← Magyarország

P.20452/2009/41 – Balassagyarmati Törvényszék

...Megyei Bíróság

  1. P. 20.452/2009/
  2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A ... Megyei Bíróság ...Ügyvédi Iroda ( ... Dr. ... ügyintéző által képviselt ... Természetvédelmi Vadásztársaság (... szám alatti székhelyű) felperesnek - ...(...szám alatti) ügyvéd által képviselt ...Megyei .... számú ... szám alatti Földtulajdonosi Közösség I. rendű alperes és . ... által képviselt ... Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (...szám alatti) II. rendű alperes ellen 10.000.000,- Ft kártérítés iránti perben meghozta az alábbi közbenső ítéletet: Az I. rendű alperes a felperest
  3. augusztus
  4. és
  5. október 27-e között ért kárért teljes kártérítési felelősséggel tartozik. A felperesnek a II. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetét a megyei bíróság elutasítja. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, a ... Megyei Bíróságon 3 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a ... Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolásra irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A megyei bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési idő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a ... Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a ... Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. Indokolás: A megyei bíróság a rendelkezésre álló adatok, a peres felek előadása, és a lefolytatott bizonyítás alapján az alábbi tényállást állapította meg: A ...számú vadászterület haszonbérlője
  6. március 1-től -
  7. február 28-ig terjedő időre a felperesi vadásztársaság volt. Ezen terület 5213 hektár nagyságrendű volt. A haszonbérleti szerződés lejártát követően a vadászterületet két részre osztották, hozzácsatolással kettő darab, kb. három hektáros terület alakult ki. A perbeli 3001 hektár 2443 négyzetméter területen jött létre a ...Megyei ... számú Földtulajdonosi Közösség, mely közösséget a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium ... Megyei Földművelésügyi Hivatal Vadászati és Halászati Felügyelősége a ...számú határozatával nyilvántartásba vette. Az I. rendű alperes továbbra is haszonbérbeadás útján kívánta gyakorolni a vadászatot az érintett területen. Ezért az I. rendű alperes
  8. november 18-án haszonbérleti szerződést kötött a ... szám alatti ...Vadásztársasággal. Ezt megelőzően
  9. június
  10. napján az I. rendű alperes képviselője ... levélben értesítette a felperest, hogy az I. rendű alperes a
  11. március 24-i gyűlésén döntött a vadászterület határairól, továbbá a vadászati jog haszonbérbeadással történő gyakorlásáról. Tájékoztatta a felperest arról, is hogy előhaszonbérleti jog illeti meg. A közgyűlés határozata értelmében pedig a haszonbérleti szerződés tartalma, és feltétele, hogy a haszonbér évi mértékét 300,Ft/hektárban szabják meg, valamint a haszonbérleti szerződés azzal a vadásztársasággal köthető, amelynek taglétszáma nem haladja meg a 25 főt, továbbá tagsága a kialakított vadászterületen legalább egy százalék földtulajdonnal rendelkezik, és legalább tagságának 50 %-a helyi lakos. Mindezek alapján nyolc napon belül kérte a felperes nyilatkozatát, hogy előhaszonbérleti jogával élni kíván-e. A felperes képviseletében ... elnök
  12. július
