G.21040/2010/31 – Balassagyarmati Törvényszék

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN ! A Nógrád Megyei Bíróság …......... ügyvéd által képviselt …......... felperesnek-, …......... ügyvéd által képviselt …......... Kft. …......... I. rendű, …......... ügyvéd által képviselt …......... II. rendű, …......... III. rendű, mindketten …......... szám alatti alperesek, valamint az …......... által képviselt …......... IV. rendű alperesek ellen számlatartozás megfizetése iránti perében nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi ítéletet: A …......... Bíróság kötelezi a felperest és a II. és III. rendű alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg az I. rendű alperesnek 805.925,- (azaz Nyolcszázötezer-kilencszázhuszonöt) Ft-ot és ezen összegnek

1. október 27.től a kifizetés napjáig számított 20 %-os kamatát. Ezt meghaladóan a felperes és az I. rendű alperes keresetét elutasítja. A IV. rendű alperessel szemben a per megszűnt. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy az állam külön felhívására fizessen meg 421.311,(azaz Négyszázhuszonegyezer-háromszáztizenegy) Ft le nem rótt kereseti és 460.440,- (azaz Négyszázhatvanezer-négyszáznegyven) Ft fellebbezési illetéket. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a …......... Bíróság Gazdasági Hivatalánál 718.614,- (azaz Hétszáztizennyolcezer-hatszáztizennégy) Ft előlegezett szakértői munkadíjat. Kötelezi a bíróság a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg 527.306,(Ötszázhuszonhétezer-háromszázhat) Ft perköltséget az I. rendű alperes részére melyből 200.000,- (azaz Kettőszázezer) Ft az ügyvédi munkadíj. Egyéb költségeiket a felek maguk viselik. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a Fővárosi Ítélőtáblának címzett, a …......... Bíróságnál (….........) írásban 3 példányban illetékköteles fellebbezést lehet benyújtani. A megyei bíróság tájékoztatja a feleket, hogy -a Pp. 73/A. §-a alapján- a Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a fellebbező fél részére a jogi képviselet kötelező. A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmükben a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását kérelmezhetik. A Fővárosi Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a Fővárosi Ítélőtábla tárgyalást tart. Indokolás: A bíróság az alábbi tényállását állapította meg. A felperes, mint egyéni vállalkozó és a …......... Kft. IV. rendű alperes között
2. július 30-án generál kivitelezői szerződés jött létre a …......... út I-es ütemében épülő 28 lakás és 7 garázs építésére, kivitelezésére. A felperes és az I. rendű alperes között ezzel összefüggésben adásvételi szerződés jött létre
3. augusztus hó 25-én, mely szerint az I. rendű alperes a felperesnek építési anyagot biztosít, a mindenkori árjegyzék szerint oly módon, hogy az átvett árú ellenértékét készpénzben, vagy átutalással 15 napos fizetési határidővel egyenlíti ki, az eladó legfeljebb 10.000.000,- Ft erejéig köteles halasztott fizetés mellett kiszolgálni a felperest. A szerződés 4./ pontja szerint II. és III. rendű alperesek készfizető kezesi felelősséget vállaltak az építőanyagok megfizetésére. A szerződés alapján I. rendű alperes összesen 9.253.960,- Ft értékben biztosított anyagokat a felperesnek. A felperes és az I. rendű alperes között szóbeli szerződés jött létre, mely szerint a felperes
4. áprilisától az I. rendű alperes …......... telephelyén építőipari kivitelezési munkákat végez a megbízó rendelkezései alapján az általa rendelkezésre bocsátott tervek szerint. A szerződést utána írásba is foglalták, azonban csak azt tartalmazza, hogy a kivitelező felperes a kölcsönösen megállapított megbízási díj ellenében végzi a munkát, s a szerződés visszavonásig érvényes. A felperes
5. május 9-én P. 20.440/
6. számon kereseti kérelmet nyújtott be a …......... Bírósághoz I. rendű alperes ellen. A kereseti kérelmében előadta, hogy az I. rendű alperesnek végzett építési munkáknak az értéke 25.994.946,- Ft, ebből az I. rendű alperes csak 6.634.730,- Ft-ot fizetett meg, 19.360.216,- Ft-tal maradt adós. Ugyanakkor az I. rendű alperes leszállított neki 221.465,- Ft építési anyagot és átadott részére 280.000,- Ft értékű állványzatot. Megállapította, hogy az alperes tartozik neki 4.108.347,- Ft tőkével és kamataival, így ennek az összegnek, valamint ezen összeg
