Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.27.215/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Fővárosi Ítélőtábla a ... jogtanácsos által képviselt ... felperesnek a Hernádi és Kovács Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Hernádi Eleonóra ügyvéd által képviselt Magyar Energia Hivatal (1081 Budapest, Köztársaság tér 7., Hiv. sz.: ...) alperes ellen energiaügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe a ... hozzátartozó által képviselt Alperesi beavatkozó az alperes pernyertessége érdekében beavatkozott - a Fővárosi Bíróság
- évi február hó
- napján kelt 3.K.33.347/2009/
- számú ítélete ellen az alperes által
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen
- évi szeptember hó
- napján megtartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és a felperes keresetét elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy az illetékügyekben eljáró hatóság külön felhívására fizessen meg az államnak 16.500 (azaz tizenhatezer-ötszáz) forint kereseti és 36.000 (azaz harminchatezer) forint fellebbezési illetéket. Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A beavatkozó bérelte a ... szám alatti ingatlant (a továbbiakban: fogyasztási hely), amelynek villamos-energia ellátását a felperes biztosítja. Az ingatlan tulajdonosa (...) a bérleti szerződés felmondása után a felperesnél a fogyasztási helyet érintően névátírást kezdeményezett. Ez alapján a felperes megbízottjai
- november
- napján az ingatlan tulajdonosának jelenlétében helyszíni ellenőrzést tartottak. Ennek során a fogyasztási helyen felvett jegyzőkönyvben rögzítették, hogy a fogyasztásmérő OMH plombái sérültek és a mérőberendezés oldalán lévő zárószalagok szakadtak. E tény-megállapításokat tartalmazó jegyzőkönyvet az ingatlan tulajdonosa aláírta. Ezt követően a felperes az Üzletszabályzatának (a továbbiakban: ÜSZ) 6.9.2.
- e) pontja szerinti szerződésszegés miatt a beavatkozót 120.000 forint kötbér megfizetésére kötelezte. A fogyasztási helyen lévő mérőberendezés megrongálását el nem ismerő és ez okból a terhére rótt szerződésszegés miatti kötbérkövetelést vitató beavatkozói panaszbeadványt, mivel az nem számlázással, díjfizetéssel vagy méréssel volt kapcsolatos, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló
- évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 22.§ának
(2)bekezdése alapján az alpereshez áttette. Az alperes a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 159.§-ának
- sz)pontjában foglalt hatáskörében eljárva hozta meg a 2009. július 24. napján kelt ... számú határozatát. Ebben a beavatkozó panaszának helyt adott, mert a mérőberendezés plomba sérülésén felül további szerződésszegést igazoló bizonyíték nem volt, így a felperes helytelenül alkalmazta az ÜSZ 6.9.2.1.
- e)pontját, ezért őt a beavatkozó terhére rótt 120.000 forint kötbér törlésére kötelezte. Megállapította, hogy a felperes a beavatkozóval szemben az ÜSZ 6.9.2.1.
- d)pontja szerinti szerződésszegés miatt kártérítési igényét polgári peres eljárásban érvényesítheti. A felperes keresetében elsődlegesen az alperesi határozat megváltoztatásával a beavatkozói panasz elutasítását kérte. Hangsúlyozta, hogy az alperes a panaszügyben a Vet. 159.§-ának
- sz)pontjában írtakat megsértve, hatáskörét túllépve hozta meg döntését, amit az Alkotmánybíróság 353/B/2007. számú határozatában (a továbbiakban: AB határozat) kifejtettek is alátámasztanak. A felperes másodlagos kereseti kérelmében az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és a hatóság új eljárásra való kötelezését kérte. Álláspontja szerint az alperes nem tisztázta megfelelően a döntés meghozatalához szükséges mértékben a tényállást, ezzel megsértette a Ket. 50.§-ának
(1)bekezdését, és megalapozatlanul figyelmen kívül hagyta a Ket. 50.§-ának
(4)bekezdése szerinti bizonyítékot. Álláspontja szerint a villanyóra jegyzőkönyvben rögzített sérülései miatt (OMH plombahiány, szakadt szalagok) a mérés befolyásolásának a lehetősége fennállt, figyelemmel arra is, hogy szabadon hozzáférhetővé vált a berendezés belseje. Ez lehetőséget teremt a mérőn átfolyó villamos energia mennyiségét számláló óramű lassítására, megakasztására, aminek következtében az nem méri a berendezésen átfolyt villamos energia mennyiségét. Emiatt az alperes tévesen értelmezte az ÜSZ 6.9.2.1.
