← Magyarország

B.82/2009/26 – Balassagyarmati Törvényszék

Nógrád Megyei Bíróság Balassagyarmat 12.B. 82/2009/

  1. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Nógrád Megyei Bíróság, mint elsőfokú bíróság Balassagyarmaton a
  2. április 8., április 9., április 16., június
  3. és július
  4. napján megtartott nyilvános tárgyalások alapján meghozta a következő í t é l e t e t: ... vádlott bűnös - folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében (Btk.
  5. § /1/ bekezdése /4/ bekezdése) - folytatólagosan elkövetett magánokirat hamisítás vétségében (Btk.
  6. §) - számvitel rendje megsértésének bűntettében (Btk.
  7. § /1/ bekezdés a./, b/ pont, /3/ bekezdés b./ pont) Ezért a bíróság halmazati büntetésül 3 /Három/ év börtönbüntetésre, 4 /Négy/ év közügyektől eltiltásra és 300.000.- /Háromszázezer/ pénzmellékbüntetésre ítéli. forint A pénzmellékbüntetést meg nem fizetés esetén 5.000.- /Ötezer/ forintonként kell szabadságvesztésre átváltoztatni. A vádlott köteles megfizetni az államnak külön felhívásra 1.520.510.- /Egymillióötszázhúszezer-ötszáztíz/ forint bűnügyi költséget. I n d o k o l á s: A Nógrád Megyei Főügyészség B. 2017/2005/
  8. BTÖ. számon emelt vádat ... vádlottal szemben a Btk.
  9. §/1/ bekezdésébe ütköző és /4/ bekezdés szerint minősülő és büntetendő adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette, a Btk.
  10. §-ába ütköző és minősülő folytatólagosan elkövetett magánokirat hamisítás vétsége és a Btk.
  11. § /1/ bekezdés a./ pontjára ütköző és /4/ bekezdés b./ pontja szerint minősülő számvitel rendje megsértésének bűntette miatt. Végindítványában az ügyész az írásban benyújtott vádat, mind a tényállás, mind a minősítés vonatkozásában változatlanul fenntartotta, mindössze a gépjárművek számát, az írásbeli vádtól eltérően, 252 db-ról - a könyvszakértői vélemény kiegészítésére figyelemmel - 226 db-ra, míg az írásbeli vádban vádlott terhére rótt 180.339.000.- forintos elkövetési értéket 178.539.000.- forintra módosította. A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a megyei bíróság az alábbi tényállást állapította meg: ... vádlott nőtlen családi állapotú, az eljárás idején élettársi kapcsolatban él. Kiskorú gyermeke nincs. Az általános iskola
  12. osztályát végezte el, szakács képesítést szerzett tanfolyamon a munkaügyi központ szervezésében. Éttermi kisegítőként dolgozik a … Étteremben, ahol havi jövedelme 110.000-130.000.- forint között változik. Egyéb jövedelme, nagyobb értékű vagyontárgya, illetőleg tartozása- jelen ügyet leszámítva nincs. Büntetve ez idáig több alkalommal volt. Nevezettet a Pesti Központi Kerületi Bíróság
  13. május
  14. napján jogerős 18.B. 2059/1999/
  15. számú ítéletével orgazdaság vétsége miatt 8 hónap fogházbüntetésre és 1 év közügyek gyakorlásától eltiltásra ítélte, mely büntetését
  16. május
  17. napján töltötte le, a hátrányos jogkövetkezmények alól
  18. május
  19. napján mentesült. A Jászberényi Városi Bíróság
  20. április
  21. napján jogerős
  22. B. 36/2000/
  23. számú ítéletével ... Gyulát lopás vétsége miatt 6 hónap - végrehajtásában 1 év próbaidőre felfüggesztett - fogházbüntetésre ítélte.
  24. március
  25. napján a Salgótarjáni Városi Bíróság B. 232/2005/
  26. számú ítéletével a vádlottat folytatólagosan elkövetett csalás bűntettének kísérlete és folytatólagosan elkövetett magánokirat hamisítás vétsége miatt 5 hónapvégrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte. Legutóbb ... vádlottat a Budapest II-III. Kerületi Bíróság
  27. december
  28. napján jogerős
  29. B. III. 1337/2007/
  30. számú ítéletével a
  31. november
  32. napján elkövetett közokirat hamisítás bűntette miatt 40 nap közérdekű munka büntetésre ítélte. A vádlott az alábbi bűncselekményeket követte el: ...
  33. október
  34. napjától beltagja volt az ... kültaggal általa együtt az általa létrehozott … szám alatti székhelyű … Betéti Társaságnak. A gazdasági társaság tevékenységi körében … sorszám alatt felvette a gépjármű kereskedelmet is, a betéti társaság
  35. október
  36. napjától rendelkezett … adószámmal. A gazdasági társaság megalakulását követően külföldről, elsősorban Németországból beszerzett használt munkagépek, személygépjárművek és motorkerékpárok belföldön történő értékesítésével foglalkozott. A vádlott a gépjárművek külföldön történő megvásárlását és belföldi értékesítést részben személyesen, a külföldi vásárlást többnyire megbízottakon keresztül végezte, azonban a gépkocsikra vonatkozó adásvételi szerződéseket és az azokhoz esetenként kapcsolódóan kiállított számlákat eladóként aláírta. Azon néhány esetben, ahol a belföldi adás-vételhez kapcsolódó, az általa a cég bélyegzőjével lebélyegzett okiratot nem a vádlott, hanem helyette más személy írta alá …t, ezen esetekben is ... tudomással bírt az ügyletről, az-az ő jóváhagyásával történt, és valamennyi esetben az értékesítésből származó bevétel vagy készpénzes fizetés, vagy banki átutalás során szintén a vádlotthoz került. ... vádlott
  37. január
  38. és
  39. december
  40. napja közötti időben - amikor is a gazdasági társaságot ukrán személyeknek értékesítette - a betéti társaság tevékenysége keretében 226 db külföldről beszerzett gépjárművet értékesített Magyarországon, elsősorban magánszemélyek részére, részben más, elsősorban autókereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaságok részére. Az értékesítések alkalmával a jogi személyek részére adás-vételi szerződések mellett többnyire számla kiállítására is sor került a vádlott részéről, azonban magánszemélyek részére történt eladások során rendszerint csak adás-vételi szerződés készült. ... vádlott tevékenysége során a … Bt. részéről negyedévenként nyújtott be ÁFA bevallást. A vádlott
