljáró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.