7. december
8. napjától járó törvényes kamatának és a perköltségnek megfizetésére kérte kötelezni az I. rendű alperest. Az I. rendű alperes
9. május
10. napján fizetési meghagyás kibocsátását kérte a felperes és a II., III., IV. rendű alperesekkel szemben 9.253.960,- Ft és ezen összegnek
11. december
12. napjától járó 20 %-os kamatának a megfizetése iránt. A bíróság ezt a fizetési meghagyást áttenni rendelte a …......... Bírósághoz, amely ellentmondás folytán perré alakult, s a P. 20.740/
13. ügyszámon folyt. A megyei bíróság a …......... szám alatti ügy tárgyalását felfüggeszteni rendelte a …......... Bíróság …......... számon folyó eljárás jogerős befejezéséig. A …......... Bíróság előtt a …......... ügyben a jelen per felperese és a IV. alperes a …......... Kft. között folyt 29.240.149,- Ft és járulékainak, mint vállalkozói díjnak a megfizetése iránt. Ebben a perben a Fővárosi Ítélőtábla …......... számú ítéletével az I. fokú bíróság ítéletét részben megváltoztatva kötelezte a jelen per IV. rendű alperesét, hogy a felperesnek 13.910.528,- Ft-ot és ennek
14. április
15. napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot fizessen. A felperes a városi bíróság előtt
16. január 7-én kereseti kérelmét felemelte, s azt állapította meg, hogy 10.908.121,- Ft értékű építési munkát végzett, így az I. rendű alperessel szembeni követelése 8.493.306,- Ft + ÁFA, s ezen összegnek
17. december 9-étől járó törvényes kamatára is igényt tartott. A városi bíróság az ügy iratait áttette a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező …......... Bírósághoz. A …......... Bíróság a ….......... számú végzésével a …......... Kft. felperesnek, …......... és társai alperesek ellen 9.253.960,- Ft és járulékai iránt indított perében a per iratait egyesíteni rendelte a …......... Bíróság előtt …......... szám alatt folyamatban lévő ügyhöz, mivel a két pernek a tárgya egymással összefügg. Mivel a bíróságon a ….......... számú ügy korábban indult, így ennek a pernek a perfelállását követve a …......... ügyben előterjesztett kérelmet a bíróság viszontkeresetnek tekintette a felperessel szemben. Az I. rendű alperes a felperes kereseti kérelmének elutasítását kérte arra hivatkozott, hogy a felperesnek az általa elvégzett munkákat kifizette és arról készpénz fizetési számlák lettek kiállítva. A felperes az I. rendű alperes viszontkereseti kérelmének elutasítását kérte, hivatkozással a felek között létrejött
18. február 17-én árbevétel engedményezési szerződésre, melyben a felperes az I. rendű alperesre engedményezte a IV. rendű alperes részére vásárolt és beépített építőanyagok ellenértékét, az engedményező által igazolt számlák alapján. A felperes és az I. rendű alperes ügyvezetője között
19. december 28-án megállapodásban rögzítették, hogy a felek egymással
20. április hó 30-án kivitelezői szerződést kötöttek, melynek alapján a felperes építőipari kivitelezési munkát végzett az I. rendű alperes részére, ebből eredően 9.755.625,- Ft vállalkozói díj megilleti. E megállapodás 2./ pontjában úgy rendelkeztek, hogy ezen összeg 40 %-a kerül ténylegesen kifizetésre a felperes részére, míg az I. rendű alperes a vállalkozói díj 60 %-át beszámítja a felperessel szembeni követelésébe. A megállapodás 3./ pontja szerint az I. rendű alperes 3.270.000,- Ft vállalkozói díjat fizetett ki a felperesnek, ezen túlmenően az I. rendű alperes még 632.250,- Ft-ot köteles fizetni abban az esetben, ha a felperes a teljes vállalkozói díjról szabályszerű számlát állít ki. A IV. rendű alperes
22. 01.-től felszámolás alatt áll, felszámolója az …......... Kft. …......... a perben érdemben nem nyilatkozott. A felperes és az I. rendű alperes között
23. április hó 30-án kötött kivitelezői szerződésben az építkezés lényeges elemei nincsenek meghatározva, így a vállalkozói díj, az árformába, teljesítés igazolás módja, a fizetés módja, határideje, a műszaki ellenőr megnevezése, milyen határidőre kell a munkának elkészülni, vállal-e garanciát, milyet az elkészült építményhez. Építési napló csak egy időszakra készült
24. április 1-től,