  41. évben I. II. és III. negyedévre valótlan tartalmú ÁFA bevallást nyújtott be az APEH Nógrád Megyei Igazgatóságára, melyben nem tüntette fel az első három negyedévben a 178 gépjármű értékesítése kapcsán jelentkező bevételt, valamint az ennek következtében fizetendő általános forgalmi adó mértékét, azt az adóhatóság elől teljes egészében eltitkolta, míg a IV. negyedévben ÁFA bevallást nem nyújtott be, a cég
  42. december 2-i értékesítésekor az új tulajdonost a … Bt fennálló adófizetési kötelezettségéről nem tájékoztatta, így további 48 gépjármű értékesítését és ebből eredő adóalap után fizetendő ÁFA-t titkolt el az adóhatóság elől. A … Bt-nek
  43. I. negyedévében összesen 51.962.000.- forint forgalom után 10.392.400.- forint ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezett, a II. negyedévben összesen 149.197.000.- forint forgalom után 29.839.400.- forint ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezett, a III: negyedévben összesen 520.514.400.- forint forgalom után 104.102.880.- forint ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezett, míg a IV. negyedévben összesen 191.525.500.- forint forgalom után 38.305.100.- forint ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezett. Ezen összeg csökken az I. és II. negyedévi bevallás alapján létrejött 2.299.000.- forint ÁFA követeléssel, valamint azon két gépjármű esetében felmerült ÁFA összegével, melyek … Bt részéről történt értékesítésére akkor került sor, /
  44. december 3., illetve december 20./, amikor ... már nem volt a Bt. tulajdonosa, és egyben vezető tisztségviselője. Ez esetben a … frsz-ú, … gépjármű esetében 1.160.000.- forint, míg az … frsz-ú motorkerékpár után 640.000.- forint ÁFA fizetési kötelezettség keletkezett, mely nem a vádlottat terheli. Mindezek alapján ... vádlott a 913.198.900.- forint forgalom után fizetendő 178.539.000.- forint ÁFÁ-val csökkentette az adóbevételt. ... vádlott azáltal, hogy a gépjárművek értékesítése során nem állított ki azokhoz kapcsolódóan valamennyi értékesítést igazolóan számlát, illetve abban az esetben, ahol számlát ki is bocsátott, azokat a gazdasági társaság könyvelésében nem szerepeltette, ezáltal megszegte a számvitelről szóló törvényben megfogalmazott könyvvezetési kötelezettségét, mellyel a … Bt. vagyoni helyzetének áttekintését az elkövetési időszakot érintő üzletévben meghiusította. ● A lefolytatott bizonyítási eljárás során a bíróság kihallgatta a vádlottat, tanúkat hallgatott ki, a vádlott és tanúk elé tárta a nyomozás során tett vallomásukat, írásbeli tanúvallomásokat olvasott fel, meghallgatta az igazságügyi könyv- és adószakértőt, ismertette a nyomozás során készített szakértői véleményt, illetőleg elrendelte annak kiegészítését és ugyancsak tárgyalás anyagává tette az igazságügyi gépjármű szakértői véleményeket, ezen túlmenően a tárgyalás anyagává tette a belföldi értékesítéshez kapcsolódó okiratokat, számlákat, adás-vételi szerződéseket. A nyomozati iratok III. kötet 3-6 oldala közötti cégmásolatból megállapítható, hogy a … Betéti Társaságot
  45. október hó
  46. napján alapították, a társaságot …-án jegyezte be a Nógrád Megyei Bíróság, mint Cégbíróság. A cég székhelye … szám, beltagja …, aki egyben a bt. vezető tisztségviselője
  47. október
  48. napjától. A képviselet módja önálló. A cég kültagja ... … lakos. A cég
  49. október
  50. napjától rendelkezett a … adószámmal. A cég tevékenységi körébe …. sorszám alatt felvette a gépjármű-kereskedelmet. Az ügyben az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságának feljelentése alapján indult eljárás …val szemben. Az adóhatóság a … Bt-nél, mint adózónál, a
  51. október
  52. és
  53. június 30-a közötti időszakra általános forgalmi adónemben végzett ellenőrzést, és arra a megállapításra jutott, hogy a személygépkocsik és munkagépek értékesítését nem, illetve nem teljeskörűen vallotta be, és így az ÁFA-t nem fizette meg. Beszerzésre kerültek a … Bt. külföldi, elsősorban németországi gépjármű vásárlásaira vonatkozó iratok. További beazonosítás történt a … Bt. által megfizetett regisztrációs díjak alapján, a BM. Központi Adatfeldolgozó Nyilvántartó és Választási Hivatalának Közlekedési Nyilvántartó Osztálya, továbbá jogutódjának, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Közlekedési Nyilvántartó Osztályának a megkeresése, a … Bt külföldi gépjármű beszerzéséhez kapcsolódóan a külföldi számlák, a személygépkocsik első forgalomba helyezésének iratai és ezen belül az első magyarországi adás-vételi szerződések másolatának beszerzése alapján. Mindezek alapján a nyomozó hatóság beazonosította azon gépjárműveket, melyeket a … Bt uniós tagállamokban, elsősorban Németországban vásárolt és azokat Magyarországon értékesített nagyobb részt közvetlenül magánszemélyeknek, kisebb részben autókereskedő cégeknek. ... vádlott a tárgyaláson maga is megerősítette a külföldről behozott gépjárművek belföldi értékesítésének tényét, miszerint „megfelel a valóságnak az, hogy a cég azzal foglalkozott, hogy külföldről gépeket hozott be, és Magyarországon forgalomba helyezte, és itt értékesítette.” Illetve „amennyi kocsit behoztunk, azt mind értékesítettük is, minden esetben megtörténtek az eladások, a cégnél nem maradt külföldről behozott autó.” /
  54. tjkv.
