← Magyarország

Gf.40299/2011/3 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 11.Gf. 40.299/2011/

  1. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Sallay Ügyvédi Iroda (felperes jogi képviselőjének címe; ügyintéző: dr. Sallay István ügyvéd) által képviselt felperes neve „f.a." (felperes címe) felperesnek a Ráboczki Ügyvédi Iroda (I. rendű alperes jogi képviselőjének címe; ügyintéző: dr. Ráboczki András ügyvéd) által képviselt I. rendű alperes neve „f.a." (I. rendű alperes címe) I. rendű alperes, a Déri & Lovrecz Ügyvédi Iroda (II. rendű alperes jogi képviselőjének címe; ügyintéző: dr. Déri Béla ügyvéd) által képviselt II.rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű alperes és Déri & Lovrecz Ügyvédi Iroda (III. rendű alperes jogi képviselőjének címe.; ügyintéző: dr. Déri Béla ügyvéd) által képviselt III.rendű alperes neve (III. rendű alperes címe) III. rendű alperes ellen szerződések részleges hatálytalanságának, illetőleg érvénytelenségének megállapítása iránt indított perében a Pest Megyei Bíróság
  2. június 2-án kelt 7.G. 40.132/2008/
  3. sorszámú ítéletének - perköltségre vonatkozó -rendelkezését sérelmező, felperes által
  4. sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán lefolytatott másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül -
  5. szeptember 29-én - meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet nem fellebbezett részét nem érinti; a perköltségre vonatkozó fellebbezett részét részben megváltoztatja oly módon, hogy a felperest leletezés terhe mellett 885.000 Ft (nyolcszáznyolcvanötezer forint) elsőfokú eljárási illeték megfizetésére kötelezi, továbbá a felperes az I. rendű alperesnek 5.000.000 Ft (ötmillió forint), II. és III. rendű alperesnek személyenként 1.250.000 - 1.250.000 Ft (egymilliókettőszázötvenezer forint - egymillió-kettőszázötvenezer forint) elsőfokú eljárási költséget köteles megfizetni. Kötelezi a felperest és az alpereseket, hogy fizessenek meg az államnak az illetékhivatal külön felhívására személyenként 225.000 - 225.000 - 225.000 225.000 Ft (kettőszázhuszonötezer forint - kettőszázhuszonötezer forint kettőszázhuszonötezer forint - kettőszázhuszonötezer forint) másodfokú eljárási illetéket; további költségeiket maguk kötelesek viselni. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás: Az elsőfokú bíróság
  6. sorszámú ítéletében rögzítette, hogy az I. és II. rendű alperes
  7. május 28-án üzletrész-átruházási szerződést kötött, melyben I. rendű alperes értékesítette II. rendű alperes részére az X. Társaságban meglévő 630.000.000 Ft névértékű üzletrészét 500.000.000 Ft vételárért. Ugyanezen a napon az I. rendű alperes egy másik szerződésben értékesítette III. rendű alperes részére az Y. Társaságban tulajdonát képező 396.000.000 Ft névértékű üzletrészét 321.000.000 Ft vételárért. A III. rendű alperes és I. rendű alperes
  8. november 30-án kötött üzletrész-átruházási szerződést, melyben III. rendű alperes értékesítette I. rendű alperesnek az Y. Társaságban tulajdonát képező 396.000.000 Ft névértékű üzletrészét 321.000.000 Ft vételárért. A felperes a módosított kereseti kérelmében ezen üzletrész-átruházási szerződések érvénytelenségének megállapítását kérte a Ptk. 203.§-a, valamint a Cstv. 40.§

(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjára hivatkozással. Az elsőfokú bíróság a felperes kereseteit elutasította, egyben kötelezte őt a Pp. 78.§