25. december hó 6-áig. A bíróság az ügyben szakértői bizonyítást rendelt el, mivel a felek között az elvégzett munkákra konkrét szerződés nem jött létre, így a kirendelt igazságügyi szakértő …......... csak becsléssel tudta megállapítani, hogy a felperes milyen értékű munkát végzett. Az I. rendű alperes a helyszíni szemle során elismerte, hogy a perrel érintett építményeket a felperes készítette. A szakértő becsléssel állapította meg, hogy az I. rendű alperes részére
26. április
27. és
28. december 9.-i közötti időszakban elvégzett építésszerelési, kivitelezési munkák értéke bruttó 21.378.621,- Ft-ban határozható meg. Részletezte, hogy feltételezhetően mely munkákat végezte 2004ben, melyeket 2005-ben. A szakértői vélemény kiegészítését rendelte el a bíróság, melynek alapján a szakértő a szakvéleményét annyiban módosította, hogy még különbözetként 44.097,- Ft illeti meg a felperest. A bíróság a felek elszámolási vitájában a szakértői véleményre támaszkodott, mely megalapozott és aggálytalan. A felperes a per során többször változtatta kereseti kérelmének összegét. Azt a gyakorlatot folytatja, hogy nem köt írásbeli szerződést a munka végzéséről, hanem utólag,perben szakértővel számoltatja ki az elvégzett munkát. (A bíróság 3 peres ügyben tapasztalta ezt.) A megyei bíróság a perben
30. 11-én
31. sorszám alatt ítéletet hozott, az I. rendű alperest kötelezte, hogy a felperes részére 820.331,-Ft munkadíjat fizessen meg, ezt meghaladóan a felperes keresetét elutasította. A bíróság kötelezte a felperest és a II. III. rendű alpereseket, hogy az I. rendű alperes viszontkeresete alapján egyetemlegesen fizessenek meg az I. rendű alperesnek a tárgyalás napjáig
32. március hó 10-ig számolva 2.207.580,-Ft késedelmi kamatot. A bíróság kötelezte a felperest, hogy az I. rendű alperes részére fizessen meg 1.035.300,-Ft perköltséget. A bíróság kötelezte az I. rendű alperest, hogy a felperesnek fizessen meg 42.000,-Ft ügyvédi munkadíjat és az állam külön felhívására 49.200,-Ft le nem rótt illetéket, valamint a …......... Bíróság Gazdasági Hivatalába 74.000,-Ft szakértői díjat. Ezt meghaladóan az illetéket és perköltsége az állam viseli. Az ítélet ellen a felperes fellebbezést nyújtott be, melynek alapján a Fővárosi Ítélőtábla …......... számú végzésével a városi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A megyei bíróság az új eljárás keretében elrendelte a felperes személyes költségmentességének a felülvizsgálatát, és
33. sorszámú végzésével a felperes személyes költségmentességét megvonta, és részére illetékfeljegyzési jogot biztosított. Az I. rendű alperes kérte a IV. rendű alperessel szemben a per megszüntetését figyelemmel arra, hogy a …......... Kft. felszámolása befejeződött és
34. július hó 12-én a cégnyilvántartásból törlésre került. A bíróság a IV. rendű alperessel szemben a pert megszüntette. A felperes kereseti kérelmét változatlanul fenntartotta, előadta, hogy a korábbi elsőfokú ítéletben írt marasztaláson túlmenően 7.672.975,-Ft tőke és ennek
35. december
36. napjától a kifizetés napjáig számított 20 %-os kamatának a megfizetésére kötelezze a bíróság az I. rendű alperest, és fenntartotta azon nyilatkozatát, mely szerint az I. rendű alperestől 15.086.825,-Ft-ot vett át. Az I. rendű alperes a viszontkeresetét fenntartotta a felperessel és a II., III. rendű alperesekkel szemben. Előadta, hogy a felperes felé 9.253.960,-Ft értékben biztosított építőanyagot. A felperes részéről részteljesítések történtek. A felperes és az I. rendű alperes között létrejött
37. december 28-i megállapodásban foglaltaknak megfelelően
38. decemberében 60 %-os mértékben került beszámításra a követelésbe a felperes által végzett építőipari, kivitelezési munka vállalkozói díja, míg
39. októberétől a beszámítás %-os aránya a felperes kérésére 50 %-ra csökkent. A felperesnek az alperes felé a tartozása
40. július hó 14-én 1.951.955,-Ft, ez volt a követelése az I. rendű alperesnek, és kérte a II., III. rendű alperest is egyetemlegesen marasztalni. A felperes továbbra is kérte …......... tanúkénti meghallgatását az építéssel kapcsolatos felmérési adatokra. A megyei bíróság az I. rendű alperes indítványára igazságügyi könyvszakértőt rendelt ki annak megállapítására, hogy a felek közötti adás-vételi szerződésből eredően a felperes mikor, milyen összegeket fizetett ki az I. rendű alperesnek, és milyen összeg maradt kifizetetlen, illetve annak megállapítását kérte, hogy az I. rendű alperes mikor, milyen összegeket fizetett ki a felperesnek az építési szakértői vélemény figyelembevételével. A kirendelt igazságügyi könyvszakértő …......... szakvéleményében megállapította, hogy a felperes és a I. rendű alperes között építőanyagok biztosítására létrejött adásvételi szerződés alapján 12 számlával összesen 9.253.960,-Ft értékű árút adott át a felperesnek. A felperes az I. rendű alperes felé oly módon törlesztett, hogy