  55. illetve
  56. tjkv. 38 oldal/. Az értékesítés jelentős részben készpénz forgalom útján történt, kisebb részben banki átutalással /könyvszakértői vélemény, illetőleg vádlotti nyilatkozat 21 tjkv. 11 oldal/. A fenti módon - a könyvszakértői véleményre is figyelemmel - az nyert megállapítást, hogy
  57. évben a … Bt. összesen 228, az Európai Unió tagállamaiból behozott gépjárművet értékesítette belföldön. ... vádlott mint a … Bt képviselője a társaság iratait nem adta át a vizsgálatot végző adóellenőrök részére, /annak sorsa ismeretlen/, holott erre
  58. október hó 10-i APEH-nál történt meghallgatásakor egy napos határidővel ígéretet tett és a könyvelési anyagot a cég könyvelőjétől, …-tól az APEH vizsgálat idején átvette. Ezen mulasztásnak az sem képezheti az okát, hogy a céget
  59. december 2-án ukrán személyeknek értékesítette, mivel meghallgatására október 10-én, illetve a feljelentésre október 18-án, még az eladást megelőzően került sor. /I. kötet
  60. oldala,
  61. oldala,
  62. tjkv
  63. oldala, … tanú vallomása/. Könyvelési anyag hiányában az általános forgalmi adó alapját képező gépjármű értékesítésekor kapott vételár meghatározása, azokban az esetekben, ahol számla állt rendelkezésre, a számla alapján történt, ahol az adás-vételi szerződésen szerepelt vételár, ott az alapján, illetőleg adás-vételhez kapcsolódó kölcsönszerződések alapján, ahol erre sem volt lehetőség, ott a gépjárművet megvásárló személyek tanúvallomásában tett nyilatkozata alapján került sor, míg ahol a tanúk erre nem tudtak nyilatkozni, ott más lehetőség híján, igazságügyi gépjármű szakértő bevonásával, lényegében becslés elkövetéskori forgalmi értékét. útján lehetett meghatározni a gépjármű A bíróság a tényállás megállapítása során csak azon tanúk írásos vallomását tette felolvasás útján tárgyalás anyagává, ahol az eladási érték meghatározása tanúvallomás alapján történt. Egyéb esetekben az eladási érték meghatározásának alapját képező okirati bizonyítékokat tette tárgyalás anyagává, a számlákat, adás-vételi szerződéseket, esetlegesen a hozzájuk kapcsolódó hitellel kapcsolatos iratokat, bankszámla kivonatokat, míg a fennmaradó rész esetében az igazságügyi gépjármű szakértői véleményt ismertette. A nyomozás során a Be.
  64. § /5/ és /6/ bekezdése alapján írásban tett tanúvallomás a Be.
  65. § /1/ bekezdés d./ pontja alapján a tárgyaláson felolvasható, de az írásbeli tanúvallomások megismétlését a bíróság azért rendelte el, mert azok foganatosítására
  66. július
  67. napja után, a Be.-t módosító
  68. évi LI. törvény hatályba lépését követően került sor, és a nyomozó hatóság által közölt figyelmeztetés az új jogszabályok szerint, a Be.
  69. § /3/ bekezdésében hiányos volt. /Csak megjegyzi a bíróság, hogy fentieken túl egyéb tanúkihallgatások is történtek a tárgyaláson a bizonyítási eljárás során, ezek részletezésére az ítélet későbbi szakaszában kerül sor./ A fenti módon történt számítás alapján a könyvszakértői vélemény szerint az alábbiak állapíthatók meg: A nyomozás kezdeti szakaszában feltárt adatok alapján az első szakértői vélemény szerint
  70. I. negyedévében számlaforgalom alapján 15.200.000.- forint + 3.800.
  71. forint ÁFA, összesen 19.000.000.- forint értékesítés történt. Ugyanerre az időszakra az adás-vételi szerződések alapján 4.912.000.- forint + 1.228.000.- forint ÁFA, összesen 6.140.000.- forint értékesítés történt. A
  72. év I. negyedévi bevallásra és elszámolásra köteles ÁFA mennyiség 5.028.000.- forint. A II. negyedévben a számlaforgalom alapján 58.984.000.- forint + 14.746.000.- forint ÁFA, összesen 73.730.000.- forint értékesítés történt. Ugyanezen időszakban adás-vételi szerződések alapján 14.752.000.- forint + 3.688.000.- forint ÁFA, összesen : 18.440.000.- forint értékesítés történt a… Bt. részéről. A
  73. II. negyedévi bevallásra és elszámolásra köteles ÁFA kötelezettség 18.434.000.- forint. A III. negyedévben a számlaforgalom alapján 100.480.000.- forint + 25.120.000.forint ÁFA, összesen: 125.600.000.- forint értékesítés történt a … Gépker részéről. Ugyanezen időszakban az adás-vételi szerződések alapján 106.204.000.- forint + 26.551.000.- forint ÁFA, összesen 137.755.000.- forint a forgalom. A
  74. III. negyedévi bevallásra és elszámolásra vonatkozó ÁFA kötelezettség 51.671.000.forint volt. A IV. negyedévben a számlaforgalom alapján 2.240.000.- forint + 560.000.- forint ÁFA, összesen 2.800.000.- forint értékesítés történt. Ugyanezen időszakban az adás-vételi szerződések alapján 58.592.000.- forint + 14.648.000.- forint ÁFA, összesen: 73.240.000.- forint értékesítés történt. A
  75. IV. negyedévi bevallásra és elszámolásra köteles ÁFA összege 15.208.000.forint. /Nyomozati iratok I. sz. melléklet 119-
  76. o./. A további nyomozás során előkerült gépjárművek esetében a könyvszakértői vélemény első kiegészítésére került sor, ahol megállapította a könyvszakértő, hogy a műszaki szakértői vélemény szerint
  77. évben 21.693.000.- forint értékben történt még négy gépjármű értékesítés a … részéről, melynek az ÁFA vonzata 4.337.000.forint. /Nyomozati iratok I. sz. melléklet 160-
  78. o.,
  79. sorsz. tjkv. 51-
  80. o./. Ezt követően további 106 db, … Bt. által beszerzett gépjármű értékesítésére derített fényt a nyomozás, így a szakértői vélemény második kiegészítésére is sor került. A kirendelő határozat mellékletében még 108 gépjármű szerepel, a könyvszakértői vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a
  81. sorszámú tétel a 20 és
  82. tétel összevont értéke, így a gépjárművek száma kettővel csökken /nyomozati iratok I. számú melléklet 184 oldal/. A véletlenből adódóan az egy gépjármű esetlegesen két alkalommal is történő feltüntetését az alvázszámok ellenőrzésével zárta ki a szakértő. /
  83. sorsz. tjkv.
