Bfv.612/2010/5 – Kúria

(1)bekezdés) miatt emelt vád alól felmenti. Az ítélet ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. I n d o k o l á s A Gyöngyösi Városi Bíróság a

1. november 24-én meghozott - és a Heves Megyei Bíróság Bf.58/2010/
2. számú végzése folytán
3. április 16-án jogerőre emelkedett 6.B.216/2009/
4. számú ítéletével a terheltet garázdaság vétsége miatt 1 évre próbára bocsátotta. A tényállás a következőket rögzíti: A sértett
5. november 5-én a déli órákban az utcán égette az avart, annak ellenére, hogy az önkormányzati rendelet értelmében ezt kizárólag 14 és 18 óra között, s csak a saját telkén tehette volna meg. Több óra elteltével a terhelt - mivel a lakása tele lett füsttel kiment, hogy eloltsa az avart. A sértett ezt megpróbálta megakadályozni, a terhelt azonban elvette tőle a gereblyét, majd vödörrel locsolni kezdte a tüzet. A sértett viszont el akarta tolni a vödröt, mire a terhelt karjával a nyakánál átfogva elrángatta, illetve kezével a torkát fogva ellökdöste őt onnan. Az események során sem a terhelt, sem a sértett nem sérült meg. Ezután ennek ellenére a sértett
6. február 11-én - a törvényben nyitva álló határidőn túl - könnyű testi sértés vétsége miatt magánindítványt terjesztett elő. A jogerős ügydöntő határozat ellen a terhelt és védője élt felülvizsgálati indítvánnyal a Be. 416.§-a

(1)bekezdésének a/ pontjára alapozottan. Álláspontjuk szerint a sértett jogellenesen járt el, ezzel szemben a terhelt magatartása - amellyel csupán családját kívánta megvédeni az egészséget károsító hatástól jogszerű volt. A személy elleni erőszakot a sértett kezdeményezte, amit a terhelt jogos védelmi helyzet keretében hárított el. A terhelt magatartása egyébként nem volt kihívóan közösségellenes sem. A védő a nyilvános ülésen elsődlegesen bűncselekmény hiányában, másodlagosan jogos védelem címén kérte a terhelt felmentését. A Legfőbb Ügyészség a BF.1912/2010. számú átiratában és a nyilvános ülésen jelen lévő ügyész - alaptalannak tartva a felülvizsgálati indítványt - a megtámadott határozatok hatályban fenntartását indítványozta. A felülvizsgálati indítvány alapos. A Be. 423.§-ának

(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a bíróság jogerős ügydöntő határozatában rögzített tényállás az irányadó, annak támadására nincs lehetőség. E tényállást alapul véve pedig a jogos védelem szabályainak a terhelt javára történő alkalmazása fel sem merülhet. A sértett ugyanis sem a terhelt, sem mások személye vagy javai ellen jogtalan támadást nem intézett, ennek közvetlen veszélye sem állt fenn, a terhelt részéről tehát elhárító tevékenységről nincs szó. A Btk. 271.§-ának

(1)bekezdése értelmében a bűncselekményének elkövetési magatartása csak olyan lehet, amely · kihívóan közösségellenes, · erőszakos és · megbotránkozás vagy riadalom keltésére alkalmas. garázdaság tevékenység E tényállási elemek konjunktívak, következésképpen bármelyikük hiánya kizárja a bűncselekmény megvalósulását. Minthogy a garázdaság köznyugalom elleni bűncselekmény, az ítélkezési gyakorlat kihívóan közösségellenesnek azt az erőszakos - támadó jellegű - magatartást tekinti, amely antiszociális megjelenési formájában nyíltan és durván szembeszegül a társadalmi együttélés szokásos, általánosan elvárt normáival. A jelen esetben a településen élők nyugalmát éppen a sértett zavarta meg azzal, hogy az önkormányzati rendelet előírásait megsértve kezdett hozzá az avar elégetéséhez. Miután a sértett megpróbálta a terheltet megakadályozni a tűz eloltásában, a terhelt szándéka - a támadói jelleget nélkülözve - a sértett helyszínről történő elrángatására, ellökdösésére irányult. Ezt valóban erőszakos módon tette ugyan, cselekedete azonban kihívóan közösségellenesnek, kirívóan durvának korántsem tekinthető. Ezt egyébként az is jelzi, hogy a sértett az esemény kapcsán sérülést nem szenvedett. Mindebből következően a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a terhelt cselekménye a garázdaság vétségének törvényi tényállását nem merítette ki, ehhez képest bűnösségének megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megszegésével került sor. Ezért a Legfelsőbb Bíróság a megtámadott határozatokat a Be. 427.§a

(1)bekezdésének a/ pontja alapján megváltoztatta, s a terheltet a Btk. 271.§-ának

(1)bekezdésében írt garázdaság vétségének vádja alól, a Be. 6.§-a

(3)bekezdése a/ pontjának első fordulatában megjelölt okból, a Be. 331.§-ának

(1)bekezdése értelmében felmentette. A fellebbezés és felülvizsgálat kizártságára vonatkozó figyelmeztetés a Be. 3.§-ának

(4)bekezdésén, és 416.§-a

(4)bekezdésének b/ pontján alapszik. Budapest,

1. december
2. Dr. Demeter Ferencné s.k. a tanács elnöke, Dr. Akácz József előadó bíró, Dr. Márki Zoltán s.k. bíró. s.k. A kiadmány hiteléül: írnok MM