Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.21.127/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Kovátsits László (címe) ügyvéd által képviselt (felperes neve, címe) felperesnek a (jogtanácsos neve) jogtanácsos által képviselt (alperes neve, címe) alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt indult perében a Fővárosi Bíróság
- április 18-án kelt 19.P.21.654/2011/
- számú ítélete ellen a felperes részéről
- sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000 (tizenötezer) forint fellebbezési költséget, valamint a Magyar Államnak külön felhívásra 36.000 (harminchatezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az alperes által üzemeltetett … honlapon …-én jelent meg közlemény „Milliókat fizetnek barátoknak, rokonoknak … önkormányzatánál" címmel. A cikk alcíme „80 milliót fizetett ki az egykori elszámoltatási kormánybiztos vezette … Önkormányzat, többek között rokonoknak és hű embereknek". A felperes sajtó-helyreigazítás iránti kérelmet terjesztett elő, amelynek az alperes a törvényes határidőn túl, de a kereset beadásának tényéről nem tudva részben eleget tett és helyreigazítást tett közzé a … honlapon. A felperes a közzétett helyreigazítást részteljesítésként elfogadta és fenntartott kereseti kérelmében olyan tartalmú helyreigazítás közlésére kérte kötelezni az alperest, amelyből kitűnik, hogy a cikk valótlanul állította, hogy jóval több tanácsadásra szerződött az önkormányzat a 2011-es esztendőben, mint a korábbi polgármester idején. Az alperes a kereseti kérelem elutasítását kérte. Az önkéntes teljesítés tekintetében nem vitatta, hogy a perindításra okot adott. Előadta, hogy álláspontja szerint a fenntartott kereseti kérelem vonatkozásában hiányzik a felperes kereshetőségi joga, mert a korábbi önkormányzat helyett és nevében, illetve a volt polgármester nevében a felperes érdemben nem léphet fel. Az elsőfokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította és megállapította, hogy a peres felek költségeiket maguk viselik. A le nem rótt illetékről úgy rendelkezett, hogy a felperes és az alperes is egyaránt 13.500 forintot köteles a Magyar Államnak külön felhívásra megfizetni. Az ítélet indokolásában ismertette a sajtó-helyreigazítási eljárásra vonatkozó anyagi jogi és eljárásjogi szabályokat, a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (Smtv.)
- §-át,
- §-át,
- §-át,
- §-át,
- §
(1)bekezdését, a Legfelsőbb Bíróság PK. 12,
- és
- számú állásfoglalását, az Alkotmánybíróság 30/
- (V. 26.) AB számú, 36/
- (VI. 24.) AB számú határozatát és annak indokolását, a Pp.
- §
(5)bekezdését, a 163. §
(1),
(2),
(3)bekezdését, a 164. §
(1)bekezdését és a 206. §
(1)bekezdését. A korábbi vezetés külsős szerződései tekintetében az elsőfokú bíróság a kereseti kérelmet nem találta alaposnak, egyetértve azzal az alperesi érveléssel, hogy önmagában a cím, illetve a szövegben a felperes személyének szerepeltetése még nem alapozza meg valamennyi kitétel tekintetében az érintettséget. Az elsőfokú bíróság szerint a
- évi, illetve
- évi szerződések vonatkozásában alapvetően a … Önkormányzat, illetve a név szerint említett … korábbi polgármester érvényesíthet igényt. Az alperessel egyezően úgy ítélte meg, hogy a kifogásolt kitétel tekintetében, a felperes nem rendelkezik kereshetőségi joggal, ezért a keresetét minden további érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A volt képviselőkkel való szerződésekre való leírás vonatkozásában rögzítette, hogy az alperes a helyreigazítási kötelezettségének eleget tett, de az önkéntes helyreigazításra rendelkezésre álló idő után, ezért a perre okot adott, így a perköltség számítása szempontjából a felperes e körben pernyertes, ezért a perköltség viseléséről a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján határozott. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést. Jogorvoslati kérelmében ismertette az előzményeket, majd a cikkben foglaltakat, illetve a PK.