  84. o./ A fent megjelölt értékek mellé az alábbi megállapításokat tette a szakvélemény második kiegészítése során a szakértő: A … Bt részéről
  85. I. negyedévében a fentiek mellett a számlaforgalom alapján további 9.100.000.- forint + 2.275.000.- forint ÁFA, összesen 11.375.000.- forint értékesítés történt. A
  86. I. negyedévi bevallása és elszámolásra köteles ÁFA kötelezettség további 2.275.000.- forinttal emelkedik.
  87. II. negyedévében a számlaforgalom alapján 14.100.000.- forint + 3.525.000.forint ÁFA, összesen: 17.625.000.- forint értékesítés történt. Ugyanezen időszakban adás-vételi szerződések és tanúvallomások alapján 15.200.000.- forint + 3.800.000.- forint ÁFA, összesen: 19.000.000.- forint értékesítés történt a … Bt részéről. Ugyancsak ez időben a műszaki szakértői vélemény alapján 11.325.000.- forint + 2.831.000.- forint ÁFA, összesen: 14.156.000.- forint értékesítés történt.
  88. II. negyedévi bevallásra és elszámolásra köteles ÁFA kötelezettség mértéke 10.156.000.- forint.
  89. III. negyedévben a fentieken túl számlaforgalom alapján 14.380.000.- forint, + 3.595.000.- forint ÁFA, összesen 17.975.000.- forint értékesítés történt. Ebben az időszakban adás-vételi szerződések és tanúvallomások alapján további 107.479.000.- forint + 26.870.000.- forint ÁFA, összesen 134.349.000.- forint értékesítés történt. Mindezek mellett a műszaki szakértői vélemény alapján 87.868.000.- forint + 21.967.000.- forint, összesen 109.835.000.- forint értékesítés történt. A
  90. III. negyedévi bevallásra és elszámolásra köteles ÁFA összege 52.432.000.forint.
  91. utolsó negyedévében számlaforgalom alapján 650.000.- forint + 162.000.forint ÁFA, összesen 812.000.- forint értékesítés történt. Adás-vételi szerződések és tanúvallomások alapján 48.648.000.- forint + 12.162.000.forint ÁFA, összesen: 60.810.000.- forint értékesítés történt. A műszaki szakértői vélemény alapján 43.090.000.- forint + 10.773.000.- forint ÁFA, összesen 53.863.000.- forint értékesítés történt. A
  92. IV. negyedévi bevallásra és elszámolásra köteles ÁFA összege 23.097.000.forint. /Nyomozati iratok I. sz. melléklet 179-
  93. o./. Mindezen adatokat összesítve az állapítható meg, hogy a 228 db gépjármű belföldi értékesítéséből a … Bt
  94. évben összesen 913.198.900.- forintos forgalmat bonyolított le, mely után a bevallásra és megfizetésre köteles ÁFA összege 182.639.780.- forint. /Könyvszakértői vélemény bíróság által elrendelt kiegészítése összesítő melléklet/. A ... Bt
  95. I. negyedévében ÁFA bevallásában beszerzést terhelő, előzetesen felszámított, levonható ÁFA adóalapként 8.520.000.- forintot szerepeltetett, mely jelen ügyben nem érintett, belföldi cégtől vásárolt munkagép beszerzéséből származik. Az ezen adóalaphoz 2.130.000.- forint adót szerepeltetett, így az időszaki elszámolandó adóként 2.130.000.- forint került bevallásra, mint következő időszakra átvihető követelés. A II. negyedévben a társaság időszaki ÁFA bevallásában értékesítést terhelő 25 %-os fizetendő adóalapként 400.000.- forintot és ezen adóalaphoz tartozó 100.
  96. - forint fizetendő ÁFA-t szerepeltetett. A beszerzést terhelő, előzetesen felszámított, levonható általános forgalmi adóalap 1.074.000.- forint, így az ÁFA összege itt 269.000.- forint. Az előző időszakról beszámítható csökkentő tétel 2.130.
  97. - forint, mely tovább növekszik a II. negyedévben elszámolható ÁFA 269.000.- forintos összegével, így az időszaki elszámolandó adóként 2.299.000.- forint került bevallásra, mint következő időszakra átvihető követelés. Ezen követelés csökkenti a vádlott által megfizetendő ÁFA összegét, így ezt az összeget a 182.639.000.- forintból levonva az állapítható meg, hogy ... vádlottat 180.340.000.- forint ÁFA bevallási és megfizetési kötelezettség terhelte
  98. évben a gépjárművek belföldi értékesítésének forgalma után. /Nyomozati iratok I.sz. melléklet 114-
  99. o.,
  100. o.,
  101. sorsz. tjkv.
  102. o./. A fenti összegben bennfoglaltatik az is, hogy a ... Bt.
  103. december 3-án és december 20-án is értékesített gépjárművet. Az első esetben 4.640.000.- forintos áron , melynek ÁFA vonzata 1.160.000.- forint, míg a második esetben 2.560.000.- forint értékben, melyhez 640.000.- forint ÁFA tartozik. A nyomozati iratok III. kötet
  104. oldalán megtalálható a Nógrád Megyei Bíróság, mint Cégbíróság által megküldött társasági szerződés módosítás, miszerint
  105. december
  106. napjától már nem ... a társaság beltagja, és egyben vezető tisztségviselője, és nem ... a kültag, hanem …, illetve … ukrán állampolgárok. Ettől az időponttól történő belföldi értékesítésért már nem a vádlottat terheli felelősség, így az általa bevallásra köteles és befizetendő ÁFA összegét csökkenteni kell további 1.800.000.- forinttal, így a vádlott által bevallani és megfizetni köteles ÁFA összege 178.539.000.- forint. ... vádlott, mint a ... Bt vezető tisztségviselője az adóhatóság felé sem a gépjárművek eladásából származó bevételt, sem az ennek kapcsán bevallani és megfizetni köteles fenti ÁFA összeget nem vallotta be, a ... Bt. által benyújtott ÁFA bevallásban ezek a tételek nem szerepelnek. A vádlott előadása szerint néhány esetben az is előfordult, hogy magánszemélyek hozták be az autót saját részükre, a cég csak a nevét adta hozzá. Ez úgy történt, hogy behozták a kocsit, mintha a cég hozta volna be, és a bt. helyezte forgalomba is ezeket a gépeket, utána értékesítette a magánszemélynek papíron. Pénzmozgás ekkor volt, de nem sok. /
  107. tjkv.
