K.27387/2011/3 – Fővárosi Ítélőtábla

Fővárosi Ítélőtábla 2.K.27.387/2011/

1. Végzés: Az ítélet
2. október
3. napján jogerős. Budapest,
4. október
5. Borsainé dr. Tóth Erzsébet sk a tanács elnöke A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla az elnök által képviselt felperesnek a jogi igazgató által képviselt Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa [1015 Budapest, Ostrom utca utca 23-25., hiv. sz.: ....] alperes ellen műsorszolgáltatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indult perében az alulírott napon - tárgyaláson kívül - meghozta a következő Ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (azaz tízezer) forint perköltséget. A kereseti illetéket az állam viseli. Ez ellen az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, amelyet a Legfelsőbb Bírósághoz címzetten a Fővárosi Ítélőtáblánál kell írásban, három példányban benyújtani. I n d o k o l á s A felperes a sajtó szabadságáról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
6. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 13.§-ában meghatározott kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének megsértése miatt hatósági eljárást kezdeményezett az alperesnél a ... (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) ...-es csatornáján ...-én közzétett „..." című műsorszám azon műsorrészlete miatt, amelyben - álláspontja szerint - Barsiné Pataky Etelka, a Duna stratégiáért felelős kormánybiztos azt állította, hogy nem létezik Magyarországra irányadó kényszer a Dunára vonatkozó hajózási paraméterek biztosítását illetően. A kérelemében felsorolta a hazánkat érintő, hajózási paraméterek biztosítására kényszerítő szabályokat. A kérelemmel szemben a Médiaszolgáltató a jogsértést vitatva előadta, hogy a műsorszám vendége a Duna stratégia főbb elemeit ismertette, a magyar elnökség előtt álló feladatokról beszélt, e körben a felperesnek a Duna hajózási paramétereire vonatkozó véleménye nem tekinthető relevánsnak. Nincs ugyanis olyan törvényi kötelezettsége, amely alapján a Duna-stratégia valamennyi elemének megítélésével kapcsolatos összes álláspontot ismertetnie kellett volna a „..." című műsorban. Az alperes a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló
7. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) 181.§-ában írtak szerinti eljárásában a
8. június
9. napján kelt 832/2011.(VI.22.) számú határozatával a felperes kérelmét elutasította. Indokolása szerint a Médiaszolgáltató nem sértette meg az Smtv. 13.§-ában meghatározott kiegyensúlyozott tájékoztatási kötelezettséget. Kifejtette, hogy a Duna stratégia elfogadása alkalmából szerepelt a műsorszámban vendégként a Duna stratégiáért felelős kormánybiztos. Tájékoztatása során szó esett a vízminőségről, a környezeti katasztrófákról és az Unió által megoldandó számos kérdésről. A kormánybiztos elmondta, hogy a stratégiához hozzá tartozik a Duna hajózhatóvá tétele, amely felvetés kapcsán a műsorvezető ennek megoldási módjára kérdezett rá. A kormánybiztos válaszában azt mondta, hogy „a magyar elnökség komoly sikere, hogy a számok ne legyenek kőbe vésve, ezek változhatnak egy tegnapi döntés alapján. Nincsenek kényszerek körülöttünk, tehát ezt most már el lehet felejteni, egész másképp kell a Dunához hozzáállni, másképp kell gondolkodni". A műsorvezető következő kérdése annak kifejtésére irányult, hogy mit jelent az, hogy Magyarország körül nincsenek kényszerek e tekintetben. A kormánybiztos erre azt válaszolta, hogy ez „azt jelenti, hogy itt ugye röpködtek számok, hogy hatos hajóosztály, négyes hajóosztály, de aztán elindultak a szakmai viták erről, nincs kényszer, meg kell állapodnunk, de kényszer nincsen. A lényege a dolgoknak, hogy másképp állunk hozzá a Dunához." Mindezek alapján az alperes megítélése szerint a felperesi álláspont ismertetésének elmaradása nem eredményezte a műsorszámban elhangzott tájékoztatás kiegyensúlyozatlanságát. A felperes által kifogásolt azon állítás ugyanis, miszerint nincsen hazánkra vonatkozó kényszer a Dunára irányadó hajózási paraméterek kapcsán, olyan szövegkörnyezetben merült fel, amelyből világosan kiderült, hogy ezen paraméterek a Duna stratégia elfogadását követően, a jelenleg is folyó tárgyalások révén kerülnek majd rögzítésre. A határozat hatályon kívül helyezése és az alperes új eljárásra való kötelezése iránt előterjesztett keresetében a felperes előadta, hogy a műsor azért volt kiegyensúlyozatlan, mert a riport alanya azt a valótlanságot állította, hogy Magyarország körül nincsenek kényszerek a Duna ügyében, és a kényszerek körébe a Duna hajózási paramétereit is beleértette. Ezzel szemben hivatkozott a Párizsi Békeszerződésnek a Duna folyamon a hajózás szabad nyitva tartásáról rendelkező részére, a Duna Bizottsággal 1948-ban, a Dunán való hajózás rendjének szabályozására vonatkozóan kötött egyezményre, a belgrádi egyezmény
