Pfv.21037/2011/6 – Kúria

Pfv.IV.21.037/2011/6.szám A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Meznerics Iván ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Féja András ügyvéd által képviselt I. rendű és II. rendű alperesek ellen személyhez fűződő jog megsértésének megállapítása és járulékai iránt a Fővárosi Bíróság előtt 19.P.25.460/

1. szám alatt megindított és a Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.249/2010/
2. számú jogerős ítéletével befejezett perében a II. rendű alperes által
3. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán meghozta a következő í t é l e t e t : A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálattal támadott rendelkezését hatályon kívül helyezi, az elsőfokú ítéletet megváltoztatja, és a felperes keresetét a II. rendű alperessel szemben is elutasítja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a II. rendű alperesnek 80.000 (nyolcvanezer) forint együttes első, másodfokú és felülvizsgálati eljárási költséget. A le nem rótt 93.000 (kilencvenháromezer) forint kereseti, fellebbezési és felülvizsgálati eljárási illetéket a felperes köteles az államnak külön felhívásra megtéríteni. Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye. I n d o k o l á s Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes személyhez fűződő joga megsértésének megállapítása és járulékai iránt előterjesztett keresetének részben helyt adott, és megállapította: .. II.r. alperes azzal, hogy ..-én a .. csatornáján a „.." című műsorban valótlanul állította, hogy .. a .. 2008-as tisztújítási folyamata kapcsán üzletemberként arra adott volna megbízást az .. részére, hogy akár titkosszolgálati eszközök igénybevételével terhelő adatokat gyűjtsenek ..ra, illetve a ..ra, megsértette a felperes jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogait. A II.r. alperest eltiltotta a további jogsértéstől, és kötelezte, hogy elégtétel adásaként az ítélet rendelkező részét saját költségén közöltesse a .. „.." című műsorának, az ítélet jogerőre emelkedését követően soron következő adásában. A felperes keresetét ezt meghaladóan a II.r. alperessel szemben elutasította, a felperes keresetét az I.r. alperessel szemben teljes egészében elutasította. A le nem rótt 21.000 forint illetékből a felperest és a II.r. alperest kötelezte 10.500 - 10.500 forint illeték megfizetésére a Magyar Állam javára külön felhívásra. Az ügyben megállapított tényállás lényegi tartalma szerint ..-én a Nemzetbiztosági Hivatal által lehallgatott, .. és .. között ..-jén lezajlott telefonbeszélgetés ismeretlen forrásból eljutott a II. r. alpereshez. E beszélgetésben .., az .. egyik vezetője közölte ..ral, az .. vezérigazgatójával, hogy : „ A .. találkozott a ..sal és kaptam tőle egy munkát, ami elég érdekes, igazából megosztanám veled. A .. azt szeretné, ha dolgoznánk az ..-re, a ..ra, keresnénk rá terhelőket, merthogy ott van valami belső hatalmi váltás-szándék előkészítve és a .. azt mondja, hogy .. állnak mögötte, ők pénzelik a váltást. Meg akarják szerezni az ..-ben az első helyet. Valami alelnök van benne, valami .. vagy nem .. ." .. tájékoztatta ..t, hogy valószínűleg ..ról van szó. .. válaszában kijelentette: .. a jövő héten fog találkozni ..val, aki a jövő héten adja le konkrétan az információ-igényét, hogy mit szeretne tőlük. A beszélgetés végén .. kérte .. állásfoglalását, mit tegyen, mert szeretne kimaradni az ügyből, és ..et is le akarta beszélni a részvételről. A felvétel kézhezvételét követően a II. r. alperes megkereste ..t, aki megerősítette: ilyen tartalmú beszélgetés elhangzott közte és .. között. .. ezt követően a II. r. alperes jelenlétében felhívta ..t, aki közölte, hogy nem folytattak megfigyelési tevékenységet a II. r. alperesről.