  13. napján ezen felhívásra írásban észrevételezte, hogy a Földtulajdonosi Közösség által kijelölt vadászterület határának jóváhagyása tárgyában az illetékes hatóság határozata még nem végleges, csupán feltételtől függő, és nem emelkedett jogerőre, ezért álláspontja szerint az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó felhívás idő előtti. Jelezte továbbá, hogy a haszonbérbeadó által megkötni kívánt haszonbérleti szerződés teljes szövegét az I. rendű alperes részére nem küldte meg, valamint álláspontja szerint, miután a haszonbérleti szerződésre vonatkozó megszorító rendelkezéseknek a haszonbérleti szerződés hatályba lépésekori állapot szerint kell megfelelni, melyhez elengedhetetlen a vadászterületi határt jóváhagyó határozat jogerőre emelkedése, jelen helyzetben még nem azonosítható be, hogy ezen megszorító rendelkezéseknek a felperes megfelel-e. Úgy nyilatkozott, hogy előhaszonbérleti jogával élni kíván, és megfelelően közölt előhaszonbérleti felhívás esetén igazolni fogja, hogy a haszonbérleti szerződés feltételeinek megfelel. Ezt követően került sor az I. rendű alperes és a ... Vadásztársaság között a haszonbérleti szerződés megkötésére. Ezen haszonbérleti szerződéssel kapcsolatban a ... Városi Bíróság a .... számú ítéletében megállapította, hogy az a felperessel szemben hatálytalan, és a haszonbérleti szerződést változatlan tartalommal a felperes és az I. rendű alperes között hozta létre. A fellebbezés folytán eljárt ... Megyei Bíróság a
  14. október
  15. napján jogerős .... számú ítéletében ezen elsőfokú ítéletet helybenhagyta. Ezt megelőzően a II. rendű alperes a
  16. január
  17. napján kelt, és február 19-én jogerőre emelkedett .... számú határozatában az I. rendű alperesi vadászterület vadászati jogosultja, a ... Vadásztársaság által beterjesztett vadgazdálkodási üzemtervet
  18. március
  19. és
  20. február
  21. közötti időszakra jóváhagyta. A .... számú ugyanazon napon jogerőre emelkedett határozatával az I. rendű alperes és a ...Vadásztársaság között megkötött haszonbérleti szerződést jóváhagyta, és vadászatra jogosultként a ... Vadásztársaságot nyilvántartásba vette. Az elsőfokú Vadászati Hatóság a már ismertetett bírósági ítéletek alapján a .... számú határozatában a haszonbérleti szerződés jóváhagyást visszavonta, melyet az alperes a .... számú határozatában helybenhagyott. Az elsőfokú Vadászati Hatóság a ...számú végzésében ... földtulajdonosi képviselő kérelmével kapcsolatos eljárás, mely arra irányult, hogy a perbeli vadászterületen a vadászati feladatokat az új haszonbérlő bejegyzéséig a földtulajdonosi közösség lássa el, felfüggesztette, mely végzést a másodfokú Vadászati Hatóság fellebbezés folytán eljárva a .... számú végzésében megsemmisítette, az elsőfokú hatóságot új eljárásra utasítva. Ennek eredményeként született a ...számú végzés, mely ideiglenes intézkedés keretében a perbeli vadászterület vadászatra jogosultjaként ... földtulajdonosi képviselőt vette nyilvántartásba
  22. június
  23. napjától kezdődően. Ezen határozatot a másodfokú szakigazgatási szerv a ...számú határozatában megsemmisített. A Vadászati Társaságok részéről elfogultsági kifogás kapcsán még az eljárás során több határozat is született. Fenti Vadászati Hatósági határozatokkal kapcsolatban közigazgatási peres eljárások lefolytatására is sor került. Így a ...Megyei Bíróság a ...számú határozatában a II. rendű alperes .... számú határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte, az elsőfokú vadászati hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezve. Így kerülhetett sor arra, hogy a tárgyban a Vadászati Hatóságnak ismételten döntenie kellett. Majd a ...számú ítéletében az I. rendű alperes keresetét elutasította, megállapítva, hogy a jelen per felperesének vadászati jogosultként történő bejegyzése a jogszabályi előírásoknak megfelelő volt a másodfokú közigazgatási szerv részéről. Ilyen előzményeket követően nyújtotta be a felperes a kereseti kérelmét az I. rendű alperessel szemben a Ptk.
  24. §

(1)bekezdésére, míg a II. rendű alperessel szemben a Ptk. 349. §
(1)bekezdésére és a Ptk.
