A Pécsi Ítélőtábla, mint másodfokú bíróság Bf.I.226/2011/
- szám A Magyar Köztársaság nevében! A Pécsi Ítélőtábla Pécsett, a
- évi október hó
- napján megtartott nyilvános ülés alapján meghozta a következő ítéletet: A másodfokú bíróság a vesztegetés bűntette és más bűncselekmény miatt a vádlott ellen indult büntetőügyben a Tolna Megyei Bíróság 3.B.63/2011/
- számú ítéletét akként változtatja meg, hogy - a szabadságvesztés tartamát 2 (kettő) év börtönre, a közügyektől eltiltás tartamát 3 (három) évre enyhíti; a vádlottal szemben 50.000 (ötvenezer) forint vagyonelkobzást rendel el. A kiszabott szabadságvesztésbe a
- év június hó
- napjától a mai napig előzetes fogvatartásban töltött időt beszámítja. Kötelezi a vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 3.000 (háromezer) forint bűnügyi költség megfizetésére. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Indokolás A Tolna Megyei Bíróság avádlott bűnösségét vesztegetés bűntettében, valamint kábítószerrel visszaélés vétségében állapította meg, ezért őt halmazati büntetésül mint visszaesőt 5 év börtönre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a vádlott feltételes szabadságra nem bocsátható. Megszüntette a Komlói Városi Bíróság 2.Bk.44/2009/
- számú ítéletével, illetve a Szekszárdi Városi Bíróság 32.Bk.289/2009/
- számú ítéletével kapcsolatos feltételes szabadságot. Rendelkezett a bűnjelről, valamint kötelezte a vádlottat a bűnügyi költség viselésére. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen a vádlott és védője jelentett be fellebbezést a büntetés enyhítése érdekében. A Pécsi Fellebbviteli Főügyészség átiratában és a nyilvános ülésen jelen levő képviselője útján is az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt. A másodfokú bíróság a bejelentett fellebbezések közül a védelmi fellebbezéseket találta megalapozottnak. Az ítélőtábla a jogorvoslattal megtámadott határozatot a Be.348.§
(1)bekezdése alapján a megelőző bírósági eljárással együtt bírálta felül. A felülbírálat keretében az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást az iratok tartalma alapján - figyelemmel a Be.352.§
(1)bekezdésének a) pontjára - az alábbiak szerint egészíti ki: Az elsőfokú bíróság ítéletében mindössze a vádlottal szemben hozott összbüntetési ítéleteket sorolta fel, elmulasztotta azonban a visszaesői minőség megállapítása szempontjából jelentősséggel bíró alapítéletek rögzítését, ezért ezt a másodfokú bíróság pótolta. 1./ A Bonyhádi Városi Bíróság a
- április 12-én jogerőre emelkedett B.180/2006/
- számú ítéletével garázdaság vétsége miatt 4 hónapi, 1 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés-büntetésre ítélte. Elkövetési idő:
- július 17-e. 2./A Komlói Városi Bíróság a
- december 4-én jogerőre emelkedett 2.B.238/2007/
- számú ítéletével kábítószerrel visszaélés vétsége miatt 5 hónapi fogházbüntetésre ítélte, amelynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztette. Elkövetési idő:
- október 23-a. A fenti két ítélet összbüntetésbe foglalásáról rendelkezett az elsőfokú ítéletben szereplő Komlói Városi Bíróság 2.Bk.44/2009/
- számú ítéletében. 3./ A Bonyhádi Városi Bíróság a
- november 6-án jogerőre emelkedett B.67/2008/
- számú ítéletével önbíráskodás bűntettének kísérlete, zsarolás bűntette, ittas járművezetés vétsége, járművezetés tiltott átengedésének vétsége, valamint könnyű testi sértés vétsége miatt halmazati büntetésül 1 év 8 hónap börtönre, 3 év közügyektől eltiltásra, valamint 1 év 5 hó járművezetéstől eltiltásra ítélte. Elkövetési idő:
- december 7-e. 4./A Szekszárdi Városi Bíróság a
- szeptember 23-án jogerőre emelkedett 32.Fk.325/2008/
- számú, valamint a Tolna Megyei Bíróság 4.Fkf.158/2008/
- számú határozataival lopás bűntette miatt 8 hó börtönre és 1 év közügyektől eltiltásra ítélte. Elkövetési idő:
- év április hó
- napja. A fenti 3./, 4./ pontban szereplő ítéletek összbüntetésbe foglalásáról határozott az elsőfokú ítéletben szereplő Szekszárdi Városi Bíróság 32.Bk.289/2009/
- számú határozatával. (Vádlott erkölcsi bizonyítványa a nyomozati iratok 119-
- oldalán.) A vádlott a tanú1 által a kábítószer vételáraként asztalra helyezett 5.000 forintot zsebre tette. A készpénz a rendőri intézkedésnek köszönhetően került vissza a vádlottól a pénz átadójához. A fenti kiegészítésekkel az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás mentessé vált a Be.351.§
(2)bekezdésében felsorolt megalapozatlansági hibáktól és hiányosságoktól, így az a Be.352.§
(2)bekezdése alapján irányadó volt a fellebbezési eljárásban is. Az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályok betartásával folytatta le. Ennek során feltárta és megvizsgálta az ügy helyes megítéléséhez szükséges bizonyítékokat, amelyeket a logika szabályainak megfelelően értékelve adott számot ténymegállapításairól. A vádlott a közegészségügyi bűncselekmény vonatkozásában tárgyaláson előadott védekezése szerint a kábítószert saját fogyasztásra tartotta magánál, amelyet ismerőse bőrkabátjában helyezett el. Az ítélőtáblához eljuttatott beadványában a kábítószer-fogyasztást elismerte, ellenben tagadta annak forgalomba hozatalát. A vádlott előadásával szemben több tanú is beszámolt a kábítószer eladásra kínálásáról. tanú2, valamint tanú1 közvetlenül szereztek tudomást a vádlott kábítószer forgalmazói tevékenységéről, akiknek a vádlott megvételre felkínálta a kábítószert. Tanú3 tanú közvetetten értesült ugyanerről a körülményről, mivel aznap este a vele egy társaságban levő polgármestert is több személy értesítette a vádlott e magatartásáról, amit a rendőrségnek is bejelentettek. Ennek volt köszönhető a vádlott cselekményének leleplezése is. Tanú1 ugyanis vállalta, hogy a vádlottól 5.000 forintért kábítószer vásárlást színlel. Az átadott 5.000 forintot a vádlott eltette, majd a kábítószert az asztalra helyezte. A vádlott a vesztegetés bűncselekményének elkövetését az elsőfokú bíróság előtt tagadta. Előadásával szemben a kihallgatott tanú4, tanú3, valamint tanú5 tanúk egymással megegyező, egymáshoz illeszkedő tanúvallomása alapján a cselekmény elkövetéséhez kétség nem fért. A vádlott a kábítószer útján megszerzett 5.000 forintból ajánlott fel az intézkedő rendőrnek először 2.000 forintot, amelyet következő kijelentésében 50.000 forintra emelt fel. A vádlott a másodfokú bíróságon előterjesztett beadványában az említett összegek felajánlását már nem vitatta védekezése szerint -, a készpénzt a rendőr visszautasította. Utóbbi körülménynek a cselekmény megvalósulása szempontjából jelentősége nem volt. Azt a tényt, hogy a megvásárolt kábítószer vételáraként átadott 5.000 forint a vádlotthoz került, alátámasztották tanú3, valamint tanú1 tanúk vallomásukban. Egybehangzóan állították ugyanis, hogy a készpénzt ruházatátvizsgálás során találták meg a vádlottnál, mely a rendőri intézkedésnek köszönhetően került vissza tulajdonosához. -----------------------A megállapított tényállásból az elsőfokú bíróság helyesen következtetett a vádlott büntetőjogi felelősségére mind a kábítószerrel visszaélés, mind a vesztegetés bűncselekménye vonatkozásában, és mindkét cselekmény minősítése is megfelelt az anyagi büntető jogszabályoknak. A vádlott a jogszerűen intézkedő rendőrnek jogtalan anyagi előnyt ígért annak érdekében, hogy a hivatalos személy hivatali kötelességét megszegje. Ezzel a magatartásával a terhére megállapított vesztegetés minősített esetét valósította meg. -----------------------Az elsőfokú bíróság a bűnösségi körülményeket alapvetően helyesen tárta fel. Nem tévedett, amikor a vádlott terhére értékelte a feltételes szabadság alatti elkövetés tényét is, amely - a védő perbeszédében előadott érvelésével szemben nem ütközik a kétszeres értékelés tilalmába. A feltételes szabadság próbaideje alatti újabb bűncselekmény megvalósítása egyéb jogkövetkezményt is maga után von, nevezetesen a Btk.48.§
(4)bekezdésében írt feltételes szabadság megszüntetését. Ez a körülmény azonban a következetes ítélkezési gyakorlat szerint nem befolyásolja az ilyen bűnelkövetés súlyosító körülményként történő figyelembevételét is. A cselekmény elkövetésekor már hatályban voltak a Btk.83.§
(2)és
(3)bekezdésében írt, a büntetés középmértékes kiszabását előíró szigorúbb törvényi rendelkezések. A vádlott vonatkozásában a középmérték 4 év volt, amelynek alkalmazása azonban nem tekinthető kötelező törvényi előírásnak. Hangsúlyozni szükséges, hogy a kábítószerrel visszaélés vétsége kínálással, míg a vesztegetés bűntette vagyoni előny ígéretével valósult meg. Ezek az elkövetési magatartások a törvény szerint a legenyhébbek. A másodfokú bíróság álláspontja szerint az 1-7 évig terjedő büntetési tételkereten belül a vádlottal szemben kiszabott 5 év szabadságvesztés-büntetés eltúlzottan szigorú. A Btk.37.§-ában megfogalmazott büntetési célok alacsonyabb tartamú szabadságvesztéssel is elérhetőek, ezért a másodfokú bíróság a szabadságvesztés tartamát 2 évre, a közügyektől eltiltás mértékét 3 évre enyhítette. A 2010. év április hó 1. napjától hatályos Btk.77.§
(1)bekezdésének e) pontja értelmében vagyonelkobzást kell elrendelni arra a vagyonra, amely az adott vagy ígért vagyoni előny tárgya volt. Az elsőfokú bíróság elmulasztotta az ígért vagyoni előny elkobzásának elrendelését, ezért a másodfokú bíróság ezt a törvény kötelező rendelkezése alapján pótolta. Ez a változtatás az ügyész - súlyosításra irányuló fellebbezésének hiányában sem ütközik a súlyosítási tilalom szabályába a Be.354.§
(5)bekezdése alapján. A kifejtettek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletének a büntetést kiszabó rendelkezéseit, valamint a vagyonelkobzást érintően a Be.372.§
(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg egyéb törvényes rendelkezéseit a Be.371.§
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A másodfokú bíróság a Btk.99.§
(1)bekezdése alapján határozott az elsőfokú ítélet kihirdetésétől előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról. A vádlott a Be.381.§
(1)bekezdése alapján köteles a másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség megfizetésére. P é c s,
- október
- Dr.Makai Lajos s.k. a tanács elnöke, Dr.Halász Etelka s.k. előadó bíró, Dr.Túri Tamás s.k. bíró A Tolna Megyei Bíróság 3.B.63/2011/
- számú ítélete a Pécsi Ítélőtábla Bf.I.226/2011/
- számú ítélete folytán az abban írt változtatásokkal
- október
- napján jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált. .Makai Lajos s.k. a tanács elnöke