4. szeptember 12-én a II. r. alperes az általa megtartott sajtótájékoztatón a telefonbeszélgetés anyagát - nevek említése nélkül - kiosztotta a sajtó képviselőinek. Az ügy szereplőit csupán kezdőbetűkkel jelölték, megbízóként „ .. magyar vállalkozó" került feltüntetésre. Aznap több internetes portálon megjelent a beszélgetés szövege, amelyben megnevezett személyek így ismertté váltak. ..-én az .. csatornáján sugárzott „.." című műsorban a hangfelvétel meghallgatását követően a riporter az abban elhangzottakról beszélgetett a II. r. alperessel. A riport elején az .. elnöke általánosságban arról beszélt, hogy vannak üzletemberek, vállalkozók, akik befolyást akarnak gyakorolni a politikára. Majd a riporter azon kérdésére, miszerint „.. lehet az az üzletember, akinek érdekében állhat" beleszólni abba, hogy ki legyen az .. elnöke, a II. r. alperes - felperes által sérelmezett - válasza szerint: „Biztos, hogy ő a legnagyobb név ebben, de azt hiszem, hogy a legkisebb szerepe volt ebben az ügyben. Sokkal érdekesebb a másik két szereplő. Az egyik .., a másik .. szerepe. De nem az én minősítésem miatt, a hanganyag minősítése miatt." Ezt követően a II. r. alperes a műsorvezető azon kérdésére, hogy hitelt ad-e annak, hogy .. illetve .. állhat amögött, hogy adott esetben .. információkat kíván gyűjteni a II. r. alperessel kapcsolatban, válaszában azt fejtette ki: hogy az ügynek ma nincs olyan szereplője, aki ne a ..-hez kötődne. .. .. között .. külpolitikai tanácsadója, ..-közeli ember, sőt főtisztviselő volt. ..-én a II. r. alperes az Országgyűlésben napirend előtti felszólalásában a telefonbeszélgetésben elhangzottakról fejtette ki véleményét. A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperesek a sajtótájékoztatón, a televíziós beszélgetésben és a parlamenti felszólalásban megsértették jóhírnevét annak valótlan állításával, hogy megrendelést adott az alperesek személye elleni adatgyűjtésre, titkosszolgálati eszközök alkalmazására. A jogsértés miatt kérte az alperesek jogsértés abbahagyására kötelezését és eltiltását a további jogsértéstől. Az elsőfokú bíróság az I.r. alperessel szemben jogalap hiányában teljes egészében elutasította a keresetet. A II. r. alperes által tartott sajtótájékoztató és parlamenti felszólalás tekintetében a felperes beazonosíthatósága hiányában utasította el a keresetet. Az .. csatornáján tett nyilatkozatban a II.r. alperes megnevezte a felperest, így egyértelmű volt a felperes személyének beazonosíthatósága. A közlés az elsőfokú bíróság megítélése szerint kifejezetten tényállításnak minősül, amely egyben sértő tartalmat is hordoz, mivel a közvélemény számára meg nem engedett jogellenes eszközök alkalmazásában való részvételt fogalmazott meg. Ennek bizonyítása a II.r. alperest terhelte, aki ezt a tényt kétséget kizáró módon a perben nem tudta bizonyítani. Ezért a felperes személyhez fűződő jogának megsértését e tekintetben megállapította. Az igényelt objektív jogkövetkezmények közül mellőzte a jogsértés abbahagyására kötelezést, mert arra nézve adat nem merült fel, hogy a jogsértés a perbeli kijelentést követően is folytatódott volna, ugyanakkor eltiltotta a II.r. alperest a további jogsértéstől, és elégtételadásra is kötelezte. A II.r. alperes által előterjesztett fellebbezés folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érintette. Fellebbezett részét részben megváltoztatta, és azt állapította meg, hogy a II.r. alperes a műsorban tett nyilatkozatával azt a hamis látszatot keltette, hogy .. a .. 2008-as tisztújítási folyamata során arra adott volna megbízást az .. részére, hogy adatokat gyűjtsön ..ról. Ezt meghaladóan az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a II.r. alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 10.000 forint + áfa fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 forint fellebbezési illetéket. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az elsőfokú bíróság által megfogalmazott és személyiségi jogsértést megvalósító közlés az adott formában nem hangzott el. A II.r. alperes nyilatkozata, a műsorvezető kérdéseire adott válaszának tartalma ugyanakkor arra utalt, hogy a felperes volt az, aki az adatgyűjtésre megbízást adott. Ezt támasztják alá a beszélgetésben elhangzott kifejezések, szóhasználat (az ügy szereplője, a megkomponált folyamat, a terhelő adatok gyűjtésére vonatkozó megbízás a párton belüli elnökválasztáshoz, a lehallgatási ügy, a gazdasági befolyás a politikára, az információkat akar gyűjteni az .. elnöke ellen egy másik elnökjelölt érdekében, a volt ..es politikus pénzeli, az új .. nevű cég megkeresése). Mindezekből az átlagnéző számára az a következtetés vonható le, hogy a felperes adott megbízást információszerzésre az ..-nek, arra, hogy adatokat gyűjtsenek a II.r. alperes személyéről. Mivel a II.r. alperes konkrétan nem állította, hogy a felperes volt a megbízó, ezért a másodfokú bíróság a hamis látszat keltésében látta megvalósulni a személyiségi jogot sértő magatartást. A II.r. alperes nem igazolta hitelt érdemlően, hogy a felperes adott megbízást a személyére vonatkozó terhelő információk gyűjtésére. A rendelkezésre álló adatok nem támasztották alá a II.r. alperes nyilatkozatát, mely szerint a lehallgatási ügy az .. tisztújítási folyamata és a felperes személye, megbízása összefüggésbe hozható. Tehát a II. r. alperes indokolatlanul, bizonyíték nélkül hozta kapcsolatba a felperest a titkos adatgyűjtéssel, terhelő információszerzéssel, ami sértő és megítélését hátrányosan befolyásolja. Mindezek alapján megállapította a jogsértést és rendelkezett az objektív jogkövetkezmények alkalmazásáról. A jogerős ítélet ellen a II.r. alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen annak hatályon kívül helyezését, az első- és másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Másodlagosan a jogszabálysértő határozat egészében való hatályon kívül helyezését és új határozat hozatalát, a felperes keresetének elutasítását indítványozta. A felülvizsgálati kérelem érvelése szerint a jogerős ítélet a Ptk.
5. §