Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.20.768/2011/
- A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Türk Zoltán Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Türk Zoltán ügyvéd) által képviselt felperesnek, a Komáromi és Körmendi Ügyvédi Iroda ( ügyintéző: dr. Körmendi Csaba Tamás ügyvéd) által képviselt I. rendű, II. rendű, III. rendű, IV. rendű és V. rendű alperesek ellen, kölcsön visszafizetése iránt indított perében, a Fővárosi Bíróság
- szeptember
- napján kelt, 64.P.26.688/2009/
- számú ítélete ellen, az alperesek részéről
- sorszám alatt benyújtott, Pf.
- sorszám alatt kiegészített fellebbezése folytán, meghozta a következő ítéletet: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alpereseket, hogy 15 nap alatt egyetemlegesen fizessenek meg a felperes részére 500.000 (ötszázezer) forint fellebbezési eljárási költséget, továbbá az államnak külön felhívásra 900.000 (kilencszázezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás Az elsőfokú bíróság fellebbezéssel támadott ítéletével kötelezte az alpereseket, hogy egyetemlegesen fizessenek meg a felperesnek 15 napon belül 400.000.000 forintot, valamint 2.150.000 forint perköltséget, amely összegből az áfa 250.000 forint. Az ítélet indokolása szerint mivel az alperesek mint kezesek felszólítás ellenére önként nem álltak helyt a perben nem álló, felszámolás alatt levő EÁ. Kftnek a felperessel kötött szerződéses jogviszonyából eredő tartozásaiért, a Ptk.
- §
(1)bekezdése és a Ptk. 272. §
(1)bekezdése alapján kötelesek azt megtéríteni. Az elsőfokú bíróság nem osztotta az alperesek védekezését, miszerint csupán a 1177/2002.cjkv. szám alatti szerződés-módosítás tekintetében vállaltak volna kezességi felelősséget, figyelemmel arra, hogy a 0062/
- számú szerződésmódosításhoz mindnyájan kifejezetten hozzájárultak, továbbá a készfizető kezesség vállalásról rendelkező szerződésük az alapszerződés mellékletét képezi. A bíróság álláspontja szerint - utalással a Ptk.
- §
(1)bekezdésében foglaltakra - a kezesek nem kizárólag a korábbi 1177/2002 szerződés-módosításban foglaltakért vállaltak kezességet, hanem az alapszerződés, illetve annak összes többi módosítása szerinti tartozásért is. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperesek éltek fellebbezéssel, melyben annak megváltoztatását, a kereset elutasítását kérték. Kérelmük indokául előadták, hogy a készfizető kezesek által tett kezességvállaló nyilatkozatot a Ptk. 207. §
(1)bekezdése alkalmazásával kell értelmezni, tehát kizárólag a 1177/2002.cjkv. számú keret-megállapodásból származó követelésekért vállaltak készfizető kezességet. Utaltak a Ptk. 273. §
(1)bekezdésére, miszerint a kezes „bármely jogcímen" fennálló kötelezettségért nem vállalhat készfizető kezességet. Szerintük a készfizető kezességet vállaló nyilatkozatnak tételesen kellene tartalmaznia a kezesekkel szembeni követeléseket, azok pontos jogcímét. A felperes fellebbezési helybenhagyását kérte. ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítéletének A fellebbezés nem alapos. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok mérlegelésével helyesen állapította meg a releváns tényállást, és az abból levont jogkövetkeztetése is helytálló. A másodfokú bíróság az ítélet indokaival is egyetért. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az alábbiakat emeli ki: téves az az alperesi álláspont, hogy kizárólag a 1177/
- cjkv. számú keretmegállapodásból származó követelésekért vállaltak készfizető kezességet. Az alperesek a készfizető kezességi szerződésük
- pontjában megállapodtak a felperessel, hogy készfizető kezességet vállalnak a perben nem álló EÁ. Kft. mint kötelezettnek a felperessel szemben a legutóbb 1177/
- cjkv. szám alatt módosított keretmegállapodásból származó bármely jogcímen fennálló mindenkori tartozásainak megfizetéséért. A
- augusztus
- napján kelt 0062/
- számú egységes szerkezetbe foglalt keretmegállapodás értelmében a szerződő felek a hitelkeret összegét 1.070.000.000 forintban határozták meg, mely
- május
- napjáig vehető igénybe. Az alkeret terhére igénybe vehető bankszolgáltatás 970.000.000 forint erejéig lehet rulírozó hitel, eseti hitel, bankgarancia, akkreditív. A keretmegállapodás
- pontja értelmében a 12-
- számú mellékleteket képező, az alperesek és a felperes között létrejött készfizető kezességi szerződések a jelen szerződés biztosítékául szolgálnak. A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt keretmegállapodást az alperesek aláírták, kijelentve, hogy a módosítás teljes tartalmát megismerték és megértették, a módosításhoz kifejezetten hozzájárultak. Az így módosított keretszerződés alapján került megkötésre
- október
- napján 0088/
- szám alatt a felperes és az EÁ. Kft. közötti rulírozó hitelszerződés 400.000.000 forint összeg vonatkozásában. Az utóbbi szerződés
- pontja rögzítette, hogy ezen szerződés biztosítékát a keretmegállapodás
- pontjában megjelölt - fent ismertetett -biztosítékok, tehát az alperesekkel megkötött készfizető kezesi szerződések, valamint a H. Zrt. 80%-os készfizető kezességvállalása képezi. A másodfokú bíróság nem osztotta az alperesek azon álláspontját sem, hogy a készfizető kezesi szerződés
- pontjában tételesen meg kellett volna határozni azon követeléseket, amelyek vonatkozásában készfizető kezességet vállaltak. A sérelmezett szerződéses pont konkrétan megjelöli a készfizető kezesség tartalmát: az EÁ. Kft-nek mint kötelezettnek a felperessel szemben, a módosított keretmegállapodásból származó, bármely jogcímen fennálló mindenkori tartozása. A keretmegállapodásból származó „bármely jogcím" megnevezés csak az adott jogviszonyból eredő tőke, kamat és költség megfizetésére vonatkozik, ezen felül esetlegesen a felek egyéb jogviszonyából eredő követelések tekintetében az alperesek kezességvállalása a perbeli szerződésük alapján nem áll fenn. Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság jogszabálysértés nélkül kötelezte az alpereseket mint készfizető kezeseket a kereset szerinti tartozás megfizetésére. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. Az alperesek fellebbezése eredményre nem vezetett, így a Pp. 78. §
(1)bekezdése alapján kötelesek a felperes fellebbezési eljárási perköltségének megfizetésére. A Fővárosi Ítélőtábla a felperes jogi képviselőjének munkadíját a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(1)bekezdése és
(5)bekezdése alapján állapította meg, melyet a
(6)bekezdés értelmében mérsékelt a jogi képviselő által kifejtett tényleges tevékenységre tekintettel. Az alperesek illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési illetéket a 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet 13. §
(2)bekezdése alapján kötelesek az állam javára külön felhívásra megfizetni. Budapest,
- szeptember
- . Németh László sk. a tanács elnöke . Molnár Ágnes sk. előadó bíró A kiadmány hiteléül: Réczi Imréné bírósági ügyintéző Dr. Merőtey Anikó sk. bíró