- e)pontjában írtakat, ugyanis e szerződésszegő magatartás megállapításához elegendő a mérőberendezés olyan mértékű megrongálódása, amely magában hordozza a mérés befolyásolásának a lehetőségét. Indítványozta a helyszíni ellenőrzéskor lezárt dobozban elszállított fogyasztásmérő berendezés szakértői vizsgálatát. Az alperes a határozatában foglaltak fenntartása mellett a felperesi kereset elutasítását kérte azzal, hogy a Vet. 159.§-ának
- sz)pontjában rögzített hatáskörében eljárva, a Ket. előírásainak megfelelően hozta meg döntését. Eleget tett tényállás tisztázási kötelezettségének, és a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján jutott arra a megállapításra, hogy nem bizonyított a felperesi ÜSZ 6.9.2.1.
- e)pontja szerinti beavatkozói szerződésszegés. A beavatkozó az alperessel egyezően a felperesi kereset elutasítását kérte. Állította, hogy az ingatlan folyosóján lévő, és bárki által könnyen hozzáférhető szekrényben elhelyezett mérőberendezéshez nem nyúlt hozzá. Szabálytalan vételezést nem követett el, a gázfűtéses lakásban elfogyasztott, a havi leolvasást követően kiszámlázott villamos energia mennyiség után eleget tett fizetési kötelezettségének, ezért a felperes vele szemben támasztott kötbérigénye megalapozatlan. Az elsőfokú bíróság az alperesnek a Vet. 159.§-ának
- sz)pontja szerinti hatáskörében meghozott határozatát megváltoztatta, és a beavatkozó panaszát elutasította. A szakértői bizonyítást szükségtelennek ítélte, mivel a helyszíni ellenőrzés során készített jegyzőkönyvben rögzített tényállás alapján a méretlen vételezés lehetősége - ennek folytán a felperesi ÜSZ 6.9.2.1.
- e)pontjának alkalmazhatósága - megállapítható volt. Általánosságban kiemelte, hogy a legtöbb esetben a méretlen vételezés kivitelezése a mérőórában történő valamilyen fizikai beavatkozás (rongálás) révén valósul meg. A fogyasztásmérő berendezés megrongálásának, illetve a zárópecsétek eltávolításának célja szinte minden esetben a méretlen, vagy jogellenesen befolyásolt vételezés, ezért ha ilyen módon valósul meg a szerződésszegés, akkor az ÜSZ 6.9.2.1.
- e)pontja szerinti magatartás válik releváns tényállási elemmé. Utalt arra, hogy az ÜSZ 6.9.2.1.
- e)és
- d)pontja között átfedések vannak (a rongálás, mint elkövetési magatartás mindkettőben szerepel), ugyanakkor adott esetben a szabálytalan, méretlen vételezés lehetősége szükségszerűen együtt járhat a zárópecsétek, illetve bizonyos szerkezeti elemek megrongálásával. Az alperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra való utasítását kérte, mivel az elsőfokú bíróság nem tért ki arra, hogy milyen tények vagy bizonyítékok alapján döntött arról, hogy a perbeli esetben a fogyasztási helyen a mérés befolyásolásának lehetősége fennállt. Másodlagos kérelme az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására és a felperesi kereset elutasítására irányult, mivel a ténymegállapító jegyzőkönyv szerinti plomba sérülés és zárófóliák szakadtsága a fogyasztási helyen a mérés befolyásolására utaló egyéb körülmények bizonyítatlansága miatt kizárólag a felperesi ÜSZ 6.9.2.1.