  1. §-ra hivatkozással, egyetemlegesen kérve az alperesek kötelezését 10.000.000,- Ft elmaradt haszonból származó kára megtérítése iránt. Álláspontja szerint ugyanis, a perbeli területet
  2. március
  3. napján vehette volna birtokba vadászati jogosultként, ezzel szemben, erre
  4. január 9-én kerülhetett csak sor, a ...Megyei Bíróság .... számú ítéletének a meghozatalát követően. Az I. rendű alperessel szemben a jogellenes magatartást abban jelölte meg, hogy a felperes az előhaszonbérleti jogával nem élhetett, jóllehet, arra vonatkozó szándékát írásban bejelentette. Továbbá az I. rendű alperes képviselője károkozásért való felelősségének a megállapítását a Ptk.
  5. §
(2)bekezdése, illetve a Ptk. 348. §
(1)bekezdése alapján kérte megállapítani. A II. rendű alperessel szemben közigazgatási jogkörben okozott kár címén kérte a marasztalást, hivatkozva a jogsértő határozatok tartalmára, sérelmezve, hogy ügyféli minőségében az eljárásokban nem teljeskörűen vehetett részt, részére a közigazgatási határozatok kézbesítése nem történt meg, valamint az általa megjelölt okokra figyelemmel a közigazgatási szerv részéről elfogultság is megállapítható. Az egyetemlegesség körében hivatkozott arra, hogy az egyetemleges marasztalásra akkor is sor kerülhet, ha a kártérítő felelőssége a károkozóknak nem azonos felelősségi alakzat alapján állapítható meg, illetve ha a károsító magatartások egymástól függetlenül valósulnak meg, de a károsítás lehetőségét együttesen idézik elő. Az alperesek a felperesi kereset elutasítását kérték, mindketten jogalap hiányában. Az I. rendű alperes álláspontja szerint jelen perben a Ptk. 350. §-a nem alkalmazható, amennyiben a földtulajdonosi képviselő károkozása megállapítható lenne, azért felelősséggel a földtulajdonosi közösség tartozna Vtv. 12. §
(2)bekezdése alapján. Egyébként a földtulajdonosi közösség képviselője a földtulajdonosi közgyűlés határozatát hajtotta végre, mely sem jogszabályba, sem jó erkölcsbe nem ütközik, és nem valósít joggal való visszaélést sem. A felperes azonban nem felelt meg a haszonbérlővel szemben a földtulajdonosi közösség által támasztott követelményeknek, de nem felelt meg a vadászati törvénnyel szemben támasztott kötelezettségeknek sem, ezért az I. rendű alperes vele haszonbérleti szerződést nem köthetett volna. Ezzel szemben a ...Vadásztársaság, mind a jogszabályi, mind a közgyűlési határozat feltételeinek megfelelt. A II. rendű alperes álláspontja szerint a közigazgatási eljárás során a felperes részéről is történt mulasztás, részint hiányos kérelem benyújtásával, részint a hiánypótlási kötelezettség késedelmes teljesítésével. Egyébként pedig a felperes a vadászati jogokat
  1. október 27-től, a másodfokú határozat átvételétől gyakorolhatta volna, figyelemmel arra, hogy a bírósági felülvizsgálatnak a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. Továbbá felperes csak a kérelme elbírálásakor felelt meg azon jogszabályi feltételeknek, melyek szerint a haszonbérleti szerződés jóváhagyására sor kerülhetett. Hivatkozott arra, hogy nem egységes az ítélkezési gyakorlat sem azon jogszabályértelmezéssel kapcsolatban, hogy a vadászati törvényben foglalt feltételeknek mely időpontban kell, hogy megfeleljen a vadászatra jogosult. Úgy ezen jogértelmezési probléma miatt keletkezett eltérő tartamú közigazgatási határozatok tartalma nem minősíthető, nyilvánvaló és kirívó jogsértésnek. Továbbá az egyetemleges felelősség megállapíthatóságának jogszerűségét is. A megyei bíróság megállapította, hogy a felperes keresete részben, az alábbiak szerint alapos. A Ptk.
