Bf.291/2010/7 – Fővárosi Ítélőtábla

(1),

(4)bekezdés szerinti folytatólagosan elkövetett adócsalás bűntette, a Btk. 276.§-a szerinti folytatólagosan elkövetett magánokirathamisítás vétsége és a Btk. 289.§

(1)bekezdés a./ és b./ pontja , illetőleg a

(3)bekezdés b./ pontja szerinti számvitel rendjének megsértése bűntette miatt halmazati büntetésül - 3 év börtönre, 4 év közügyektől eltiltásra és 300.000 Ft pénzmellékbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzmellékbüntetés meg nem fizetése esetére annak átváltoztatásáról, és kötelezte a vádlottat a bűnügyi költség megfizetésére. Az első fokú ítéletet az ügyész tudomásul vette, ellenben a vádlott és védője enyhítés végett fellebbezést jelentett be. A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség BF.680/

1. számú átiratában az első fokú ítélet helybenhagyását indítványozta, az ítélőtábla nyilvános ülésén nem képviseltette magát. A vádlott kirendelt védője a másodfokú bíróság előtt a büntetés enyhítésére irányuló fellebbezését fenntartotta, és továbbra is a kiszabott szabadságvesztés mértékének csökkentését és végrehajtásának próbaidőre történő felfüggesztését indítványozta. Egyben tárgyalás tartására tett indítványt a új tartalmú vallomására hivatkozva, amelyben a vádlott meg kívánja nevezni azon személyeket, akiket fedezett és akik helyett magára vállalta a bűncselekményt. A vádlott nem jelent meg a nyilvános ülésen, távolmaradása ellenére a Be.
2. §. /3/ bekezdése alapján a nyilvános ülés megtartható volt. A fellebbezések alaptalanok. A Fővárosi Ítélőtábla a Be.
3. §

(1)bekezdése szerint az első fokú ítéletet és a megelőző eljárást teljes körben felülbírálta. Ennek során megállapította, hogy a Nógrád Megyei Bíróság a perrendi szabályok maradéktalan megtartása mellett lefolytatott bizonyítási eljárásban az ügyfelderítési kötelezettségének messzemenően eleget tett. Alapos, részletes és kimerítő bizonyítás keretében az ügy ténybeli és jogi elbírálásához szükséges bizonyítékokat beszerezte, azokat egyenként és egymással összevetve értékelte és gondosan mérlegelte. A vádlott teljes körű beismerő vallomást tett, amely összhangban állt az okirati és a személyi bizonyítékokkal. Már a nyomozás rendkívül gondos és alapos volt, a bevont igazságügyi könyvszakértő egyenként megvizsgálta a belföldi értékesítéssel érintett járműveket, illetőleg munkagépeket (a továbbiakban: járműveket). A szakértő a Bt. gazdasági eseményeiről szóló könyvelési bizonylatok hiányában, a közösségen belüli termékbeszerzésen alapuló és belföldi értékesítéssel érintett eszközökről részben a kiállított számlák, részben az adásvételi szerződések, továbbá a tanúk vallomása és a bevont műszaki szakértő véleménye, valamint a regisztrációs adó megfizetésével összefüggésben keletkezett okiratok alapján végezte el számításait a vádlott vezette Bt. be nem vallott és be nem fizetett (el nem számolt) ÁFA fizetési kötelezettségének mértékéről.