- d)pontja szerinti szerződésszegés megállapítására alkalmas. Ennek megfelelően hozta meg a perben felülvizsgálni kért döntését. A felperes az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. A beavatkozó írásbeli érdemi észrevételt az alperesi fellebbezésre vonatkozóan nem terjesztett elő. Az alperes fellebbezése alapos. A Fővárosi Ítélőtábla a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 253.§-ának
(3)bekezdése szerint eljárva az alperes fellebbezése és a felperesi fellebbezési ellenkérelem korlátai között vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletét. Megállapította, hogy az elsőfokú bíróság feltárta az ügyben irányadó tényállást, helyesen rögzítette, hogy az alperes hatáskörében eljárva hozta meg döntését, azonban a felperesi ÜSZ rendelkezéseinek egybevetése eredményeként helytelen következtetésre jutott az alperesi határozat jogszerűségének megítélésében. Az elsőfokú bíróság ítéleti okfejtésével szemben a másodfokú bíróság az alperes fellebbezésében kifejtett jogi érveléssel értett egyet. A rendelkezésre álló peradatok alapján az volt megállapítható, hogy a felperes a mérőberendezés sérülésének megállapításán túl a fogyasztási helyen a szabálytalan vételezés tényleges megvalósulását nem vitatottan nem vizsgálta. A helyszíni ellenőrzés során készült jegyzőkönyv is, mint egyetlen bizonyíték, csak a mérőberendezés sérüléseit rögzíti, ezt meghaladóan azonban nem merült fel olyan adat, ami a fogyasztási helyen a beavatkozó részéről való, a mérő megkerülésével történő szabálytalan vételezést igazolná. Az elsőfokú bíróság az ÜSZ rendelkezéseinek egybevetése eredményeként csak általánosságban rögzítette, hogy a mérőberendezés megrongálásával feltételezetten együtt járhat a szabálytalan, méretlen vételezés lehetősége. Az egyedi ügyben relevanciával bíró körülmények értékelésének elmaradása okán (ennek hiányában), önmagában a mérőberendezés megrongálódásán túl semmivel nem bizonyított szabálytalan vételezés fennállásának az elvi lehetősége nem alapozza meg a keresetnek helyt adó elbírálást. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az alperesi hatóság tényállás tisztázási és indokolási kötelezettségének eleget téve, az egyetlen bizonyítékként benyújtott jegyzőkönyv adatainak az értékelésével helytállóan állapította meg, hogy a mérőberendezés sérülései miatt az ÜSZ 6.9.2.1.
- d)pontja szerinti jogkövetkezmény alkalmazására van csak lehetőség, mert az ÜSZ 6.9.2.1.
- e)pontja szerinti szerződésszegés tényét és ez alapján kötbér érvényesítés lehetőségét a felperes semmivel nem igazolta. A fogyasztói szerződésszegés következménye lehet kötbér (pl. ÜSZ 6.9.2.1.
- e)pont) és lehet kártérítés (pl. ÜSZ 6.9.2.1.
- d)pont). Ezek mértéke, vitathatósága eltérő; az ÜSZ szerinti (fix) kötbér a bíróság előtt nehezen vitatható a fogyasztó/felhasználó által. A perbeli esetben a beavatkozó a magántulajdonú lakás bérlője volt; a fogyasztott villamos energiát a nevére írt óra mérése alapján fizette. Nem ismertek a lakás elhagyásának körülményei (ki mondott fel; mikor ürítette ki a lakást a beavatkozó és adta a bérbeadó birtokába; mikor kérte a tulajdonos a mérőóra átírását; a helyszíni adatok is hiányosak (jegyzőkönyv); stb.) és az sem, hogy a beavatkozó azon miért nem vett részt (kapott e értesítést). A panasz elbírálásához szükséges adatokat a felperes közölte az alperessel. A hiányos, elégtelen adatok folytán a felperes által csak vélelmezett, azonban kétséget kizáróan nem bizonyított - az ÜSZ 6.9.2.1.
- e)pontja szerinti - szerződésszegés nem róható fel a beavatkozónak. A felperes az elsőfokú, de a másodfokú eljárásban sem tárt fel az alperes által az ÜSZ 6.9.2.1.
- d)pontja szerinti szerződésszegésként meghatározott minősítés helyességét cáfoló releváns tényt vagy körülményt, így a felperes nem tudta bizonyítani, a Pp. 164.§ának
(1)bekezdése szerinti bizonyítási kötelezettsége ellenére, hogy az alperes határozatának rendelkezései jogszabálysértőek. Emiatt az elsőfokú bíróság részéről nem volt indokolt az alperesi határozat megváltoztatása. Ezért a másodfokú bíróság a Pp. 253.§-ának
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a felperes keresetét elutasította. Az alperesnek sem az első, sem a másodfokú eljárásban perköltség igénye nem volt, míg a beavatkozónak a másodfokú eljárásban költsége nem merült fel, ezért e körben a Fővárosi Ítélőtáblának rendelkeznie nem kellett. A pervesztes felperes a bírósági eljárásban alkalmazandó költségmentességről szóló 6/1986. (VI.26.) IM rendelet 13.§-ának
(2)bekezdése alapján köteles a kereseti és a fellebbezési illeték viselésére. Budapest,
- évi szeptember hó
- napján Borsainé dr. Tóth Erzsébet sk. a tanács elnöke, dr. Bacsa Andrea sk. előadó bíró, dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő