A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.II.160/2011/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi október hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta az alábbi ítéletet: A másodfokú bíróság az emberölés bűntettének kísérlete miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Somogy Megyei Bíróság B.157/2011/
- számú ítéletét az alábbiak szerint változtatja meg: - a vádlott bűnösségét a Btk.316.§
(1)bekezdésében meghatározott és a
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel a
(4)bekezdés b/1. pontja szerint minősülő társtettesként elkövetett lopás bűntettében is megállapítja; - a vádlott büntetését 4 (négy) év börtönre és 4 (négy) év közügyektől eltiltásra súlyosbítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a vádlottat, hogy fizessen meg az államnak a másodfokú eljárásban felmerült 3.750 (háromezer-hétszázötven) forint bűnügyi költséget. Indokolás Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az ügyész a vádlott terhére súlyosbításért, hosszabb tartamú szabadságvesztés és közügyektől eltiltás kiszabása, a vádlott és védője felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta, a kiszabott büntetések súlyosbítása mellett a vádlott bűnösségének a korábbi próbára bocsátással érintett lopás bűntettében való megállapítására is indítványt tett. A védő perbeszédében jogorvoslati nyilatkozatának megfelelően a vádlott felmentését kérte. A másodfokú bíróság a jogorvoslattal megtámadott határozatot a Be.348.§
(1)bekezdése értelmében a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. Ennek során a tényállást mentesnek találta a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, az hiánytalan, teljes körben felderített, iratellenes megállapítást vagy téves ténybeli következtetést nem tartalmaz. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok maradéktalan betartásával a kellő részletességgel folytatta le. A bizonyítékok kimerítő, a logika szabályaival is összhangban álló értékelésével adott számot ténymegállapításairól, köztük a vádlotti védekezés elvetésének okairól. Miután az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárás során feltárt valamennyi bizonyítékot mérlegelési körébe vonta, és azokat helyesen is értékelte: a másodfokú bíróság indokolásában mindössze az alábbiak kiemelését tartotta szükségesnek: Helyesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor ténymegállapításait alapvetően a sértett eljárás során mindvégig határozott, a vádlottat terhelő vallomására alapította. Ez az előadás az ügy lényeges körülményeit illetően az eljárás különböző szakaszaiban, még a szembesítések során is egyező, tehát következetes volt. A bizonyítási eljárás során nem lehetett olyan okot feltárni, amely a legtávolabbi magyarázattal szolgálhatott volna ilyen súlyú bűncselekménnyel történő hamis vádolásra. A valótlan tényállítás lehetősége ellen szólt az a körülmény is, hogy a vádlott és a sértett több mint kettő esztendeje együtt laktak, egymással jó viszonyban voltak. A sértett érdekeltségére, vádlottal szembeni elfogultságára utaló adat tehát nem merült fel. A sértetti előadás hitelességét alátámasztotta az a körülmény is, hogy a sértett a bűncselekmény elkövetését követően a helyszínen rövid idővel később megjelenő valamennyi személy előtt, majd kórházi ellátása során is a vádlott általi elkövetésről tett említést. A tanúként kihallgatott orvos (tanú1), a rendőrök (tanú2, tanú3), a mentős (tanú4), illetve a kórházi orvos, (tanú5) a sértetti vallomással egyezően számolt be a cselekmény elkövetőjéről, valamint az elkövetés módjáról. Hangsúlyozni szükséges, hogy a bűncselekmény megvalósításának időpontjában a helyszínen kizárólag a vádlott és a sértett tartózkodott, más személy jelenlétére utaló adat az ügyben nem merült fel. Az elkövetéshez eszközül használt fejszét a helyszíni szemle során a vádlott ágyán találták meg. A vádlott általi elkövetést támasztotta alá szakértő1 igazságügyi orvosszakértő is véleményében, aki mind az önkezűséget, mind a baleset következtében való sérülés-keletkezés lehetőségét kizárta. A szakértő a sértett által megjelölt és lefoglalt fejszét a cselekmény lehetséges elkövetési eszközének tartotta. A helyes, hiánytalan tényállás a Be.351.§