10. március 26-án kiegészített jegyzőkönyvére, az ENSZ-EGB Folyamhajózási Bizottságának a Duna hajózhatóságáról szóló
11. sz. határozatára és annak az Európai Közlekedési Miniszterek Konferenciája általi jóváhagyására, valamint a Szap-Budapest közötti Duna-szakasz hajózhatósága javításához szükséges folyószabályozásról szóló 2059/
12. (III.13.) Korm. határozatra, mint néhány, Magyarország számára kényszert jelentő jogforrásra. Álláspontja szerint a tájékoztatás akkor lett volna kiegyensúlyozott, ha a műsorvezető szembesíti riportalanyát e jogforrások valamelyikével. Hangsúlyozta, hogy nem azt kérte a médiaszolgáltatótól, hogy tegye közzé a Duna hajózhatósági paramétereire vonatkozó javaslatukat, hanem azt, hogy a néző a tényeknek megfelelően kapjon, tájékoztatást arról, hogy igenis vannak Magyarország számára olyan jogforrások, amelyek kényszert jelentenek országunk számára, mert meghatározzák, hogy mit vagyunk kötelesek tenni a Duna magyarországi szakaszán a Duna szabad hajózásának biztosítása érdekében. Ezek olyan jogforrások, amelyek tekintetében már megállapodtunk, azokat elfogadtuk, amelyekről lehet ugyan utólagos szakmai vitákat folytatni, de megváltoztatásukra, különös tekintettel a nemzetközi jogforrásokra, aligha van esély. Szeretnék elmondani a „..." nézőinek, hogy vannak olyan, a törvényhozó és az egymást követő kormányok által vállalt kötelezettségek, amelyek kényszert jelentenek Magyarország számára a Dunával kapcsolatos lehetséges cselekvési állapotterünket illetően. Ezen kívül bemutatta a műtárgyak és a klímaváltozás Dunára gyakorolt hatását, a meder mélyülése megakadályozásának lehetséges módját, valamint a
13. október 23-án elfogadott Víz Keretirányelvet, amely szerint a vizek védelmét és az azokkal való fenntartható gazdálkodást a közösségi politika számos egyéb, energia, közlekedés és áruszállítás, lakossági-, ipari- és mezőgazdasági vízellátás, halászat, regionális fejlesztés és idegenforgalom szakterületeibe integrálva kell megvalósítani és amelyekről szintén szót kell ejteni a „..." című műsor nézőinek. Érdemi nyilatkozatában az alperes a felperes keresetének elutasítását kérte. A határozatban foglaltak megismétlése mellett állította, hogy a vitatott műsorszám jellege nem követelte meg, hogy a megszólalón kívül más személyt is meghallgassanak, így a műsorszám egésze teljes mértékben kiegyensúlyozottnak tekinthető. A kormánybiztos felvázolta, hogy a stratégiához hozzátartozik a Duna hajózhatóvá tétele és ennek megoldási módja vonatkozásában előadta, hogy a magyar elnökség sikereként tudható be, hogy a szakmai viták elindultak, amelyek végén megállapodás kell, hogy szülessen, azonban kényszer nem köti Magyarországot. Az a kijelentés, hogy a Dunára irányadó hajózási paraméterek kapcsán nincs Magyarországra nézve kényszer olyan szövegkörnyezetben merült fel, melyből kiderül, hogy ezen paraméterek a Duna stratégia elfogadását követően, a jelenleg is folyó tárgyalások révén kerülnek rögzítésre. A kormánybiztos tehát nem arról nyilatkozott, hogy nem léteznek olyan egyezmények, bizottsági határozatok, illetve egész jogszabályok, amelyek a Dunával kapcsolatosan Magyarországra kötelezettségeket teremtenek, hanem a téma az volt, hogy az elindult szakmai viták folyományaként megállapodás fog születni. A Médiaszolgáltató - tájékoztatás ellenére - a perbe nem kívánt beavatkozni. A Fővárosi Ítélőtábla a keresettel támadott közigazgatási határozatot a polgári perrendtartásról szóló
14. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 339/A. §-a alapján a meghozatalakor alkalmazandó jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálta felül, és a keresetet a Pp. 338.§-ának