  108. oldal/ Ezzel kapcsolatban a vádlott összegszerűséget, számot, nevet megjelölni nem tudott. Körülbelül tízre tette az ilyen esetek számát. Az APEH revízió megvizsgálta a Nógrád Megyei Közlekedésfelügyelet által kiadott forgalomba helyezési engedélyeket, mely alapján megállapította, hogy 7 esetben a személygépkocsikat magánszemélyek hozták be, magánszemélyek kérték a forgalomba helyezést, ennek ellenére a regisztrációs adót a VPOP részére a ... Bt fizette meg. Ez a 7 gépjármű azonban a vádlottal összefüggésbe hozott 226 gépjármű között nincs feltűntetve - ahogy a szakértő a tárgyaláson elmondta -, mivel ezen ügyleteknél csak az jelent meg, hogy a regisztrációs adó a ... részéről szerepel, de az, hogy hogyan fizette meg és hogyan történt a tényleges lekönyvelése, elszámolása a könyvelés hiánya miatt nem volt megállapítható /
  109. tjkv.
  110. oldal/. Tény, hogy a
  111. IV. negyedévi ÁFA bevallásának idején már nem ... volt a bt. vezető tisztségviselője. A tagváltozásról és képviselő váltásról készült jegyzőkönyvből /nyomozati iratok III. kötet
  113. oldal/ csak annyi állapítható meg, hogy a kilépő ... beltag kijelenti, hogy a társasággal a mai napon mindenben maradéktalanul elszámoltak, a társasággal szemben semmiféle jogcímen nincs követelésük. Ugyanezt a kijelentést teszi az új képviselő … is. Amikor a cég átadása történ, a … Bt-nek már jelentős ÁFA fizetési kötelezettsége halmozódott fel márcsak a IV. negyedévben is. Azt azonban utólag pontosan tisztázni már nem lehet, hogy ... vádlott milyen iratokat adott át az új tulajdonosnak, ha egyáltalán átadott valamit, de az megállapítható, hogy erről az adófizetési kötelezettségről az új tulajdonost nem tájékoztatta: „amikor az ukránok tőlem megvették a céget, az iratokat én átadtam nekik a pecséttel együtt. Most már nem tudom pontosan mik voltak ezek az iratok, amit én átadtam nekik. Az ukránokkal én beszéltem, azt nem tudom, hogy tudták-e vagy sem, hogy még fennáll a Bt-nek az ÁFA-fizetési kötelezettsége. Én nem mondtam.”/26 . tjkv.
  114. oldal/ ... vádlott mind a nyomozás, során mind a tárgyaláson lényegében a bűncselekmény elkövetését teljeskörűen beismerte, előadása szerint az utolsó szó jogán tett nyilatkozatában meg is bánta. Elismerte a cégalapítás tényét, a külföldről jelentős számban történő gépjármű behozatalt, azt, hogy a céget ténylegesen ő vezette, ő határozta meg, hogy egyes autóért mennyi pénzt kell kapnia, elismerte, hogy a cég nevében kibocsátott számlákat ő írta alá, ezek kerültek Salgótarjánba a könyvelőhöz. Tudta, hogy ÁFA fizetési kötelezettsége áll fenn, amikor is úgy nyilatkozott, hogy a pénz egy idő után jól kezdett jönni, mert az értékesítés után az ÁFA-t nem vallottam be. Így jó volt a haszon. Elismeri azt is, hogy a gépkocsik értékesítéséből származó pénz mind hozzá került. Elmondta azt is, hogy amennyi kocsit behoztak, azt mind értékesítették. Minden esetben megtörténtek az eladások, a cégnél nem maradt külföldről behozott autó. Ahol nem az ő aláírása szerepelt a … Bt bélyegzője alatt, arra pedig azt a magyarázatot adta, hogy a bélyegző ugyan az övé, de az aláírás nem, mivel volt olyan eset, hogy úgy adta oda ezeket az adás-vételi szerződéseket, hogy lebélyegezte, de alá nem volt írva. Elmondta azt is, hogy megfelel a valóságnak, hogy az ÁFA-t nem vallották be, és nem fizették be az eladott gépjárművek után. Azt tudta, hogy ezek a gépkocsik nincsenek benne a bevallásban, nem fizette be a forgalom után az adót, neki így pénze maradt meg. A könyvelő minden esetben abból dolgozott, amit leadott neki a kocsikról és a mezőgazdasági gépekről. Emlékezett a negyedéves ÁFA bevallással kapcsolatos nyomtatványokra, amit ki kellett tölteni, azokat elvitték a könyvelőhöz, a könyvelő megcsinálta, majd leadta. A bevallásokat emlékezete szerint amiben csak munkagépek voltak, gépkocsik nem, ő írta alá. A pénz sorsáról úgy nyilatkozik, hogy ami pénzeket átvett, az el is ment, mert uzsora kamatra vett fel kölcsönöket, ugyanis nagyban játszott Budapesten a … Kaszinóban. A pénzt általában arab ismerőseitől kérte kölcsön, azokat pedig határidőre vissza kellett fizetni. Végül az egész ügyletből csak tartozás maradt. Elmondta továbbá, hogy az értékesítések alkalmával a jogi személyek részére az adásvételi szerződések mellett számla kiállítására is sor került részéről, azonban a magánszemélyek részére történő értékesítések során kizárólag adás-vételi szerződést bocsátott a vevők rendelkezésére, számla kiállítására ezekben az esetekben került sor, amikor a vevő ehhez kifejezetten ragaszkodott. Azon esetekre is, ahol a pecsét a … Bt bélyegzője volt, de a névaláírás nem az övé a szerződéseken, azt nyilatkozta, hogy mindez a ... ügylete volt, ezek is az ő beleegyezésével zajlottak és ez esetekben is a befolyt pénz nála kötött ki. Elmondta továbbá, hogy az adóbevallást a könyvelő készítette, de ő írta alá. Azt látta, hogy az adóbevallásban nem szerepel, hogy a lebonyolított autóforgalom után mennyi ÁFA fizetési kötelezettsége áll fenn a Bt-nek. A nyomozás és a tárgyalás során tett vallomásai mellett ... vádlott mindvégig kitartott. Ettől eltérő tartalmú, a büntetőeljárás során okiratként értékelhető nyilatkozatot egy alkalommal tett, még az adóhatóság előtti nyilatkozatában, miszerint 10.000.- forint körüli összegért írt alá idegen személyeknek gépjárművel kapcsolatos iratokat. Ezt a vallomását azonban már az adóhatóság előtt a következő meghallgatásán sem tartotta fenn. /nyomozati iratok III. kötet
  115. oldalától
  116. oldalig,
  117. tjkv. 8-
  118. oldal, 26 tjkv. 38-41 oldal nyomozati iratok I. kötet 117-118 oldal/ A meghallgatott tanúk szerint is a ... Bt ügyeinek tényleges intézését ... végezte. A Bt. könyvelője, … szerint a számlákat ... hozta el neki, vagy egy ismerősével küldte el. Ő úgy tudta, hogy a ... Bt vezetője ... volt, hiszen vele beszélt, a számlákat is ő hozta neki /
  119. jtkv.
