← Magyarország

P.20021/2011/4 – Balassagyarmati Törvényszék

… Megyei Bíróság

  1. P. 20 021/2011/
  2. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A … Megyei Bíróság a dr. ... szám alatti ügyvéd által képviselt … (… szám alatti) I. rendű, a személyesen eljárt … (… szám alatti) II. rendű, és az ugyancsak személyesen eljárt … (... szám alatti) III. rendű felpereseknek - a ...-né dr. … szám alatti ügyvéd által képviselt … (... szám alatti) alperes ellen bűncselekménnyel okozott kár megtérítés iránt indított perben meghozta a következő ítéletet: A ... megyei bíróság a felperesek keresetét elutasítja. Kötelezi a felpereseket, hogy az alperesnek személyenként fizessenek meg 100.000100.000.- (egyszázezer-egyszázezer) forint elsőfokú perköltséget. Kötelezi a felpereseket, hogy az államnak külön felhívásra fizessenek meg személyenként 105.800.- (egyszázötezer-nyolcszáz) forint feljegyzett elsőfokú illetéket. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a … Ítélőtáblához címzett, a … Megyei Bíróságon 3 példányban benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a … Ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el, ha az kizárólag a perköltség viselésére, összegére, vagy az ítélet indokolására irányul. A felek kérelmére a bíróság tárgyalást tart. A megyei bíróság tájékoztatja a feleket, hogy a fellebbezési idő lejárta előtt előterjesztett kérelmük alapján kérhetik, hogy a … Ítélőtábla fellebbezésüket tárgyaláson kívül bírálja el. Az ítélet ellen a fellebbezést előterjesztő fél számára a … Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. I n d o k o l á s: A
  3. január 2-án elhunyt … örökhagyónak a felperesek törvényes örökösei. Az I. rendű felperes elhunyt testvérének … … a leszármazója, míg a II. rendű felperes az örökhagyó testvére. … örökhagyónak leszármazója nem volt. Felesége halálakor a …i ... hrsz. alatt felvett lakóház, udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlant felesége után megörökölte, így annak 1/1 arányban tulajdonosa lett. Az örökhagyó
  4. szeptember hó
  5. napján közjegyző előtt végrendelkezett ezen ingatlan vonatkozásában oly módon, hogy a feleségétől megörökölt ½ házas ingatlan illetőséget a felesége testvérei, illetve annak leszármazói örököljék. A végrendelet egyértelműen rögzíti, hogy egyéb vagyonával kapcsolatban az örökhagyó nem kíván rendelkezni. Az alperes az örökhagyó felesége testvérének a leszármazója. Az örökhagyó az alperes feleségét hatalmazta meg a bankszámlája feletti rendelkezési joggal, valamint néhai feleségének a testvérét …-t bízta meg a nyugdíja felvételével, illetve őrá bízta kórházi kezeléseinek idején a lakása kulcsait is. …, mint az örökhagyó számlájához bejelentett meghatalmazott
  6. augusztus 8-án átutalt a számláról 4.740.000.- forintot, valamint
  7. július 29-én további 550.000.forintot a saját folyószámlájára. Az örökhagyó kórházi tartózkodása idején …,
  8. július hó 24-i dátummal készült egy meghatalmazás, melyben …-t és …-t bízza meg azzal, hogy a … részére ajándékozott számláján levő pénzt vegyék fel és adják át a megajándékozottnak. Ezen a meghatalmazáson … aláírása szerepel, valamint …, …, …, … aláírása, és szerepel rajta … neve. Ezen okirattal kapcsolatban a felperesek feljelentése alapján eljárt …-i Városi Ügyészség a ... számú nyomozást megszüntető határozatában megállapította, hogy az azon feltüntetett dátum nem azonos a tényleges keletkezési dátummal, ugyanis a meghatalmazás egy kórházi étlap hátoldalára íródott, mely étlap a
  9. július 7-13 közötti hétre vonatkozott. Miután … az irat felhasználásakor erről a tényről tudomása volt, cselekményével elkövette a Btk.
  10. §-ába ütköző, és aszerint minősülő magánokirat hamisítás vétségét. Erre tekintettel a nyomozás megszüntetése mellett …-t megrovásban részesítette. Ezen meghatalmazást … a …-i Közjegyző előtt a … számon folyamatban volt hagyatéki eljárás során jogi képviselője útján a
  11. október
  12. napján megtartott hagyatéki tárgyaláson felmutatta annak igazolására, hogy az örökhagyó folyószámláján lévő pénzösszeget …-nak ajándékozta. Erre tekintettel a közjegyző a
  13. sorszám alatti hagyatékátadó végzésében a házas ingatlan ½ tulajdoni illetőségét a végrendeleti örökösöknek, míg minden egyéb hagyatékot a törvényes örökösöknek adott át. A folyószámláról kivett pénzösszeggel kapcsolatban - miután az a halál időpontjában már a számlán nem volt - az érdekeltek igényét bírósági útra utasította. Ezen okirattal kapcsolatban Felperesek az alperessel szemben személyenként 1.763.333 forint összegű kártérítési igényt terjesztettek elő bűncselekménnyel okozott kár megtérítése jogcímén. Hivatkoztak arra, hogy az alperes azzal, hogy ezen
  14. július 24-én kelt meghatalmazást a közjegyző előtti hagyatéki eljárásban felhasználta, bűncselekményt követett el, és ezzel a felperesek részére kárt okozott. Ezen károkozás abban állt, hogy a felperesek így nem jutottak hozzá az örökhagyó folyószámláján lévő 5.290.
  15. forintból őket személyenként megillető pénzösszeghez. Itt utal rá a megyei bíróság, hogy a kereseti kérelmet eredendően 3 felperes nyújtotta be, az örökhagyó harmadik testvére … is. III. rendű felperes azonban a bíróság által kitűzött első tárgyaláson, még az alperes perbe bocsátkozását megelőzően a kereseti kérelmétől elállott, többszöri bírósági tájékoztatást, és kioktatást követően is úgy nyilatkozott, hogy tiszteletben tartva testvére akaratát, nem kívánja érvényesíteni az alperessel szemben a testvére folyószámlájáról felvett pénzösszegből rá eső hányadot. Erre tekintettel a megyei bíróság a III. rendű felperes vonatkozásában a
  16. február 17-én jogerőre emelkedett végzésében a pert megszűntette. Alperes a felperesek keresetének az elutasítását kérte arra hivatkozva, hogy az alperes a felperesek részére kárt nem okozott, az örökhagyó halálának időpontjában a vitatott pénzösszeg a folyószámláján már nem volt meg, így azt a felperesek nem is örökölhették volna meg. A Ptk.
  17. §