41. december hó 23án raklapvisszáru értéke volt 325.600,-Ft, zsalukővisszáru értéke 177.946,-Ft, a két tétel összesen 503.546,-Ft. A felek közötti
42. december 28-i megállapodás alapján megfizetett 3.507.106,-Ftot és 2.346.269,-Ft-ot, majd
43. október hó 5-én 2.000.000,-Ft-ot,
44. október hó 26-án 1.000.000,-Ft-ot. Az így kifizetett összeg 8.853.375,-Ft, melyhez hozzájön az 503.546,-Ft visszáru, mely összesen 9.356.921,-Ft. Tehát a felperes az I. rendű alperesnek a tőkekövetelését megfizette. A szakértő a felperes által az I. rendű alperesnek járó tőkén felüli kamatkövetelését 2.302.600,-Ft-ban állapította meg, figyelemmel arra, hogy a felperes számlák kifizetésével egy évet, illetve még attól is többet késett. A könyvszakértő ….........igazságügyi műszaki szakértő által kimutatott a felperesi munkák együttes összegének 21.422.718,-Ft-ban való kifizetését ellenőrizve megállapította, hogy a készpénzfizetéssel kiegyenlített építésszerelési, kivitelezési munkák teljesítményi értéke
45. és
46. évben összesen 20.056.825,-Ft volt, ehhez hozzájön az 501.465,-Ft értékű építési anyag és állványzat visszaszállítása, a kettő összesen 20.558.290,-Ft. Tehát a felperesnek a kivitelezési szerződésből eredő követelése az I. rendű alperes felé összesen 864.428,-Ft. Ehhez az összeghez járul még a
47. december
48. napján készült megállapodásban az I. rendű alperes által elismert, de ki nem fizetett 632.250,-Ft, ez összesen 1.496.678,-Ft. A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás és a felek nyilatkozatai alapján megállapította, hogy a felperes és az I. rendű alperes között vállalkozási szerződés jött létre
49. április 30-án, mely szerint a felperes, mint kivitelező az I. rendű alperes balassagyarmati telephelyén építőipari kivitelezési munkákat végez, a megbízó rendelkezései alapján az átadott tervek szerint. A Polgári törvénykönyv az
50. évi IV. tv.
51. §-a szerint a vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembehelyezésére, megjavítására, vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díjfizetésre köteles. A bíróság a kirendelt igazságügyi szakértő …......... szakvéleményét aggálytalannak fogadta el …......... újbóli tanúkénti meghallgatását szükségtelennek tartotta. A szakértő részére az iratait átadta, azokat a szakértő figyelembe vette. A bíróság …......... szakvéleménye alapján megállapította, hogy a felperesnek a követelése a kivitelezési munkákkal kapcsolatosan I. rendű alperesessel szemben a közöttük levő 2004-es elszámolásra is figyelemmel 1.496.678,-Ft-ra meglapozott. A még ki nem fizetett 864.428,- Ft és a 2004-es megállapodás szerinti 632.250,-Ft. A bíróság ennek az összegnek a megfizetésére kötelezte az I. rendű alperest. A felperes kamat követelése megalapozatlan, mivel a felek között nem volt kikötve kamat, másrészt a felperes folyamatosan az elvégzett munkák után, részkifizetésekben részesült, számlát egyáltalán nem állított ki. Kamatkövetelés csak a számla esedékessége után állapítható meg. A felperes számlát nem állított ki, így az alperes késedelembe sem eshetett, mivel a felek egymással nem számoltak el. A felperes a megismételt eljárásban a követelését a saját számításai szerint úgy adta elő, hogy az építész szakértő véleménye szerint, az általa elvégzett építési munka értéke 21.378.621,- Ft, ebből számlázásra került 15.086.825,- Ft és a leszámlázandó 6.291.796,- Ft, a visszáruzott raklap, zsalukő, béléstest 503.546,- Ft, így az összes tartozást 6.795.342,- Ft-ra hozta ki. Álláspontja szerint a szakértőtől eltérően az általa végzett munka 23.101.821,- Ft. Itt a különbözet 1.723.200,- Ft, így jött ki a
52. 518.542,- Ft. A felperesi előadást semmivel nem támasztotta alá, illetve a felperes nem vette azt figyelembe, amit a szakértő is megállapított, hogy összesen 20.558.290,- Ft lett részére kifizetve a 21.422.718,- Ft értékű munkából. A Polgári törvénykönyvről szóló
53. évi IV. tv.