  120. oldal/ … tanú szerint, aki a rendelkezésre álló adatok szerint gépekre vevő felkutatásában vett részt, az ügyintézést minden esetben ... végezte, ő volt a főnök. /
  121. tjkv.
  122. oldal/ … tanú szerint, aki a gépkocsik szállításában részt vett, ... vezette …ben a céget, mindig …ben látta, ott lakott és az irodája a lakcímén volt. Amikor kapcsolatba került a céggel, mindig ...t kellett keresnie, őt mindig meg lehetett találni. Neki mindig ... adta a megbízást, ő írta alá. /
  123. tjkv.
  124. oldal/. …, az … kft. vezetője szerint, - mely kft több szerződést kötött a külföldről behozott gépjárművekre a ... Bt-vel - az adás-vételi szerződést a két cég vezetője kötötte minden alkalommal, tehát ő és ... /21 tjkv.
  125. oldal/. Az egyik gépet megvásárló … tanú szerint ő …vel tárgyalt inkább, ... is bekapcsolódott többször is a beszélgetésbe. Azt mondták, hogy Németországból tudják a gépeket behozni és közölték a vételárat is. … és ... együtt számolta meg a pénzt, de a pénzt ... tette el. /III. tjkv.
  126. oldal/. …, aki szintén gépet vásárolt a ... Bt-től, tanúvallomásában az alábbiakat mondja: „Telefonon jelezte a ... úr, hogy a gép elkészült, én felutaztam az öcsémmel …be, ahol kifizettem ...nak személyesen a kialkudott vételárat, az 5 millió forintot, majd lábon hoztam le a gépet …ra. Az egész ügylet során csak ... volt jelen a cég részéről. A gépet a …-i Vasútállomás melletti telephelyen vettem át. A számlát előttem töltötte ki ... és bélyegezte le, valamint írta alá.” /nyomozati iratok III. kötet
  127. oldal/. ... , a kültag szerint a főnök ... volt. /
  128. sorsz. tjkv.
  129. oldal/. Néhány kivételtől eltekintve, valamennyi szerződéssel, számlával kapcsolatos aláírásról ... elétárást követően elismerte a tárgyaláson, hogy ezek az aláírások tőle származnak. Azon esetekre adott magyarázatát, ahol a … aláírás nem tőle származik, a bíróság az ítélete korábbi részében már ismertette. Az eljárás során - ahogy erre a védelem is hivatkozott -, merültek fel adatok arra, hogy a gépjárművek behozatalában, belföldi értékesítésében nem csak kizárólag ... vett részt. Erre utal a vádlott APEH előtt tett első nyilatkozata, az, hogy az adás-vételi szerződések között és nyugták esetében is - arányaiban igen kevés alkalommal -, de előfordultak olyan aláírások is, amelyek az ő nevére szóltak, de szemmel láthatóan nem tőle származtak. Szintén erre utal a nyomozati iratok I. kötet
  130. oldalától az APEH feljelentésében … tanú APEH előtt tett nyilatkozatában elmondottakra történő hivatkozás, miszerint ő és … a munkagép vásárlás kapcsán …vel tartotta a kapcsolatot, valamint … tanúnak a vallomása, aki a tárgyalás során nem volt kihallgatható, mivel tartózkodási helye a bíróság előtt a kibocsátott körözés ellenére sem vált ismertté, így az ő nyomozás során tett vallomását a bíróság a Be.
  131. § /1/ bekezdés a/ pontja alapján olvasta fel. Ennek lényege, hogy a ... Bt. külföldi beszerzéseinek egy részét lényegében az ADVESZ Kft. vezetője, … intézte - amit … a nyomozás során és a tárgyaláson is tagadott . A bíróság álláspontja szerint azonban mindezek nem változtatnak azon a tényen, hogy ... volt a
  132. évi vádidőszakban a ... Bt. vezető tisztségviselője, tudott a lebonyolított ügyletekről, ezt vallomása mellett bizonyítja, hogy néhány kivételtől eltekintve, a belföldi értékesítésekhez valamennyi esetben aláírását adta, és azzal is tisztában volt, hogy a gépjárművek értékesítése adófizetési kötelezettséget keletkeztet, amit ő azért, hogy több pénze maradjon, szándékosan elmulasztott bevallani és megfizetni. A Be.
  133. § /1/ bekezdése értelmében a bíróság ítélkezése során törvényes vád alapján jár el. Az, hogy ... cselekményéhez kapcsolódóan esetlegesen más személyek bűnös magatartására vonatkozóan is merült fel adat, mivel az a vád keretein kívül esik, így erre a bíróság bizonyítást nem folytatott. A fenti módon megállapított tényállás alapján a megyei bíróság bűnösnek mondta ki ... vádlottat a Btk.
  134. § /1/ bekezdésébe ütköző és a /4/ bekezdés szerint minősülő, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő, folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettében, a Btk.
  135. §-ába ütköző folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségében, és a Btk. 289.§ /1/ bekezdésének a/ és b/ pontjába ütköző és - a Btk.
  136. § első mondatára figyelemmel, a vádtól eltérően, nem a jelenleg hatályos szabályozás, a /4/ bekezdés b/ pontja szerinti, hanem az elkövetéskor hatályos - a /3/ bekezdés b/ pontja szerint minősülő számvitel rendje megsértésének bűntettében. A Btk.