- számú állásfoglalását. Erre hivatkozással rögzítette, hogy a sérelmezett állítás a szerződéskötési gyakorlatát bírálta az összehasonlítás módszerével, és a valótlan tények alapulvételével azt a hamis látszatot keltette, hogy pazarlóan bánik az önkormányzat vagyonával. Ezt azzal kívánta alátámasztani, hogy elődjénél jóval többet költött tanácsadói szerződésekre. Az írás kiinduló pontja a … Önkormányzat által rendelkezésre bocsátott „október 3-a után kötött szerződések" elnevezésű táblázat volt, amelyet alapul véve megállapították, hogy 80 millió forint értékben kötöttek tanácsadói szerződéseket. Ez azonban nem felel meg a valóságnak, ugyanis a táblázat az önkormányzat által valamennyi külsős céggel, illetve magánszeméllyel kötött megbízási szerződést tartalmazza, nem csak a tanácsadói szerződéseket. Az említett szerződések között szerepel katasztrófavédelmi feladatok ellátásra szóló megbízás, takarításra, konyha üzemeltetésére szóló megállapodás is. A nem tanácsadói szerződések az összes megbízási szerződés kb. 20 %-át teszik ki, ami álláspontja szerint nem tekinthető lényegtelen pontatlanságnak. A cikk állítása szerint a tanácsadói szerződésekre fordított 80 millió forint áll szemben a … által fizetett 40 millió forinttal szemben. Azonban … 2009-ben tanácsadásért különböző cégeknek 164.000.973 forintot, magánszemélyeknek 32.765.000 forintot teljesített. Ebből következik, hogy az általa tanácsadásra fordított összeg nem kétszerese, hanem kb. harmada a … által ugyanerre a célra fordított összegnek. Hivatkozott arra is, hogy a valótlan és hátrányos megítélés kiváltására alkalmas tényállítás esetén a közszereplő is ugyanolyan feltételekkel jogosult személyiségi jogvédelemre, mint bármely más személy. Mindezek alapján kérte az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatását és a kereseti kérelmének megfelelően az alperes helyreigazításra kötelezését. Az alperes az elsőfokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérte. A felperes fellebbezése nem alapos. A Fővárosi Ítélőtábla álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás eredményeként a tényállást helyesen állapította meg és az abból levont jogi következtetése, döntése is helytálló, azzal a másodfokú bíróság teljes egészében egyetértett. A másodfokú bíróság kiemeli, hogy a
- évi CIV. törvény (Smtv.)
- §
(1)bekezdése szerint a Magyar Köztársaság jogrendje elismeri és védi a sajtó szabadságát, még a
- § értelmében mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák, és a médiatartalom szolgáltatónak a hiteles, gyors és pontos tájékoztatás a feladata [
- §
(1)bekezdés]. Az Smtv. arról is rendelkezik, hogy tiszteletben kell tartani az emberi méltóságot, az emberi jogokat, a magánélet és más személyhez fűződő jogokat (Smtv. 14. §, 16. §, 18. §). A törvény 12. §
(1)bekezdése alapján ha valakiről bármely médiatartalomban valótlan tényt állítanak, híresztelnek vagy való tényeket hamis színben tüntetnek fel, akkor az érintett követelheti olyan közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlemény mely tényállítása valótlan, illetve mely tényeket tüntet fel hamis színben, továbbá melyek a való tények. A valótlan sajtóközleménnyel szembeni védelem független a sajtószerv vétlenségétől és a kifogásolt közlemény valóságtartalmáért a sajtószervet objektív felelősség terheli, így az alperes sajtójogi felelősséggel tartozik. A Legfelsőbb Bíróság PK. 14. számú állásfoglalása értelmében a sajtóközlemény vitatott tényállításainak valóságát a sajtószerv köteles bizonyítani. A Ptk. 85. §
(1)bekezdése alapján a személyhez fűződő jogokat csak személyesen lehet érvényesíteni. A jelen perre irányadó PK.
- számú állásfoglalása értelmében igénnyel az léphet fel, akinek személyére a sajtóközlemény - nevének megjelölésével vagy egyéb módon - utal, vagy akinek személye a sajtóközlemény tartalmából felismerhető. A perbeli írás szerint „jóval több tanácsadásra szerződött az önkormányzat az idei esztendőre, mint az előző polgármester idején". A helyreigazítási kérelmében és keresetében is kifogásolt sérelmezett kitétel nem közvetlenül a felperes személyére, hanem az önkormányzatra vonatkozó állítás volt, illetve …-t, a korábbi polgármestert érintette. E közlés tekintetében tehát nem áll fenn a felperes személyes érintettsége, ezért a Ptk.
- §
(1)bekezdése, valamint a PK.
- számú állásfoglalás I. pontja alapján kereshetőségi joggal nem rendelkezik. Mindezek kiemelése mellett a másodfokú bíróság a Pp.
- §
(2)bekezdése, valamint a Pp. 254. §
(3)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság ítéletét - annak helyes indokaira utalással - helybenhagyta, és a pervesztes felperest a fellebbezési eljárásban felmerült perköltségek megfizetésére a Pp. 239. §-án keresztül érvényesülő Pp. 78. §
(1)bekezdése, a 6/
- (VI. 26.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése és a 32/2003.(VIII. 22.) IM rendelet
- §-a alapján kötelezte. Budapest,
- szeptember
- Kizmanné dr. Oszkó Marianne s.k. a tanács elnöke Dr. Győriné dr. Maurer Amália s.k.. Kisbán Tamás s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő bíró