(1)bekezdése értelmében, aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható. A Ptk. 598. §-a szerint az ember halálával a hagyaték, mint egész száll át az örökösre. A Ptk. 599. §
(1)bekezdése alapján örökölni törvény, vagy végintézkedés alapján lehet. A fentiek alapján a megyei bíróságnak abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az alperes követett-e el olyan bűncselekményt a felperesek által állított magatartással, mellyel a felpereseknek a kereseti kérelemben foglalt összegű kárt okozta. A kereseti kérelem körében a felpereseket terhelte annak bizonyítása, hogy az alperes jogellenes magatartásával összefüggően a felpereseket kár érte. Kétségtelen tény, hogy az alperes azzal a magatartásával, hogy a fentiekben ismertetett meghatalmazást a közjegyző előtti hagyatéki eljárásban felhasználta, jogellenes magatartást tanúsított, bűncselekményt követett el. Ezt a megszületett ügyészségi határozat jogerősen megállapította. Azt kellett a felpereseknek bizonyítani, hogy ezen alperesi magatartással okozati összefüggésben a felpereseket kár érte. A megyei bíróság álláspontja szerint a felperesek ezen állításukat nem bizonyították. Az öröklési jog szabályai értelmében örökség tárgyát csak az a vagyontömeg képezheti, ami az örökhagyó halálakor megvolt. A peranyagból nem kétségesen megállapítható, hogy a felperesek által megjelölt pénzösszeg az örökhagyó rendelkezési joga alól még a halálát megelőző egy, illetve két évvel korábban kikerült. Nem helytálló ezzel kapcsolatban a felperesek azon hivatkozása, hogy csupán azért nem képezte ezen pénzösszeg a hagyaték tárgyát, mert az jogellenesen került a folyószámláról felvételre. Éppen a felperesek által csatolt pénzintézet felé adott meghatalmazás igazolja, hogy a folyószámla felett rendelkezni jogosult … részéről szabályos meghatalmazás alapján került a pénz felvételre. Azt az örökhagyó életében, bár erre egy illetve két év rendelkezésére állt, soha nem kifogásolta és sérelmezte. Egyebekben pedig annak vizsgálata, hogy … jogszerűen vette fel az örökhagyó folyószámlájáról a per tárgyát képező pénzösszeget, nem is képezi jelen peres eljárás tárgyán, hiszen nevezettel szemben a felperesek semmilyen igényt nem érvényesítettek, míg az alperessel szembeni kártérítési igényük más jogcímen alapul, illetve az, hogy az örökhagyó halálakor a folyószámláján nem volt meg a pénzösszeg, nem az alperes magatartásával függ össze. A fentiekből megállapítható tehát, hogy a felperesek nem azért nem jutottak az általuk állított összegű örökséghez, mert az alperes a perben inkriminált meghatalmazást a hagyatéki tárgyaláson bemutatta, hanem azért, mert az örökhagyó halálakor ez a pénzösszeg már nem volt a folyószámláján, így nem képezte a hagyaték tárgyát. Abban az esetben sem örökölték volna meg a felperesek ezt a pénzösszeget, ha az alperes a hagyatéki eljárás során ezt az iratot nem mutatja meg, és ezáltal bűncselekményt nem követ el. Hiszen ezen alperesi magatartástól függetlenül nem képezte a hagyaték tárgyát a perbeli pénzösszeg, így a felperesek nem tudták bizonyítani, hogy az alperesi magatartással okozati összefüggésben őket kár érte volna. Megjegyzi továbbá a megyei bíróság, hogy a felperesek azt sem tudták bizonyítani, hogy a hagyatéki eljárás során őket ténylegesen kár érte. A felperesek által megjelölt pénzösszeg ugyanis a kár fogalomkörébe nem sorolható a megyei bíróság álláspontja szerint, mely kárfogalom alatt a ténylegesen felmerült kár az elmaradt haszon, illetve a káreseménnyel összefüggésben felmerült költségek értendők. Felperesek oldalán kár legfeljebb abban az esetben következhetett volna be, ha egy meglévő hagyatéki vagyont valamilyen oknál fogva nem örökölnek meg. Azonban hagyatéki vagyonhoz nem tartozó vagyontömeg meg nem öröklése a kárfogalom egyik körébe sem sorolható. Fentiekre tekintettel a megyei bíróság a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Figyelemmel arra, hogy a felperesek keresete nem vezetett eredményre, a megyei bíróság a Pp. 78. §-a szerint kötelezte a pervesztes felpereseket az alperes perköltségének a megfizetésére, míg a tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt kereseti illetéket is a pervesztes felperesek kötelesek megfizetni. Az ítélet elleni fellebbezés lehetősége a Pp. 233. §-án alapul. Balassagyarmat 2011. február 17. Dr. …-né dr. … Éva sk. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.