54. §-a szerint ha a kötelezett kamattal és költséggel is tartozik, és a fizetett összeg az egész tartozás kiegyenlítésére nem elég, azt elsősorban a költségre, azután a kamatra, és végül a fő tartozásra kell elszámolni. A kötelezett eltérő rendelkezése hatálytalan. A bíróság megállapította, hogy az I. rendű alperes viszontkeresete megalapozott a kamat követelésre. A könyvszakértői véleményből egyértelműen megállapítható, hogy a felperes az adásvételi szerződés szerint az I. rendű alperestől átvett építési anyagokat kifizette, azonban több mint egy éves késedelemmel tett annak eleget, beszámítás útján. A szakértő kiegészítő szakvéleményében a felperesnek az I. rendű alperessel szembeni tartozását, a kamatkövetelésből eredően 2.302.603,- Ft-ra módosította. A bíróság elutasította a felperesnek a könyvszakértői, igazságügyi szakértői vélemény kielégítése iránti kérelmét, mert egyrészt nem vállalta az azzal kapcsolatos költségeket, másrészt ez szükségtelen, hiszen nem a felek könyvelését, hanem azt kellett vizsgálni, hogy a felperes milyen összegeket vett át az általa végzett munkálatokra tekintettel, és ezek a számlák az alperes könyveléséből származnak-e. Az I. rendű alperes az utolsó tárgyaláson viszontkeresetét úgy módosította, hogy a felperesnek a
55. augusztus hó 27-én kötött adásvételi szerződésből eredően, a tartozása 2.302.603,- Ft. Ebből levonta a felperesnek járó 864.428,- Ft-ot, 1.438.175,- Ft-ra és ezen összeg után
56. október hó
57. napjától, a teljesítés napjáig számított 20 %-os kamatának és a perköltségnek a megfizetésére kérte kötelezni a felperest. A bíróság megállapította, hogy a felperesnek összesen 1.496.678,- Ft-os összeg jár, ezt levonva a 2.302.603,- Ft-ból, 805.925,- Ft megfizetésére és ennek
58. október hó
59. napjától, a teljesítés napjáig számított 20 %-os kamatának a megfizetésére kötelezte a felperest, és a II., III. rendű alpereseket egyetemlegesen, tekintettel arra, hogy az adás-vételi szerződés
60. pontjában készfizető kezességet vállaltak a felperes tartozására. A bíróság megállapította, hogy a felperes nagyrészt 7/8-ad arányban pervesztes lett, így köteles a perrel felmerült le nem rótt illetéket megfizetni, ami a 8.518.542,- Ft-os követelésből levonva, a megítélt 1.496.678,- Ft-ot, 7.021.864,- Ft perérték szerint, 421.311,- Ft. Ezt az összeget és a fellebbezés 460.440,-Ft-os összeget köteles az állam külön felhívására le nem rótt illetékként megfizetni, az illetékekről szóló
61. évi XCIII. tv.
62. §-a alapján. Köteles továbbá a felperes a …......... igazságügyi szakértő szakértői munkadíját 650.982,- Ft a megjelenésével kapcsolatos 67.632,- Ft-ot, összesen 718.614,- Ft-ot a …......... Bíróság Gazdasági Hivatalának Pénztárába befizetni, mivel azt a bíróság előlegezte a felperes korábbi személyes költségmentessége folytán. A felperes köteles megfizetni a Pp.
63. §-a alapján az új eljárás során felmerült 374.064,-Ft könyvszakértői díjból a pervesztesség arányában, annak hetedét 327.803,Ft-ot az I. rendű alperesnek megfizetni, valamint az I. rendű alperes részére 200.000,- Ft ügyvédi munkadíjat. Az ítélet elleni fellebbezési lehetőség a Pp.
64. §.