Pécsi Ítélőtábla Pf.III.20.208/2011/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla a dr. Czene István ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - Pál Gyuláné dr. ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt indított perében a Zala Megyei Bíróság
- március
- napján kelt 7.P.22.166/2010/
- számú ítélete ellen a felperes által
- sorszám alatt benyújtott fellebbezés folytán - tárgyaláson kívül meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint másodfokú eljárásban felmerült költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes
- április 3-tól
- március
- napjáig az alperes elnöke volt. Az alperes közgyűlése - a fegyelmi bizottság javaslata alapján - a felperest a 67/
- számú határozatával kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A felperes a közgyűlés határozatát keresettel támadta, melyet a Z Megyei Bíróság P.22.268/2009/
- számú ítéletével megsemmisített és új határozat hozatalát rendelte el, mert az alperes a fegyelmi eljárás lefolytatása során eljárási szabálysértéseket követett el. A fenti bírósági ítélet kézhezvétele után az alperes elnöke
- szeptember 7-én a fegyelmi eljárást ismételten megindította, a fegyelmi bizottságot az eljárás lefolytatására hívta fel, s erről a felperest értesítette. A fegyelmi bizottság
- október
- napjára tűzött ki újabb tárgyalást, amelyről szóló értesítés kézhezvétele után a felperes elfogultsági bejelentéssel élt a fegyelmi bizottság elnöke, K.J. ellen. Bejelentését az ahhoz csatolt, K.J. által
- június
- napján írt levélre alapította, amely szerint „Nagyon megbántam, hogy tegnap kezet fogtam veled a bíróságon. Többé nem teszem. K.J." Az alperes intéző bizottsága az elfogultsági bejelentésre tekintettel
- október 4én ülést tartott, amelyen K.J-t meghallgatta, s ennek alapján megállapította, hogy K.J. elfogulatlanul végzi a munkáját", ezért az elfogultsági kifogást elutasította. Az alperes fegyelmi bizottsága K.J. elnök vezetésével a fegyelmi eljárást a felperessel szemben lefolytatta és az 1-18/
- számú iratában az alperes közgyűlésének javasolta, hogy a felperest kizárás fegyelmi büntetéssel sújtsa. A fegyelmi bizottság öt pontban részletezte a felperes terhére rótt fegyelmi vétségeket. Az alperes közgyűlése
- november 12-én megtartott közgyűlésén a felperest kizárás fegyelmi büntetéssel sújtotta. A fegyelmi határozat indokolása szerint az alperes fegyelmi bizottsága által lefolytatott fegyelmi vizsgálat során bebizonyosodott, hogy a felperes olyan, a fegyelmi szabályzat II. fejezet 3.§ b-c. és f) pontjai szerinti súlyos fegyelmi vétségek sorozatát követte el, amelyek miatt - a fegyelmi bizottság javaslatát elfogadva - a közgyűlés többségi szavazással kizárás fegyelmi büntetés kiszabását látta indokoltnak. Az alperes az első fegyelmi eljárás megindításával egyidejűleg feljelentést tett a felperes ellen a fegyelmi határozat alapjául szolgáló cselekmények miatt. A feljelentés alapján a büntető eljárás jelenleg is folyamatban van. A felperes keresetében az alperes közgyűlésének kizárást kimondó fegyelmi határozatának a hatályon kívül helyezését kérte, mert a bejelentése ellenére a fegyelmi bizottság elnöke vezetésével került lefolytatásra a fegyelmi eljárás, s emiatt a fegyelmi eljárásban semmilyen módon nem kívánt részt venni. Hivatkozott a keresetlevélben arra is, hogy a fegyelmi eljárás elrendelését megelőzően a fegyelmi vétség elkövetése óta egy év már eltelt, illetve a fegyelmi jogkör gyakorlójának több, mint három hónapja volt tudomása a fegyelmi vétség elkövetéséről, ezért a cselekmények elévültek, ezen kívül pedig mivel büntető eljárás is indult, szükségtelen volt a fegyelmi eljárás lefolytatása. Mindezekre tekintettel a vadásztársaság megsértette az egyesületi törvényben, valamint a társaság alapszabályában és fegyelmi szabályzatában foglaltakat. Ezért a meghozott kizárást kimondó közgyűlési határozat jogszabálysértő. Az alperes a kereset elutasítását kérte. Arra hivatkozott, hogy az alperes elnökének felkérésére az ellenőrző bizottság