  137. § /1/ bekezdése értelmében az adócsalás bűntettét az követi el, aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre /adatra/ vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt /adatot/ a hatóság elöl elhallgat és ezzel, vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti. A /4/ bekezdés szerint a büntetés 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán az adóbevétel különösen nagy, vagy ezt meghaladó mértékben csökken. Az elkövetéskor hatályos általános forgalmi adóról szóló l
  138. évi LXXIV. törvény 7/A. §-a alapján a Közösségen belülről törtnő termékbeszerzésnek minősül a törvény
  139. §-a szerinti termék értékesítésének megfelelő termékbeszerzés, jelen esetben a közösségi adószámmal rendelkező ... Bt. Uniós tagállamból belföldön továbbértékesítési szándékkal beszerzett gépjármű vásárlása. Ez esetben az Uniós szabályozásnak megfelelően, a külföldi vásárláskor általános forgalmi adó felszámolására nem került sor, azt az adóalany a belföldi adózási szabályoknak megfelelően önadózással rendezi. /Csak megjegyzi a bíróság, hogy a vádlott ezen kötelezettségét is elmulasztotta, azonban ez vád tárgyát nem képezte, hiszen a befizetendő adó, amennyiben a feltételek fennállnak, levonásba is helyezhető, így a kettő összege nulla/. A gépjárművek belföldön történő értékestése adófizetési kötelezettséget keletkeztet. A már korábban hivatkozott általános forgalmi adóról szóló törvény
  140. §-a alapján az adóalany köteles az általa teljesített termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról számlát vagy egyszerűsített számlát kibocsátani. A IV. fejezet alapján az adófizetési kötelezettség termékértékesítésnél a teljesítés, illetve a részteljesítés időpontjában keletkezik. Az adó alapja a termékértékesítésnél a teljesítés ellenértéke. Az adó megfizetése az adóalanyt terheli. A törvény
  141. §-a alapján adóalany az a természetes személy, jogi személy, valamint jogi személyiségnélküli szervezet, aki /amely/ saját neve alatt jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, perelhet és saját nevében gazdasági tevékenységet végez, tekintet nélkül annak céljára és eredményére. A ... Bt. tehát adóalany, annak vezető tisztségviselője a vádidőszakban ... vádlott volt. A bíróság által megállapított tényállás szerint a ... Bt-nek 913.198.900.- Ft forgalom után 178.539.000.- Ft általános forgalmi adóbevallás és fizetési kötelezettsége keletkezett. A bevallás és az adó megfizetése ... vádlott kötelessége volt, aki ezt szándékosan elmulasztotta. A vádlott mindvégig tisztában volt vele, hogy adófizetési kötelezettség terheli, de az általános forgalmi adó összegét saját céljaira meg kívánta tartani és ezért mulasztotta el nyilatkozattételi, illetve adómegfizetési kötelezettségét, így a cselekményét egyenes szándékkal követte el. Ha a ... Bt. nevét adta az ügylethez, a neve szerepel a bizonylaton, a társaság oldaláról kerül megállapításra az adófizetési kötelezettség, nyilatkozta a szakértő arra az esetleg előfordult néhány esetre, ahol a Bt a nevét adta magánszemély külföldről történő gépjármű beszerzéséhez. Megállapította a bíróság a IV. negyedévre vonatkozóan is azon időszakig a vádlott büntetőjogi felelősségét adócsalás bűntettében, amíg a céget nem értékesítette, hiszen nincsen arra adat, hogy olyan könyveléssel kapcsolatos adatot, anyagot átadott volna az új tulajdonosnak, ami alapján az tájékozódhatott volna a cég tényleges kötelezettségeiről. Az viszont a vádlott vallomása alapján bizonyított, hogy a cég fennálló tartozásáról az új tulajdonost nem tájékoztatta, így annak lehetőségét sem teremtette meg, hogy … a következő negyedévben teljes körűen adóbevallási és adófizetési kötelezettségnek eleget tudjon tenni és ezt a vádlott sem tette meg. A Btk. 138/A. § d/ pontja értelmében az adóbevétel különösen nagy, ha az 50 millió forintot meghaladja, de az 500 millió forintot nem haladja meg. A fenti indokok alapján minősítette a bíróság a vádlott cselekményét a rendelkező részben foglaltak szerint az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő és mivel ugyanazon adónemben, egy adóéven belül ismétlődött a vádlott magatartása - a Btk.
  142. § /2/ bekezdése szerint folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntettének. A Btk.
  143. §-a szerint, aki jog vagy kötelezettség létezésének, megváltozásának vagy megszűnésének bizonyítására hamis, hamísított vagy valótlan tartalmú magánokiratot használ, a magánokirat-hamisítás vétségét követi el. Az általános szabályok szerint adózó belföldi adóalanynak valamennyi ÁFA-törvény hatálya alá tartozó ügyletről bevallást kell tennie. ... vádlott teljes mértékben tisztában volt azzal, hogy a ... Bt. nevében benyújtott általános forgalmi adóról szóló bevallások valótlan adatokat tartalmaznak. Az értékesítések túlnyomó részéről számlát nem állított ki, így az a könyvelésbe és ez által az adóbevallásba sem kerülhetett be. Ha pedig a tényleges forgalom nem ismert a könyvelő előtt, azt a könyvelésben és az ÁFA bevallásban sem szerepeltetheti. A bíróság ezen bűncselekménynél is folytatólagos elkövetést állapított meg, hiszen a magánokirat-hamisítási cselekményeket a folytatólagosság törvényi egységébe kell vonni, ha azokat a terhelt ugyanazon célból és azonos sértett megtévesztésére történt felhasználással valósítja meg. Ha a sértett jogviszony, illetőleg az abban megtestesülő érdek ugyanazon elkövető több magánokirat-hamisítási cselekményénél azonos, az azonos sértett sérelmére elkövetést, mint a folytatólagosság egyik feltételét kell megállapítani. A vádlott egy alkalommal a vallomásában „sugallta” a könyvelő felelősségét, amikor azt mondta, hogy ő a számlákat a könyvelőnek átadta, nem tudja, hogy azok a bevallásban miért nem szerepelnek. Ennek kapcsán ismét hangsúlyozza a bíróság, hogy a vádlott a tényleges forgalomnak csak egy töredékéről állított ki - saját bevallása szerint is - számlát, így legfeljebb ezeket adhatta át a könyvelőnek, de azok sem dokumentálták volna a teljes forgalmat. Másodsorban ki kell emelni, hogy a könyvelőnek semmi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy az átadott teljes számlamennyiséget önös döntés alapján ne könyvelje le, hiszen ezzel saját szakmai egzisztenciáját veszélyezteti, a büntetőjogi felelősségre vonás mellett. Harmadsorban a bíróság hivatkozik azon egységes bírói gyakorlatra, miszerint a gazdasági társaság vezető tisztségviselője az általános forgalmi adó bevallásának elmulasztásával, vagy valótlan tartalommal történő benyújtásával elkövetett adócsalásért és okirat hamisításért könyvelő alkalmazása ellenére is felel, ha a könyvelőnek nem adja át az adóbevallás elbírálásához szükséges iratokat, és nem ellenőrzi, hogy a bevallás megtörtént-e. /BH.2009/397/. A számvitelről szóló
  144. évi C. törvény
  145. § -a értelmében a kettős könyvvitelt vezető gazdálkodó a kezelésében, a használatában, illetve tulajdonában lévő eszközökről és azok forrásairól, továbbá a gazdasági műveletekről olyan könyvviteli nyilvántartást köteles vezetni, amely az eszközökben és a forrásokban bekövetkezett változásokat a valóságnak megfelelően, folyamatosan, zárt rendszerben, áttekinthetően mutatja. Ugyanezen törvény
  146. §-a a bizonylati elv és a bizonylati fegyelemre vonatkozó előírásokat tartalmazza. Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani /készíteni/. ... vádlott lényegében könyvelési anyaggal nem rendelkezett, a gazdasági eseményekről számlát legtöbb esetben nem állított ki, ez által lényegében olyan helyzetet teremtett, hogy az adott 2005-ös üzleti évét érintően a vagyoni helyzetének áttekintését, illetőleg ellenőrzését meghiúsította. Ennek eredményeként más adónemeknél történő teljesítési kötelezettségeket ellenőrizni nem lehetett, míg az általános forgalmi adó esetében is rendszerint szabályszerű bizonylat hiányában tanúvallomások, illetőleg lényegében becslésnek minősülő műszaki szakértői vélemény alapján lehetett következtetni az adó alapját képező gépjármű-értékesítési forgalomra. A büntetés nemét és mértékét a bíróság az alábbiak szerint állapította meg: Az adócsalás bűntettét a fenti minősítés mellett 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni a törvény. A halmazati szabályokra, a Btk.
