Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.32/2011/
- szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten,
- szeptember
- napján megtartott fellebbviteli nyilvános ülésen meghozta a következő v é g z é s t: A szolgálatban kötelességszegés vétsége miatt I. r. vádlott és társa ellen indított büntető ügyben a Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa
- február
- napján kihirdetett KB.II.24/2010/
- számú ítéletét I. r. és II. r. vádlottak tekintetében helybenhagyja. Indokolás: A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa a
- február
- napján kihirdetett KB.II.24/2010/
- számú ítéletével I., és II.r. vádlottakat bűnösnek mondta ki a Btk.348.§
(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségében. Ezért I.r. vádlottat 1 évre próbára bocsátotta, II.r. vádlottat pedig megrovásban részesítette. A vádlottakat külön-külön kötelezte az eljárás során felmerült bűnügyi költség megfizetésére. A katonai ügyész 3 nap gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozatának bejelentésére, majd a törvényes határidőn belül mindkét vádlottal szemben anyagi jogszabálysértés miatt, büntetés kiszabása érdekében fellebbezést jelentett be. Álláspontja szerint a vádlottakkal szemben alkalmazott intézkedések enyhe joghátrányt jelentenek, nem tükrözik kellő súllyal a hasonló cselekmények elszaporodottságát, valamint azt, hogy a vádlottak terhére rótt cselekmény károsan hat az állampolgároknak a rendőrségbe vetett bizalmára. Indítványozta ezért az első fokú ítélet megváltoztatását és mindkét vádlottal szemben pénzbüntetés kiszabását. A vádlottak és védőik az ítélet kihirdetését követően 3 napi gondolkodási időt tartottak fenn nyilatkozatuk bejelentésére. I.r. vádlott törvényes határidőn belül elsősorban felmentése, másodsorban pedig enyhítés érdekében, II.r. vádlott pedig irány nélkül fellebbezést jelentett be. A Katonai Fellebbviteli Ügyészség a Kf.III.41/2011. számú átiratában módosítással tartotta fenn az ügyészi fellebbezést. Álláspontja szerint az első fokú ítéletben mérlegeléssel megállapított tényállás megalapozott, nincs törvényes ok annak módosítására. Egyetértett a cselekmények jogi minősítésével is, azonban a büntetési célok és elvek érvényesülését nem látta elérhetőnek a vádlottakkal szemben alkalmazott intézkedésekkel. Álláspontja szerint a büntetési célokat a vádlottakkal szemben kiszabott pénzbüntetés szolgálja, továbbá szükségesnek tartotta az I.r. vádlott tekintetében a rendfokozatba előlépésre előírt várakozási idő meghosszabbítása katonai mellékbüntetés alkalmazását is. Mivel a bűnügyi költség nem különíthető el, ezért indítványozta, hogy a másodfokú bíróság a vádlottakat egyetemlegesen kötelezze annak megfizetésére. A Katonai Fellebbviteli Ügyészségnek a nyilvános ülésen jelen lévő képviselője az átiratában foglaltakat változatlanul fenntartotta. A tényállást II.r. vádlott személyi körülményeiben bekövetkezett változással tartotta szükségesnek kiegészíteni. Mindkét vádlottal szemben megismételte a pénzbüntetés kiszabására tett indítványát. A másodfokú nyilvános ülésen I.r. vádlott védője az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta, kifejtve, hogy a büntetőeljárás önmagában is súlyos joghátrányt jelent védencével szemben. II.r. vádlott védője fenntartotta a védence által bejelentett fellebbezést. Elsődlegesen II.r. vádlott felmentését, másodlagosan pedig az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság ítélete a Be.351.§
(2)bekezdés d/ pontja alapján megalapozatlan, mivel helytelen következtetéseket tartalmaz. Ezt azzal indokolta, hogy a terheltek előélete makulátlan, ugyanakkor tanúk vallomásaiban több ellentmondás is fellelhető. Álláspontja szerint kétséget kizáróan nem állapítható meg, hogy a vádlottak tudtak volna arról, hogy egy másik gépkocsi is van a helyszínen, vitatta, hogy az erre vonatkozó információt a tanúk közölték volna velük. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet, az azt megelőző bírósági eljárással együtt a Be.348.§
(1)bekezdése alapján teljes terjedelmében felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy a katona tanács az eljárási szabályokat betartotta, a tárgyalásán a releváns bizonyítékokat számba vette és a bizonyítékokkal összhangban mérlegelési jogkörében állapította meg ítéletének tényállását. E tényállás a Be.352.§
(1)bekezdés a/ pontja alapján a II.r. vádlott személyi körülményében bekövetkezett változásra figyelemmel kiegészítésre szorul, illetve olyan körülményeket is tartalmaz, amelyeket nem tett a katonai ügyész vád tárgyává. II.r. vádlott a nyilvános ülésen bejelentette, hogy