- április
- után kezdte meg a cselekmények kivizsgálását, majd
- május 28-án készült jegyzőkönyv alapján került elrendelésre a fegyelmi eljárás, így az elévülés nem következhetett be. Hivatkozott arra is, hogy a felperes elfogultsági bejelentésére tekintettel az eljárást szabályszerűen lefolytatták, a bejelentést azonban alaptalannak találták. Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Megállapította azt, hogy az intéző bizottság az alperes fegyelmi szabályzatában foglaltak szerint az eljárást lefolytatta és 10/
- számú határozatával a felperes elfogultságit kifogását elutasította. A felperesnek módjában állt volna ezt a határozatot bíróság előtt 30 napon belül megtámadni, de - külön megtámadás hiányában - a fegyelmi eljárás keretébe tartozóként felülvizsgálta e határozatot és megállapította, hogy az megfelel a jogszabályi előírásoknak és a felperes belső szabályzatainak. Az elévülésre való hivatkozást is alaptalannak találta, figyelemmel arra, hogy a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmények miatt büntető eljárás indult a felperessel szemben, az jelenleg is folyamatban van, így az alperes fegyelmi szabályzatának 12.§
(2)bekezdése értelmében az elévülés szóba sem kerülhet, miután a fenti szabály szerint az elévülés a büntető eljárás jogerős befejezésekor kezdődik. Az ítélet ellen, annak megváltoztatása és keresetének teljesítése, az alperes határozatának megsemmisítése érdekében a felperes fellebbezett. Fellebbezésében arra hivatkozott, hogy tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság azt, hogy a fegyelmi eljárás megindításával egyidejűleg került sor a büntető eljárás elrendelésére, mert a fegyelmi eljárást az alperes
- június 29-én rendelte el, míg a büntető feljelentésre
- november 23-án került sor. A büntető eljárás megindulásának kezdetétől függetlenül is vizsgálni kellett volna a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően az elévülés bekövetkeztét. Hivatkozott arra is, hogy az elsőfokú bíróságnak vizsgálnia kellett volna az elfogultsági kifogással kapcsolatos bejelentését, mert az intéző bizottság határozata a fegyelmi eljárás részeként került meghozatalra. Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. A fellebbezés alaptalan. Az elsőfokú bíróság az ítéleti döntése alapjául szolgáló tényeket helyesen állapította meg és azokból helyes jogi következtetéseket vont le. Az
- évi II. törvény (Etv.) 10.§-ának
(1)bekezdése értelmében a felperes keresete akkor lehet alapos, ha a felperest az egyesületből kizáró határozat törvénysértő. A társadalmi szervezet határozata akkor törvénysértő, ha valamely jogszabályi rendelkezésbe ütközik vagy - az állandósult ítélkezési gyakorlat szerint ha az alapszabály vagy belső szabályzat valamely rendelkezésével ellentétes. Végül megállapítható a törvénysértés akkor is, ha a határozat az alapszabály olyan rendelkezésén alapul, amely ellentétben áll valamely jogszabállyal. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság helyesen járt el akkor, amikor azt vizsgálta, hogy az alperes eljárása megfelelt-e az irányadó jogszabályoknak, az alapszabály és a fegyelmi szabályzat rendelkezéseinek. A felperes elfogultsági bejelentésével kapcsolatban helyesen utalt az elsőfokú bíróság arra, hogy az alperes fegyelmi szabályzatának 9.