(1)bekezdés alapján arra, hogy a le nem rótt illetéket leletezés terhe mellett fizesse meg az államnak, míg az alperesek részére 1.142.100.000 Ft pertárgyérték alapján fizesse meg a perköltséget. A le nem rótt illeték leletezése kapcsán 3 x 900.000, összesen 2.700.000 Ft illetékfizetési kötelezettséget vett figyelembe azzal, hogy (tévesen) 9.000 Ft illetékbélyegben történő lerovását számította be, s ennek következtében a felperest 2.691.000 Ft le nem rótt illeték megfizetésére kötelezte. Az alperesek részére a perköltséget a 7.G. 40.132/2008/
  1. számú -
  2. augusztus 27-én számítási hibát kijavító végzés figyelembe vételével - akképpen állapította meg, hogy I. rendű alperes javára bruttó 17.026.250 Ft, míg II. és III. rendű alperesek javára személyenként 6.500.000-6.500.000 Ft kötelezettséget határozott meg. A felperes az ítélet perköltségre vonatkozó rendelkezését sérelmezte. Fellebbezésében kérte annak megváltoztatását, a perköltség mértékének mérséklését a 32/
  3. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a)-c) pontjai, valamint
(6)bekezdésben foglaltak helyes alkalmazásával. Érvelése szerint a bíróságnak a pernyertes felek részére járó ügyvédi munkadíjat a jogi képviselőjük által ténylegesen elvégzett munka figyelembe vételével kellett volna meghatároznia. Az alperesek fellebbezési ellenkérelmet nem terjesztettek elő. A fellebbezés részben alapos. Tekintettel arra, hogy a felperes a teljes rá kiszabott perköltség-fizetési kötelezettséget sérelmezte, a másodfokú bíróság mind az illeték mértékét, mind a jogi képviseleti díj összegszerűségét vizsgálta. E körben megállapította, hogy a felperes 2003. december 8-án indította meg a peres eljárást az alperesekkel szemben. Először előadott keresetében az elsőként megjelölt szerződés hatálytalanságát kérte megállapítani „100.000 Ft értékig" és ennek alapján 15.000 Ft elsőfokú peres eljárási illetéket rótt le illetékbélyegben. A per során - 2007 márciusában - módosította a keresetét és kérte a három felsorolt szerződés érvénytelenségének megállapítását a Ptk. 203.§-a, valamint a csődtörvény 40.§
(1)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjai alapján. Az I. rendű alperest mind a három megtámadott szerződéssel kapcsolatos kereset érintette, ezért az ő vonatkozásában a szerződésekben rögzített adásvételi összegek figyelembe vételével a pertárgyérték valóban 1.142.000.000 Ft összegben határozható meg. A II. rendű alperest egy - 500.000.000 Ft vételárú szerződés, míg a III. rendű alperest két, külön-külön 321.000.000 Ft értékű szerződés érintette. Az II. rendű alperesre nézve tehát a pertárgyérték 500.000.000 Ft-ban, a III. rendű alperes vonatkozásában 642.000.000 Ft összegben határozható meg. Tekintettel arra, hogy a felperes az alpereseket e három összefüggő szerződés vonatkozásában együttesen perelte, ezért az alperesek egymással részben egységes, részben egyszerű pertársaságot alkottak. (Pp. 51.§) E tényeket és körülményeket figyelembe véve - az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 42.§
(1)bekezdés a) pontja alapján - a perben a maximális elsőfokú eljárási illetéket, azaz 900.000 Ft-ot kellett volna lerónia a felperesnek. A 900.000 Ft összegből 15.000 Ft illetékbélyegben lerovásra került, ezért az elsőfokú eljárási illeték leletezés terhe mellett a felperestől 885.000 Ft összegben hajtható be. Az elsőfokú eljárás során eljárt bíróságok tizenegy tárgyalást tartottak, ezek közül öt tárgyaláson vett részt az I. rendű alperes jogi képviselője, míg a II. és III. rendű alperes közös jogi képviselője csupán egy tárgyaláson jelent meg. Az I. rendű alperes hat ízben nyújtott be írásbeli észrevételt, a II. és III. rendű alperes közös jogi képviselője három rövidebb észrevételt tett még a ... Bíróság előtt folyó eljárási szakaszban. A 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3.§-ának
(2)bekezdése kimondja, hogy ha a fél és az ügyvéd között nincs az ügy ellátására vonatkozó díjmegállapodás, akkor az ügyvédi munkadíjnak a pervesztest terhelő összege 10.000.000 Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén a pertárgyérték 5%-a, de legalább 10.000 Ft, 10.000.000 Ft feletti, de 100.000.000 Ft-ot meg nem haladó pertárgyérték esetén az
  1. a)pontban meghatározott munkadíj és a 10.000.000 Ft feletti összeg 3%-a, de legalább 100.000 Ft, a 100.000.000 Ft-ot meghaladó pertárgyérték esetén a
  2. b)pontban meghatározott munkadíj és a 100.000.000 Ft feletti összeg 1%-a, de legalább 1.000.000 Ft. Ebből következően 10.000.000 Ft-ig az 5%, azaz 500.000 Ft, 10.000.000 és 100.000.000 Ft közötti 3% az 2.700.000 Ft díj állapítható meg maximálisan. A 100.000.000 Ft felett annak legfeljebb 1% -a adható különböző mértékben az egyes alperesekre vonatkozó keresetek pertárgyértéke alapján. Mindegyik azonban minimum 1.000.000 Ft-ra tarthat igényt. Az I. rendű alperessel szemben előterjesztett keresethalmazat okán, 1.142.000.000 pertárgyérték figyelembevételével az ügyvédi munkadíj minimum összege 1.000.000 Ft, maximális összege 13.620.000 Ft-ban számítható ki. A II. rendű alperes vonatkozásában 500.000.000 Ft pertárgyérték figyelembe vételével minimum 1.000.000 Ft, maximum 7.200.000 Ft ügyvédi munkadíjat lehetett volna rögzíteni. A III. rendű alperes vonatkozásában - két szerződés érintettségével - a pertárgyérték 642.000.000 Ft, ebből következően az ügyvédi munkadíj mértéke minimum 1.000.000 Ft, maximum 8.620.000 Ft összegű. A fenti jogszabályhely
(6)bekezdése azonban feljogosítja a bíróságot arra, hogy a munkadíj megállapítása során a munkadíj összegét indokolt esetben mérsékelje, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. Ennek figyelembe vételével és a kifejtett jogi tevékenységnek szem előtt tartásával a Fővárosi Ítélőtábla úgy ítélte meg, hogy a fenti IM rendelet 3.§
(2)bekezdés a), b), c) pontjában meghatározott minimális összegek jogszerűek, mivel az alperesek érdemi nyilatkozataikat az eljárás során írásbeli megtették. A minimális és a maximális érték közötti összeg mérlegelésénél azonban figyelembe vette a tárgyaláson való részvételüket, az írásbeli előkészítő munkájuk számát és ennek következtében határozta meg az I. rendű alperes részére járó jogi képviseleti díjat 4.000.000 Ft+áfa összegben, a II. és III. rendű alperesekét pedig személyenként 1.000.000 Ft + áfa összegben. A rendelkező részben meghatározott összegek a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4/A.§-a alapján tartalmazzák az általános forgalmi adó mértékét is. A felperes fellebbezése részben vezetett eredményre, ezért a másodfokú eljárás során felmerült perköltséget a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 81.§
(1)bekezdése alkalmazásával megosztotta. A felek a feljegyzett 900.000 Ft illetéket egyenlő mértékben kötelesek megfizetni az államnak, míg további költségeiket maguk kötelesek viselni. Az ítélet ellen a fellebbezés lehetőségét a Pp. 233.§ kizárja. Budapest, 2011. szeptember 29. Botka Lászlóné dr. s.k. a tanács elnöke . Volein Anna s.k. előadó bíró dr. Csányi Terézia Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül:

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.