(1)bekezdése alapján irányadó volt a fellebbezési eljárásban is. -----------------------E tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott büntetőjogi felelősségére. A felmentést célzó fellebbezések tehát nem voltak megalapozottak. Amint arra a fellebbviteli főügyészség átiratában helytállóan utalt, az elsőfokú bíróság elmulasztotta a próbára bocsátás megszüntetésével, illetve hatályon kívül helyezésével érintett bűncselekmény vonatkozásában a vádlott bűnösségének megállapítását. A Siófoki Városi Bíróság 5.Bk.109/2010/2. számú végzésével ugyanis tárgyalás mellőzésével alkalmazott próbára bocsátást, ezért elmaradt a vádlott bűnösségének megállapítása. Ha ilyen esetben újabb bűncselekmény elkövetése miatt a próbára bocsátás hatályon kívül helyezése indokolt, az ítéletben nem csupán a később elkövetett, hanem a korábbi bűncselekmény elkövetése miatt is bűnösséget kell megállapítani. A kifejtetteknek megfelelően a másodfokú bíróság pótolva az elsőfokú bíróság mulasztását, megállapította a vádlott bűnösségét további, a Btk.316.§
(1)bekezdésében meghatározott és a
(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel a
(4)bekezdés b/1. pontja szerint minősülő lopás bűntettében is. Pótolni kellett a hatályon kívül helyezéssel kapcsolatos jogszabályhely megjelölését is; ennek anyagi jogi alapja a Btk.73.§
(2)bekezdésének II. fordulata, eljárásjogi alapja a Be.330.§
(4)bekezdése volt. A vádlott terhére megállapított élet elleni bűncselekmény minősítése megfelel az anyagi büntető jogszabályoknak. Az elsőfokú bíróság azonban nem határozta meg az élet elleni bűncselekmény vonatkozásában a szándék formáját. A másodfokú bíróság álláspontja szerint - a vádlott ittassága miatt elsődlegesen a cselekmény tárgyi tényezőiből kiindulva egyenes szándékra (Btk.13.§ I. fordulat) lehetett következtetést levonni. A bűncselekmény elkövetési eszköze, annak kiemelkedő veszélyessége, emberi élet kioltására való alkalmassága mellett a közepes-nagy erőbehatás, a célba vett testrész, illetve az előidézett sérülés súlyossága egyaránt az ilyen következtetés levonására alkalmas. -----------------------A büntetés kiszabásánál irányadó rendelkezések kiegészítésre szorultak azzal, hogy a Btk.85.§
(2)bekezdésére figyelemmel a halmazati büntetés alapja helyesen öttől tizennyolc évig terjedő szabadságvesztés, amint erre a fellebbviteli főügyészség átiratában helytállóan utalt. Ennek középmértéke a Btk.83.§
(2)bekezdésére figyelemmel tizenegy és fél év volt. Az elsőfokú bíróság a büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket nagyobb részt helyesen tárta fel. Súlyosító körülmény az ittas állapotban, eljárás hatálya alatti elkövetés. Enyhítő körülmény a kísérlet, melynek nyomatékát azonban csökkentette az a tény, hogy a halálos eredmény bekövetkezésének elmaradásában a vádlottnak nem volt szerepe. A vádlott büntetlen előéletének súlyát az eljárás hatálya alatti elkövetés mérsékelte. További enyhítő körülményként értékelte a másodfokú bíróság a vádlott megromlott egészségi állapotát. A fenti körülmények alapján az elsőfokú bíróság indokoltan alkalmazta a vádlottal szemben az ún. enyhítő szakaszt, amelynek jogszabályhelyét azonban elmulasztotta felhívni. A törvényi minimumot el nem érő szabadságvesztés kiszabására a Btk.87.§
(1)bekezdés és
(2)bekezdés b) pontja alapján volt lehetőség. A másodfokú bíróság a kiszabott szabadságvesztés tartamát azonban indokolatlanul enyhének találta, ezért a lakótársa sérelmére, minden különösebb előzmény és indok nélkül megvalósított, súlyos következményeket előidéző cselekmény miatt kiszabott 3 év szabadságvesztés mértékét 4 évre felemelte. A súlyosítást célzó jogorvoslati kérelem a fentiek szerint megalapozott volt. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata kapcsán mellőzni kellett a Btk.85.§
(2)bekezdésére vonatkozó téves hivatkozást. Mindezeket figyelembe véve a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a főbüntetést és a próbára bocsátást érintő rendelkezését a Be.372.§
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg egyéb törvényes rendelkezéseit a Be.371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. P é c s,
- október
- Dr.Krémer László s.k. a tanács elnöke, Dr.Halász Etelka s.k. előadó bíró, Dr.Tóth Sándor s.k. bíró A Somogy Megyei Bíróság B.157/2011/
- számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.II.160/2011/
- számú ítélete folytán - az abban írt változtatásokkal - a
- évi október hó
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. .Krémer László s.k. a tanács elnöke