  2. §
(1)bekezdése szerint, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény (továbbiakban: Vtv.) 16. §
(1)bekezdés a.) pontja szerint a vadászati jog haszonbérlője lehet a vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület. A Vtv. 18. §
(4)bekezdés a.) pont alapján a vadászati hatóság nem hagyja jóvá a vadászati jog haszonbérletére kötött szerződést, amennyiben nem biztosított, hogy a vadászterületen egy vadászra legalább száz hektár vadászterület - hányad jusson. A Vtv. 59. § 4. pontja kimondja, hogy vadász az a személy lehet, aki rendelkezik vadászjeggyel vagy vadászati engedéllyel. A Ptk. 452. §
(1)bekezdése értelmében haszonbérleti szerződés alapján a haszonbérlő meghatározott mezőgazdasági földterület, vagy más hasznot hajtó dolog időleges használatára és hasznainak szedésére jogosult és köteles ennek fejében haszonbért fizetni. A megyei bíróság álláspontja szerint az, hogy az I. rendű alperes kártérítési felelősséggel tartozik, nem kétséges, hiszen a haszonbérleti szerződés megkötése során nem a jogszabályi előírásoknak megfelelően járt el. Miután az előhaszonbérletre, az elővásárlás szabályait kell alkalmazni, az I. rendű alperesnek a haszonbérleti szerződés megkötése során a Ptk. 373. §
(1)bekezdésében foglaltak szerint kellett volna eljárni. Ez azt jelenti, hogy a ...Vadásztársasággal megkötött haszonbérleti szerződést teljes terjedelmében a felperes részére meg kellett volna küldenie, megfelelő határidőt biztosítva arra, hogy a felperes nyilatkozzon az előhaszonbérleti jogának gyakorlásával kapcsolatban. Amennyiben pedig a haszonbérleti szerződésben foglaltakat a felperes elfogadja, akkor a Ptk. 373. §
(2)bekezdése értelmében a haszonbérleti szerződés a felperes és az I. rendű alperes között jött volna létre. Erre csak
  1. október
  2. napján, az evonatkozásban született jogerős ...Megyei Bírósági határozat meghozatala napján került sor. Tekintettel azonban arra, hogy a felperesi társaság taglétszáma a becsatolt okiratokból megállapíthatóan csupán
  3. augusztus 30-án csökkent 30 főre, vagyis a jogszabály által megkívánt létszámra, ezen időpontot megelőző időre vonatkozóan az I. rendű alperes kártérítési felelőssége nem állapítható meg, hiszen a felperes nem felelt meg a rá vonatkozó jogszabályi kritériumoknak. A megyei bíróság a Vtv. hivatkozott előírásai alapján nem tudta elfogadni az ezzel kapcsolatos felperesi érvelést, mivel önkorlátozással az egyesület még nem felelt meg a taglétszámra vonatkozó jogszabályi előírásnak, az önkorlátozás a tagok vadász minőségét nem változtatja meg. Vadászati jogát azonban ezen haszonbérleti szerződés birtokában is csak a hatósági jóváhagyás függvényében gyakorolhatta, erre pedig
  4. október 27-én, a jogerős másodfokú közigazgatási határozat meghozatalának napján nyílt lehetősége. Osztja a megyei bíróság azon II. rendű alperesi hivatkozást, hogy a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti kereset a közigazgatási határozat végrehajtását nem akadályozza. Így a felperes ezen időponttól a határozattal kapcsolatos bírósági eljárástól függetlenül gyakorolhatta vadászati jogosultságát. Ezen két időpont között miután, érvényes vadászati joggal nem rendelkezett, ezzel összefüggésben nyilvánvaló kára keletkezett. Ezen kár bekövetkezése egyértelműen az I. rendű alperes fent hivatkozott jogellenes magatartásával van okozati összefüggésben. Súlyosan jogszabálysértő azon magatartása, miszerint a felperesnek az előhaszonbérleti jog gyakorlására vonatkozó írásbeli jelzését követően, annak figyelmen kívül hagyásával kötötte meg a haszonbérleti szerződést a ...Vadásztársasággal. A megyei bíróság az I. rendű alperessel szemben a felperesi kártérítési követelés jogalapját a Ptk.