  147. § /3/ bekezdésére figyelemmel, mivel az adócsalás után ez esetben a legsúlyosabb bűncselekmény a számvitel rendje megsértésének bűntette, és e bűncselekmény büntetési tételének felső határa nem éri el az adócsalás bűntettére kiszabható legsúlyosabb büntetés felső határának a felét, így jelen ügyben vádlott esetében kiszabható büntetés tartama 2 év és egy nap híján 11 év közötti időtartamban állapítható meg. A büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte a bíróság a vádlott teljes körű, bűnösségre is kiterjedő beismerő vallomását, megbánását. Kisebb nyomatékkal figyelembe vehető enyhítő körülmény az időmúlás. Súlyosító körülmény a folytatólagos elkövetés, a többszörös halmazat, az, hogy a vádlott már több alkalommal volt büntetve. Súlyosító körülmény, hogy a vádlott a legsúlyosabb bűncselekményt, az adócsalást egyenes szándékkal követte el. Arra figyelemmel, hogy jelen minősítéshez tartozó legalacsonyabb elkövetési érték csaknem négyszerese az eltitkolt és meg nem fizetett általános forgalmi adó összege, a bíróság csak a Btk.
  148. § /1/ bekezdés a/ pontjában meghatározott büntetés, szabadságvesztés kiszabására látott lehetőséget. Álláspontja szerint ezen büntetési nem alkalmas a Btk.
  149. §-ában megfogalmazott büntetési célok elérésére. Az enyhítő körülményekre és arra is figyelemmel, hogy a különösen nagy érték felső határát, az 500 millió forintot meghaladó cselekmények esetében is, a különösen jelentős értéknél is ezen büntetési tételkereten belül kell kiszabni a büntetést, a bíróság úgy ítélte meg, hogy a törvényi minimumnál ugyan magasabban, de lényegesen a középmérték alatt kell meghatározni a szabadságvesztés mértékét. A végrehajtási fokozat a Btk.
  150. § /a/ pontja értelmében börtön fokozat, mivel azt a bíróság bűntett miatt szabta ki. A bíróság ... vádlottat szándékos bűncselekmények elkövetése miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélte, és megítélése szerint a vádlott méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen, ezért azok gyakorlásától a szabadságvesztés tartamához igazodó tartamban, annál kissé hosszabb időre eltiltotta. A Btk.
  151. § /1/ bekezdése szerint, akit határozott tartamú szabadságvesztésre ítélnek és megfelelő keresete /jövedelme/ vagy vagyona van, pénzmellékbüntetésre kell ítélni, ha a bűncselekményt haszonszerzés céljából követi el. ... vádlott lényegében egyedül él havi 110-130 ezer forint közötti jövedelméből, ami a bíróság értékelése szerint, megfelelő keresetnek számít. A bűncselekményt haszonszerzés végett követte el, ezért nem mérlegelhető módon, pénzmellékbüntetést kellett kiszabni. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a vádlott teljes havi jövedelmének mintegy két és fél - háromszorosában meghatározott pénzmellékbüntetés megfelelő joghátrányt jelent. A már hivatkozott szakaszhely /2/ bekezdése alapján rendelkezett a bíróság a nem fizetés esetén követendő eljárásról. A vádlott által megvalósított bűncselekmény elkövetési értékét a pénzmellékbüntetés meghatározásánál azért nem lehetett figyelembe venni, hiszen - az ellenkezőjének a bizonyításáig - csak arra van adat, hogy a vádlottnál ez a pénzösszeg már nem áll rendelkezésre, azt eljátszotta, nem tartozik aktuálisan a vagyonához. A bíróság mellőzte vagyonelkobzás alkalmazását és ehelyett pénzmellékbüntetést szabott ki, mert nem volt meghatározható pontosan az eljárás során az a vagyon, amelyet az elkövető a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett, hiszen ez a vagyon nem minden esetben esik egybe az elkövetés értékével. A gazdagodás számszerű meghatározásához pontos adatokkal kell rendelkezni a külföldi beszerzés áráról, a belföldi értékesítés összegéről; jelen esetben több autónál ez csak becsléssel volt megállapítható, továbbá csökkentheti az értéket a regisztrációs adó, illetőleg a közreműködő személyeknek, a műszaki vizsgáztatás, a külföldről történő szállítást végző személyeknek a díja, mely kifizetések minden egyes külföldről behozott gépjárműnél felmerültek, de azok összegszerűsége még csak megközelítőleg sem állapítható meg. Elsősorban az eljárás során közreműködő szakértők, valamint a kirendelt védő díjából és a tanúk útiköltség-térítéséből állt össze a jelentős összegű bűnügyi költség, amely kétségtelenül nem kevés, de az elkövetési értéket figyelembe véve egyáltalán nem tekinthető a bűncselekmény súlyához képest aránytalanul nagynak, ezért a Be.
  152. § /1/ bekezdése alapján a bíróság annak viselésére a vádlottat kötelezte. Balassagyarmat,
  153. július hó
  154. napján Dr. Varga Zsolt sk. a tanács elnöke az aláírásban akadályozott Ambrózi Erzsébet és Molnár János ülnökök helyett is.

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.