§-a szerint megfelelően járt el az alperes és vizsgálta a felperes elfogultsági bejelentését. Téves az a fellebbezési érvelés, hogy az elsőfokú bíróság nem vizsgálta az elfogultsági bejelentésével kapcsolatban hozott alperesi határozatot. A rendelkezésre álló adatok alapján azonban nem volt megállapítható, hogy az intéző bizottság az elfogultsági kifogás elutasítására vonatkozó határozatát jogszabályt (szabályzatot) sértő módon hozta volna meg. Az intéző bizottság a rá irányadó szabályok szerint K.J. fegyelmi bizottsági elnököt meghallgatta, aki olyan nyilatkozatot tett, hogy képes az ügyben elfogulatlanul eljárni, ezzel szemben a felperes bejelentéséhez csatolt levél tartalma nem bizonyította egyértelműen az elfogultságát. A felperes pedig már az elfogultsági bejelentésről szóló iratában tájékoztatta arról az alperest, hogy a fegyelmi eljárásban nem kíván részt venni. Bejelentésében - a keresetlevélben tett állításával ellentétben - nem arra hivatkozott, hogy az elfogultság miatt marad távol, hanem arra, hogy álláspontja szerint felesleges az adott eljárás lefolytatása, amely állásponttal a felperes magát fosztotta meg a védekezés lehetőségétől. Nem állapítható meg a felperes terhére rótt cselekmények elévülése sem, figyelemmel arra, hogy - az elsőfokú ítéletben kifejtettek szerint - a felperessel szemben valamennyi felrótt cselekmény miatt büntető eljárás indult, így az alperes fegyelmi szabályzatának 12.§
(2)bekezdése az elévülést kizárja. Nem áll rendelkezésre a büntető eljárás megindulásának időpontjára vonatkozó adat, azonban az tény, hogy jelenleg a felperessel szemben valamennyi terhére rótt cselekmény miatt a büntető eljárás folyamatban van, ezért a fegyelmi eljárás lefolytatását kizáró elévülés nem következhetett be. A keresettel támadott határozat meghozatalára 2010. november 12-én került sor, amely a felperes állítása szerint is a büntető eljárás ideje alatt történt. A büntető eljárás megindulása pedig - ahogy erre az elsőfokú bíróság is helyesen hivatkozott - kizárja a 12.§
(1)bekezdésének alkalmazását. Nincs ugyanis olyan rendelkezése az alperes fegyelmi szabályzatának, amely az
(1)bekezdés szerint bekövetkezett elévülés esetén a
(2)bekezdés alkalmazását kizárná. Azt a fellebbezési érvelést pedig amely szerint „ha a büntető eljárás miatt az elévülés kezdő időpontja még nincs meg, az eljárást - az elévülés vizsgálatának hiányában - a jelenlegi formájában nem lehet lefolytatni" a másodfokú bíróság nem tudta értelmezni. Megjegyzi egyébként a másodfokú bíróság, hogy a fegyelmi szabályzat 12.§-ának
(1)bekezdése értelmében sem következett be egyetlen cselekménnyel kapcsolatban sem az elévülés, hiszen a felperes terhére rótt cselekmények közül a 2-
- pontig felsoroltak
- elején történtek, míg az
- pontban írt cselekmény elkövetésének időpontja nem állapítható meg, ezért az 1.§ b) pontja lenne az irányadó az elévülés megállapítására, amelyet pedig kizár, hogy a vadásztársaság elnöke - aki a szabályzat 11.§
(2)bekezdése szerint a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult (a felperes ekkor már nem volt az alperes elnöke, ezért nem a közgyűlés hatáskörébe tartozott az eljárás elrendelése) - 2009. április elején került megválasztásra, s az attól számított 3 hónapon belül a fegyelmi eljárás elrendelésre került. Nem állapítható meg tehát olyan jogszabálysértés, amelyre tekintettel a keresettel támadott határozat törvénysértőnek lenne minősíthető, ezért helyes az elsőfokú bíróság keresetet elutasító érdemi döntése. A kifejtett indokokra is tekintettel a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.253.§-ának
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. A felperes fellebbezése sikertelen volt, ezért a Pp.78.§-ának
(1)bekezdése alapján köteles az alperes másodfokú eljárásban felmerült költségét megfizetni. Az alperest képviselő ügyvéd munkadíjának összegét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3.§-ának
(3)és
(5)bekezdése alapján, a 4/A.§ szerint általános forgalmi adóval növelt összegben állapította meg. A másodfokú bíróság a felperes ítélete ellen benyújtott fellebbezését a Pp.256/A.§-a
(1)bekezdésének f) pontja és
(3)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el, figyelemmel arra is, hogy tárgyalás tartását a felek egyike sem kérte. P é c s ,
- május
- dr. Szentpéteriné dr. Bán Erzsébet s.k. a tanács elnöke, előadó bíró, dr. Kutasi Tünde s.k. bíró, dr. Döme Attila s.k. bíró