  5. §-ában foglaltakra figyelemmel nem tartotta megállapíthatónak, miután az I. rendű alperesi képviselővel az I. rendű alperes nem bízó és bízotti jogviszonyban áll. Helytálló a II. rendű alperes azon hivatkozása, hogy az egységes bírói gyakorlat értelmében a közigazgatási jogkörben okozott kár csak kirívó és súlyos jogsértés esetén állapítható meg. Egységes a bírói gyakorlat atekintetben is, hogy önmagában jogszabályértelmezési probléma a kárfelelősség megállapításának alapjául nem szolgálhat. Annak vizsgálata pedig, hogy az I. rendű alperes részéről a haszonbérleti szerződés megkötésekor történt-e szabálytalanság, vagy sem, a közigazgatási eljárásban a hatóság feladatát nem képezte. Mindezek alapján a megyei bíróság azt állapította meg, hogy a II. rendű alperes terhére olyan súlyos és kirívó jogszabályellenes magatartás, mely a felperesi kártérítési igényt megalapozná, nem állapítható meg, ezért a továbbiakban már szükségtelennek tartotta a felperes elfogultsággal kapcsolatos előadásának a vizsgálatát. Az elutasításra tekintettel a megyei bíróságnak az egyetemlegesség kérdésében nem kellett állást foglalni. A közbenső ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp.
  6. §-án alapul. ...
  7. január
  8. ...Éva sk. eljáró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő ... Megyei Bíróság
  9. P. 20.452/2009/
  10. szám A ... Megyei Bíróság ...Ügyvédi Iroda (....) ügyintéző: ...ügyvéd által képviselt ...Természetvédelmi Vadásztársaság (... szám alatti) székhelyű felperesnek - ...(... szám alatti) ügyvéd által képviselt ... Megyei ...számú ..., ... szám alatti ...I. rendű alperes és ... által képviselt ...Megyei Szakigazgatási Hivatal (alatti) II. rendű alperes ellen 10.000.000.-Ft kártérítés iránti perben meghozta az alábbi kiegészítő ítéletet: A megyei bíróság a 2.P.20.452/2009/
  11. számú ítéletét az alábbiak szerint egészíti ki. Kötelezi a felperest, hogy a II. rendű alperesnek 15 napon belül fizessen meg 200.000.- (Kettőszázezer) Ft perköltséget. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a ... Ítélőtáblához címzett, és a ... Megyei Bíróságon három példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. Indokolás: A megyei bíróság
  12. január
  13. napján
  14. sorszám alatt közbenső ítéletet hozott a peres felek között folyamatban lévő perben. Ezen közbenső ítéletében a felperesnek a II. rendű alperessel szemben előterjesztett keresetét jogalap hiányában elutasította. A II. rendű alperes
  15. sorszám alatti írásbeli beadványában az ítélet kiegészítését kérte a perköltség vonatkozásában. Ebben a készkiadásait mindösszesen 8.029.- Ftban határozta meg, részletesen felsorolva, hogy ez mely tételekből tevődött össze. Valamint kérte a képviselője munkadíját a perértékhez viszonyítottan 500.000.- Ft-ban meghatározni. A felperes
  16. sorszám alatti észrevételében a II. rendű alperes által meghatározott 8.029.- Ft készkiadást nem vitatta, az 500.000.- Ft-os mértékű ügyvédi munkadíj megállapítását eltúlzottnak tartotta. A Pp.