1. számú egyenként azonosította be az ÁFA-val érintett járműveket, minden fellelhető adatot rögzített, lényegében feltérképezte mindazt a dokumentálható adattömeget, amely a vádlott büntetőjogi felelősségének megállapításával kapcsolatban a további vizsgálat alapja lehetett. Az elsőfokú bíróság a tárgyaláson igen részletesen kihallgatta a szakértőt és a bizonyítást továbbfejlesztve a szakvélemény kiegészítését rendelte el. Mindezek alapján kirekesztette a vádlott felelősségi köréből azokat a gépjárműveket, amelyek regisztrációs adóját ugyan a Bt. fizette meg, de magánszemélyek hozták be az országba. Kirekesztette az ÁFA bevallással érintett összeget is, és ezzel csökkentette a büntetőjogi szempontból figyelembe vehető értékeket a Bt.
2. első és második negyedévében benyújtott ÁFA bevallásával kapcsolatosan. Hasonlóan figyelembe vette a vádlott javára a
3. negyedévben a cég eladását követő napon (december 3-án) és december 20-án történt járműértékesítést is. A vádlott a negyedik negyedévre már be sem adta az ÁFA bevallást, és a szakvéleményből kitűnően
4. évben a feltüntetettnél lényegesen több értékesítés történt, amelyek a beszerzést igazoló számlák hiányában nem lettek a vádlottnak felróva. Összességében az elsőfokú bíróság minden bizonytalanságot a vádlott javára értékelt és messzemenően figyelemmel volt arra, hogy csak a törvényesen, bizonyosan felróható összegekben állapítsa meg a vádlott adófizetési kötelezettségének elmulasztását. Ehhez kapcsolódóan azt is helyesen rögzíti az első fokú ítélet, hogy a más adónemre (például társasági adóra) nem is vizsgálták a vádlott büntetőjogi felelősségét, mivel a számvitel hiányosságai, a gazdásági események dokumentálásának elmulasztása ezt lehetetlenné tette. Az elsőfokú bíróság pontosan megállapította, hogy a vádlott 226 db jármű értékesítéshez kapcsolódóan szegte meg az adófizetési kötelezettségét. Az összegszerűségeket a másodfokú eljárásban csak azért és annyiban kellett pontosítani, mert a szakértő részben forintosított részben ezer forintra kerekítve számolt, és az elsőfokú bíróság nem az egyes adófizetési időszakhoz (negyedévekhez) számolta el a fel nem rótt értékesítést és a bevallással érintett és ezért elfogadott - elszámolt - ÁFA-t. Előzőeket figyelembe véve a Bt.
5. első negyedévében 8.262.400 Ft, a második negyedévben
6. 670.400 Ft, a negyedik negyedévben 36.505.100 Ft összegben, összesen 178.540.780 Ft ÁFA-val csökkentette az adóbevélt (a harmadik negyedévben helyesen feltüntetett 104.102.880 Ft mellett). A kisebb körű pontosítás a bírósági iratokban elhelyezett szakvélemény mellékletéből állapítható meg. Mivel a fenti adatokat a nyomozás és a gondos elsőfokú bizonyítás precízen feltárta, nem volt nagy jelentősége a vádlott beismerő vallomásának. Ebből következően nem volt lényeges a védelem által szorgalmazott bizonyítás: a másodfokú eljárásban tárgyalás kitűzése és azon a vádlott vallomásának a megismerése, mivel a Bt. ÁFA fizetési kötelezettségét és a beltagként eljáró, a Bt-t képviselő vádlott büntetőjogi felelősségét nem érintette volna. Teljesen közömbös, ha az elkövetésre a vádlottat felbujtották, azt pedig, hogy más személy is érintett-e a bűncselekménnyel nem kell (és nem is lehet) jelen eljárásban vizsgálni. Erre figyelemmel utasította el a másodfokú bíróság az előterjesztett bizonyítási indítványt. Az elsőfokú bíróság a tényállás megállapítása kapcsán az indokolási kötelezettségét is körültekintően teljesítette, az ítélet megalapozott, és tényállása a másodfokú eljárásban irányadóan a felülbírálat alapját képezte. A Nógrád Megyei Bíróság a megalapozott tényállásból okszerű következtetést vont a vádlott bűnösségére, és törvényes a vádlott által elkövetett bűncselekmények jogi minősítése is, annak indokai helyesek, összhangban állnak az elkövetéskor irányadó jogszabályokkal és a bírói gyakorlattal. Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabása során irányadó enyhítő és súlyosító tényezőket teljes mértékben feltárta, felsorolta és súlyuk szerint értékelve törvényes, a vádlott által elkövetett bűncselekmények tárgyi súlyát és a vádlott társadalomra veszélyességét kellően kifejező fő- és mellékbüntetést szabott ki, amely tettarányos, és ezért alkalmas a büntetési célok megfelelő biztosítására. Az elsőfokú bíróság alaposan megindokolta a pénzmellékbüntetés alkalmazását és a vagyonelkobzás mellőzését, ezért ezt sem érintette a másodfokú bíróság. Az ítélőtábla nem osztotta a védelemnek a börtönbüntetés mérséklésére vonatkozó érveit. Az első fokú ítélet kihirdetésétől bekövetkezett időmúlás azért nem eredményezhette a büntetés további csökkentését, mert az elsőfokú bíróság által alkalmazott büntetés nem tekinthető eltúlzottan súlyosnak. A vádlott többszörösen büntetett előélete, a 200 millió forintot megközelítő elkövetési érték, a halmazatul kiszabható büntetés mértéke és a bűnösségi körülmények összességének értékelése mellett a büntetés törvényes mértékű, az alkalmazott három év börtön az alsó határ közelében marad, ezért megváltoztatására nem volt törvényes mód és indok. Csak megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú eljárásban kutatni kellett a vádlott idézhetőségét, így részben saját magatartására is visszavezethető az eljárás húzódása. Az ítélet járulékos rendelkezései törvényesek, a Fővárosi Ítélőtábla a Be. 381.§

(1)bekezdése alapján kötelezte a vádlottat a másodfokú eljárásban a védelmével kapcsolatos bűnügyi költség megfizetésére. A Nógrád Megyei Bíróság ítéletének helybenhagyása a Be. 371. §-án, a további fellebbezés kizártsága a Be. 386.§

(1)bekezdésén alapszik. Budapest,

1. év október hó
2. napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke Dr. Mató Ágnes s.k. előadó bíró Dr. Bartkó Levente s.k. bíró A Nógrád Megyei Bíróság 12.B.82/2009/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla 1.Bf.291/2010/
4. számú végzése folytán jogerős és végrehajtható. Budapest,
5. év október hó
6. napján Dr. Rédei Géza s.k. a tanács elnöke Kiadmány hiteléül: tisztviselő