- májusában nyugállományba került, jelenleg 114.000 Ft a nyugdíja. Bemutatta nyugdíjas igazolványát. Az ítélet tényállása pedig a
- oldal
- bekezdésében a vádon túlterjeszkedve a következőket rögzíti: „a vádlottak utasítást kaptak, hogy mindaddig maradjanak a helyszínen és azt biztosítsák, ameddig oda a bűnügyi technikus ki nem érkezik. Ennek ellenére a vádlottak
- augusztus 1-jén 06 órakor elhagyták a helyszínt és bevonultak a Rendőrőrsre.” A Budapesti Katonai Ügyészség
- március
- napján kelt B.III.378/
- számú határozatában e vonatkozásban a büntetőeljárást megszüntette, mert a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható, hogy a vádlottak a kapott parancs ellenére elhagyták szolgálati helyüket. Az előzőekre figyelemmel a másodfokú bíróság az ítélet tényállását azzal egészíti ki, hogy: „II.r. vádlott
- májusában nyugállományba került, havi nyugdíja 114.000 Ft.” Az ítélet tényállásából pedig mellőzi a
- bekezdésében szereplő azon két egymást követő mondatot, amelyek közül az első úgy kezdődik, hogy: „tanú
- egyébként….” Az előbb említett kiegészítéssel és módosítással az elsőfokú bíróság ítélete már mindenben mentes a Be.351.§
(2)bekezdésében írt hiányosságoktól, és azt a Fővárosi Ítélőtábla Katona Tanácsa elfogadta felülbírálata alapjául. Az elsőfokú katonai tanács az általa megállapított tényállásból helyesen következtetett a vádlottak bűnösségére és helyesen minősítette cselekményüket a Btk.348.§
(1)bekezdésébe ütköző szolgálatban kötelességszegés vétségének. A vádlottak megszegték az ítélet tényállásában felhívott szolgálatukra vonatkozó rendelkezéseket. E szabályszegések az általuk ellátott szolgálat alaprendeltetését hiúsították meg, mivel nem tettek intézkedést a bűnjelként szereplő gépkocsi feltalálására, illetve a szükséges intézkedési kötelezettségüket elmulasztották. A vádlottak felmentése érdekében bejelentett fellebbezés nem alapos. A Be.351.§
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja, kivéve, ha az megalapozatlan, illetve a fellebbezésben új tényt állítottak vagy új bizonyítékra hivatkoztak, ami alapján a másodfokú bíróság bizonyítást folytat le. A Be.352.§
(3)bekezdése szerint a másodfokú bíróság csak azokkal a tényekkel kapcsolatban értékelheti az elsőfokú bíróságtól eltérően a bizonyítékot, amelyekre bizonyítást vett fel. Az előzőekre is figyelemmel nincs lehetőség az elsőfokú bíróság megalapozott ítéletének felülmérlegelésére, ezért nem foghatott helyt a II.r. vádlott védőjének indítványa, hogy a másodfokú bíróság a vádlottak bűnösségüket tagadó vallomását fogadja el a tanúk vallomásával szemben, mivel az a bizonyítékok újraértékelésének feltételei az előbbiekben meghatározott törvényhelyek alapján nem állnak fenn. A másodfokú bíróság a vádlottak terhére bejelentett fellebbezést sem találta alaposnak. A II.r. vádlott tekintetében további enyhítő körülményként kell értékelni, hogy időközben nyugállományba került és mindkét vádlott vonatkozásában nyomatékos enyhítő körülményként jelentkezik az időmúlás, valamint az, hogy eddig kifogástalanul látták el a szolgálatukat. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az előzőekre is figyelemmel nem tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádlottakkal szemben intézkedés alkalmazásával is elérhetőnek találta a büntetési célokat. Megfelelően differenciáltan állapította meg a jogkövetkezményeket, amikor a járőrvezető I.r. vádlottat 1 évre próbára bocsátotta, míg a járőrtársát megrovásban részesítette. A másodfokú bíróság álláspontja szerint nem indokolt a jogkövetkezmények súlyosítása és a vádlottakkal szemben pénzbüntetés, illetve I.r. vádlottal szemben katonai mellékbüntetés kiszabása. Szükségtelennek tartotta a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezés módosítását is, mivel az elsőfokú bíróság a bűnügyi költség viselésére fele-fele arányban kötelezte a vádlottakat, ilyen formában azt megosztotta közöttük. Az előzőek alapján a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az első fokú ítéletet helyes indokainál fogva - mindkét vádlott vonatkozásában helybenhagyta. A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának végzése a Be.371.§
(1),
(3),
(4)bekezdésén alapszik. Budapest,
- szeptember
- napján Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke, Dr. Török Zsolt hb. ezredes sk. előadó bíró, Dr. Mészáros László hb. ezredes sk. bíró A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsának ítélete I. és II.r. vádlottak vonatkozásában jogerős és végrehajtható. Budapest,
- szeptember
- Dr. Ruzsás Róbert hb. dandártábornok sk. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: Tóth Mihályné tisztviselő