  17. §
(1)bekezdése értelmében az ítélet kiegészítését annak közlésétől számított 15 nap alatt bármelyik fél kérheti, ha a bíróság valamely kereseti kérelem, vagy ellenkérelem felől, vagy a kereseti kérelem, vagy az ellenkérelem valamely része felől, akár a fő, akár a mellékkötelezettség tekintetében nem határozott, avagy a perköltség viselése, vagy az ítélet előzetes végrehajthatósága felől, habár annak helye lett volna, nem rendelkezett. A 225. §
(3)bekezdése szerint a kérelemről a bíróság tárgyalás alapján határoz; a feleknek, vagy egyiküknek elmaradása a határozathozatalt nem gátolja, és a tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. A 225. §
(4)bekezdése alapján, ha a bíróság a kérelemnek helyt ad, kiegészítő ítéletet hoz, ellenkező esetben a kérelmet végzéssel elutasítja. A Pp.
  1. §-a szerint a bíróság a perköltség viselése felől az ítéletben, vagy az eljárást befejező egyéb határozatban dönt. A Pp.
  2. §
(1)bekezdése kimondja, hogy a pernyertes fél költségeinek megfizetésére a pervesztes felet kell kötelezni. A Pp. 79. §
(1)bekezdése alapján a bíróság a perköltség összegét a fél által előadott, és a szükséghez képest igazolt adatok figyelembe vételével állapítja meg. A fenti jogszabályhelyek alkalmazásával a megyei bíróság a
  1. sorszám alatti kiegészítő ítéletében kötelezte a felperest, hogy a II. rendű alperesnek 15 napon belül fizessen meg 200.000.- forint perköltséget. A fellebbezés folytán eljárt ... Ítélőtábla a ...számú végzésében az elsőfokú bíróság kiegészítő ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a közbenső ítélet kiegészítése körében újabb eljárásra és újabb határozat hozatalára utasította. A hatályon kívül helyezés indokául az szolgált, hogy a ... Ítélőtábla észlelte, hogy az elsőfokú bíróság az ítélet kiegészítése tárgyában tartott tárgyalásra az I. rendű alperest nem idézte és a kiegészítő ítéletet részére nem kézbesítette. A megismételt eljárásban a megyei bíróság a kiegészítő ítélet tárgyában megtartott tárgyalásra minden peres felet idézett, mely idézések a peres felek vonatkozásában szabályszerűek voltak. A felperes és az I. rendű alperes írásban kérte a tárgyalás távollétében történő megtartását, míg a II. rendű alperes szabályszerű idézésre nem jelent meg, mely távolmaradás azonban az érdemi döntés meghozatalát nem akadályozta. Miután a megyei bíróság a II. rendű alperes vonatkozásában az ellenkérelmében kért perköltség felől a közbenső ítéletében nem rendelkezett, a II. rendű alperes kiegészítő ítélet meghozatala iránti kérelmét továbbra is megalapozottnak tartotta. Annak összegszerűségét a pertárgy értékhez viszonyítottan mérlegeléssel alacsonyabb összegben állapította meg, mint a jogszabályi maximum, figyelemmel arra, hogy a megyei bíróság a közbenső ítélet meghozatalával a perben kizárólag a jogalap körében vizsgálódott, az összegszerűséggel kapcsolatos terjedelmesebb bizonyítási eljárás lefolytatására, így jogi képviselő közreműködésére a perben nem volt szükség. Ezért a megyei bíróság a munkadíj összegét a II. rendű alperesi képviselő által kifejtett munkával arányban határozta meg. A készkiadásokat ezen belül a felperesi elismerés alapján a II. rendű alperes által bejelentett összegben fogadta el. A kiegészítő ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp.
  2. §-án alapul. ...,
  3. november
  4. ...Éva sk. eljáró bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.